beszármazik tn ige 14a10 (kissé rég)

’〈személy, család, nép(csoport)〉 vhova bekerül, bevándorol, beköltözik, betelepedik’ ❖ a nagy Attila, Urunk 434k. Esztendejében si Birodalmában bé származott (1788 Molnár Ferenc¹ C3189, 17) | [a galíciai határszéleken lakók] lengyelesen beszélnek, minek oka az lehet, hogy ide lengyelek is származhattak be (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A Bosniából beszármazott [Révay] család csaknem oly régi, mint a magyar királyság s e hosszú élet folytán sok derék hazafit adott az országnak (1885 Deák Farkas CD55) | Mi Budapest! – az nem hazám, Én abba csak beszármazám (1924 Budapesti Hírlap júl. 6. C4712, 1) | Mezőkövesdnek nem minden lakója volt matyó, voltak köztük mesteremberek, beszármazott idegenek (1981 NéprajziLex. CD47).

a. ’〈állat(faj), növény(faj)〉 eredeti élőhelyéről átkerülve meghonosodik vhol’ ❖ Görög Országba ennél-is késbbre származtak-légyen-bé a’ pávák (1787 Mátyus István C3069, 188) | a szerb tövis az alföldre mintegy 20, Erdélybe pedig valami 12 évvel ezelőtt származott be (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a rákosi vipera] a déloroszországi pusztákról származott be hozzánk (1912 Az állatok világa CD46) | Tirol és Allgau vidékéről némi borzderes anyag [ti. szarvasmarha] is beszármazott (1929 Az állatok világa ford. CD46).

b. ’〈ismeret, szokás, vminek a használata stb.〉 vhonnan terjedve beáramlik vhova, megjelenik vhol’ ❖ [a tudományok] onnan származnak-bé Europába (1801 Benkő Ferenc C0957, 11) | a táncz szó nem egykoru annak ismeretével; hanem beszármazott hozzánk az Árpádok után (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [a könyv tárgyalja] a napcultust, napmondákat, alvilágot, a főbb isteneket, a külföldről beszármazott cultust, az állat-cultust, Osirist (1892 Ethnographia C0131, 121) | A fémet eddig nem ismerték, csak most kezd szórványosan beszármazni hozzájuk [ti. a pápuákhoz] (1902 Budapesti Hírlap aug. 28. C4690, 4) | Nemcsak a vers újhodott meg a magyar nyelv szellemében, hanem a sok esetben külföldről beszármazott énekdallam is (1923 Tóth Aladár CD10).

Vö. SzT. ~, beszármazott

beszármazik tárgyatlan ige 14a10 (kissé rég)
〈személy, család, nép(csoport) vhova bekerül, bevándorol, beköltözik, betelepedik
a nagy Attila, Urunk 434k. Esztendejében si Birodalmában bé származott
(1788 Molnár Ferenc¹)
[a galíciai határszéleken lakók] lengyelesen beszélnek, minek oka az lehet, hogy ide lengyelek is származhattak be
(1855 Vasárnapi Újság)
A Bosniából beszármazott [Révay] család csaknem oly régi, mint a magyar királyság s e hosszú élet folytán sok derék hazafit adott az országnak
(1885 Deák Farkas)
Mi Budapest! – az nem hazám, Én abba csak beszármazám
(1924 Budapesti Hírlap júl. 6.)
Mezőkövesdnek nem minden lakója volt matyó, voltak köztük mesteremberek, beszármazott idegenek
(1981 NéprajziLex.)
a.
〈állat(faj), növény(faj) eredeti élőhelyéről átkerülve meghonosodik vhol
Görög Országba ennél-is késbbre származtak-légyen-bé a’ pávák
(1787 Mátyus István)
a szerb tövis az alföldre mintegy 20, Erdélybe pedig valami 12 évvel ezelőtt származott be
(1858 Vasárnapi Újság)
[a rákosi vipera] a déloroszországi pusztákról származott be hozzánk
(1912 Az állatok világa)
Tirol és Allgau vidékéről némi borzderes anyag [ti. szarvasmarha] is beszármazott
(1929 Az állatok világa ford.)
b.
〈ismeret, szokás, vminek a használata stb.〉 vhonnan terjedve beáramlik vhova, megjelenik vhol
[a tudományok] onnan származnak-bé Europába
(1801 Benkő Ferenc)
a táncz szó nem egykoru annak ismeretével; hanem beszármazott hozzánk az Árpádok után
(1855 Vasárnapi Újság)
[a könyv tárgyalja] a napcultust, napmondákat, alvilágot, a főbb isteneket, a külföldről beszármazott cultust, az állat-cultust, Osirist
(1892 Ethnographia)
A fémet eddig nem ismerték, csak most kezd szórványosan beszármazni hozzájuk [ti. a pápuákhoz]
(1902 Budapesti Hírlap aug. 28.)
Nemcsak a vers újhodott meg a magyar nyelv szellemében, hanem a sok esetben külföldről beszármazott énekdallam is
(1923 Tóth Aladár)
Vö. SzT. ~, beszármazott

Beállítások