beszármazik tn ige 14a10 (kissé rég)
’〈személy, család, nép(csoport)〉 vhova bekerül, bevándorol, beköltözik, betelepedik’ ❖ a nagy Attila, Urunk 434k. Esztendejében si Birodalmában bé származott (1788 Molnár Ferenc¹ C3189, 17) | [a galíciai határszéleken lakók] lengyelesen beszélnek, minek oka az lehet, hogy ide lengyelek is származhattak be (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A Bosniából beszármazott [Révay] család csaknem oly régi, mint a magyar királyság s e hosszú élet folytán sok derék hazafit adott az országnak (1885 Deák Farkas CD55) | Mi Budapest! – az nem hazám, Én abba csak beszármazám (1924 Budapesti Hírlap júl. 6. C4712, 1) | Mezőkövesdnek nem minden lakója volt matyó, voltak köztük mesteremberek, beszármazott idegenek (1981 NéprajziLex. CD47).
a. ’〈állat(faj), növény(faj)〉 eredeti élőhelyéről átkerülve meghonosodik vhol’ ❖ Görög Országba ennél-is késbbre származtak-légyen-bé a’ pávák (1787 Mátyus István C3069, 188) | a szerb tövis az alföldre mintegy 20, Erdélybe pedig valami 12 évvel ezelőtt származott be (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a rákosi vipera] a déloroszországi pusztákról származott be hozzánk (1912 Az állatok világa CD46) | Tirol és Allgau vidékéről némi borzderes anyag [ti. szarvasmarha] is beszármazott (1929 Az állatok világa ford. CD46).
b. ’〈ismeret, szokás, vminek a használata stb.〉 vhonnan terjedve beáramlik vhova, megjelenik vhol’ ❖ [a tudományok] onnan származnak-bé Europába (1801 Benkő Ferenc C0957, 11) | a táncz szó nem egykoru annak ismeretével; hanem beszármazott hozzánk az Árpádok után (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [a könyv tárgyalja] a napcultust, napmondákat, alvilágot, a főbb isteneket, a külföldről beszármazott cultust, az állat-cultust, Osirist (1892 Ethnographia C0131, 121) | A fémet eddig nem ismerték, csak most kezd szórványosan beszármazni hozzájuk [ti. a pápuákhoz] (1902 Budapesti Hírlap aug. 28. C4690, 4) | Nemcsak a vers újhodott meg a magyar nyelv szellemében, hanem a sok esetben külföldről beszármazott énekdallam is (1923 Tóth Aladár CD10).
Vö. SzT. ~, beszármazott