beszed ige 2b6

1. ts ’〈több (részből álló) tárgyat, dolgot〉 egyenként v. több mozdulattal bevesz vhonnan’ ❖ Alattság: hajót húzó v. vontató kötél. Bé-szedni v. ki-vetni az alattságot (1792 Kisded szótár C0816, 8) | Beszedem szép gyolcsom a fehérítőrül (1863 Arany János CD01) | A koronaherceg utcai férfidivat-kereskedők mihamar beszedik kirakataikból […] a keresztbe tett kemény nyakkendőket (1925 Krúdy Gyula CD54) | az erkélyről beszedett növényekre (1999 Lakáskultúra CD39).

1a. (rég) ’〈termést〉 leszed, betakarít’ ❖ Lám hogy bé-szedtük mind a kilentz sort [ti. szőlőt]: Nagy bajjal kapánk eggy fél cseber bort (1788 Szentjóbi Szabó László ford.–Gellert C3959, 109) | A folyó év terményeit beszedtük, mellyek letakarittatások előtt nem adtak olly reményt, a milly eredménynyel jutalmazták fáradságainkat (1858 Vasárnapi Újság CD56).

2. ts ’〈hasonló jellegű tárgyakat, dolgokat, ill. azokból egy példányt〉 összeszed vkiktől, ill. begyűjt vkitől’ ❖ [a betiltott könyv példányai] bészedessenek mindenünnen (1772 Rettegi György 7282001, 274) | Asztal végénél a násznagy beszedi a menyasszonyi ajándékokat (1869 Orbán Balázs CD22) | Miután beszedtem a füzeteket, még felolvastam Illyés Gyulának a gyermek Petőfit bemutató néhánysoros leírását (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 37) | [a kormány] feloszlatta a munkásőrséget, amelynek tagjaitól a fegyvereket is beszedette (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈járandóságot〉 több helyről, ill. vkitől behajt’ ❖ A’ Forſpontért [= előfogatért] fizetend Pénz, a’ Birónak, avagy pedig annak a’ Hellyſég-béliek közül, a’ kinek köteleſsége, az Adót bé ſzedni, adattaſſék kezébe (1782 Regulamentum militare ford. 7469001, II) | úgy szokás-e tartozást beszedni, Hogy érte nem jövünk? (1838 Vörösmarty Mihály 8524405, 238) | [A háziúrnak] más dolga sincsen, mint beszedni A lakbért, ha jő a negyed (1877 Arany János CD01) | [A lovagrend tagjai] a környező vidék parasztságától nemcsupán a tizedet szedték be, hanem saját birtokuk kezelésénél is felhasználták a jobbágy munkaerejét (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | az adót beszedő kerületi önkormányzatok már közel egymilliárd forintos adóhátralékot próbálnak behajtani a nemfizetők táborán (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈vmely pénz(összege)t〉 bevételként megszerez, bevesz vmiből’ ❖ Hogy magános levelezést folytatott az Alperes, annak azon számos ezerekre menő levélbér, mellyet a királyi postahivatalok a levelezésből mintegy 4 évig beszedtek, marokra fogható kis materialis bizonysága (1838 Kossuth Lajos CD32) | „Hozzávetőlegesen” százezer pengő tiszta haszonra van kilátás, mondta [Gazsi] meggyőzően, de a „legpesszimisztikusabb számítás szerint is ötvenezret föltétlenül be fogunk szedni(1936 Kolozsvári Grandpierre Emil C2722, 152) | a gépjárműadókból beszedett 7,1 milliárd forint (1996 Magyar Hírlap CD09).

2c. (rég, ritk) ’〈gyűjteményt〉 több részletben megszerez, összeszed’ ❖ Nem régiben Gyrben Müller Ferentz könyv-kötö Ur állított-fel […] Olvaſó Kabinétet, mellyben tsak eddig is béſzedett más fél ſzázból álló új magyar Könyveket (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457031, 136) | cserélt és árveréseken beszedett könyveit (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 243) | [az asztalfiókban] ó toll s rágott ócska szár, bélyegzett bélyeg s más szemet, mit kis diák cserén beszed (1909 Babits Mihály 9014020, 59).

3. ts ’〈(gyógy)szert〉(többszörre v. rendszeresen) bevesz’ ❖ vigyázatlanul az arzenikum-adagokat nagyobb mértékben szedte be (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Ez a serkentőszer megszünteti a fáradtságérzést, általában verseny előtt két órával szedik be (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. tn ’gyógyszerből bizonyos, rendsz. bőséges mennyiséget bevesz’ ❖ [Az orvosságból] tíz üveggel szedett már be (1931 Nagy Lajos 9472014, 91) | az orvos felír helyette [ti. a túl drága gyógyszer helyett] olyat, ami közel sem olyan jó, abból 3 dobozzal kell beszedni (1996 Magyar Hírlap CD09).

3b. ts (/nyj) ’〈bőséges mennyiségű szeszes italt〉 mohón magába döntve megiszik, elfogyaszt’ ❖ [a tiszteletes] annyi borfélét beszedett, hogy Kálmán jónak látta a lábát megnyomni az asztal alatt s fülébe súgni: „tiszteletes uram, nagyon erős ez a bor” (1871 Jókai Mór CD18) | A sok éhomra beszedett szesz (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Bent rettentő sokat ihattak, mert, mire beesteledett, már egymásután támolyogtak ki az udvarra levegőzni, meg kiadni a beszedett dolgokat (1954 Darvas József 9101013, 79).

3c. tn (tárgyragos határozóval is) (/nyj) ’szeszes italból bőségesen, es. mértéktelenül fogyaszt(va leissza magát, lerészegedik)’ ❖ Jól bé ſzedett a’ begyébe: jól meg-rakta magát (1792 Kisded szótár C0816, 18) | a nehéz gyaloglások után többet szedett be a szeszből (1895 Gyarmathy Zsigáné C1952, 53) | már a kiránduláson jócskán beszedett, attól lett olyan jó kedve (1918 Balázs Sándor² CD10) | valaha Angyalossi Gáspár egy-két-kilenc pohárkával is beszedett, hogy meg sem kottyant (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

4. ts (kissé rég, vál) ’〈(szellemi) hatást, élményt, benyomást stb.〉 lelkes érdeklődéssel magába fogad, beszív, beiszik’ ❖ [a boszorkány- és kísértethistóriákat kisgyermekként] ſzivünkbe annyira bé-ſzedjük, hogy viſzont ki-ſzaggattatáſokra nagyob idejinkben oſztán elégségeſek alig lehetünk (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax 7044020, 12) | [az imaházban] beszedje az igét s épüljön (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Blózi vasárnaponként beszél nekik, felolvas és ők beszedik (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 199) | [a költő] beszedett valamit a kor széllel-bélelt akarnokságából (1929 Németh László² CD10).

4a. (kissé rég, vál) ’〈ismeret(ek)et〉(gépiesen, magolva) elsajátít, megtanul’ ❖ leveses kanállal szedi be negyed óra alatt a világ politikát (1848 Bernát Gáspár 8052003, 59) | [Jámbor] a szóról-szóra-magolók, a rejtve-biflázók közé tartozott, kik beszedik magukba a mondatokat, tankönyveket nyelnek le és ha kérdezik őket, a tanárok elé okádják (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 64) | El tudja képzelni, mi az, ennyi képletet két hét alatt beszedni? (1956 Németh László² 2005002, 20).

5. ts (Isk, biz) ’〈rossz osztályzatot, kül. elégtelent〉 kap’ ❖ beszedett egy egyest (1996 Mini-tini-szótár C6720, 50).

5a. tn (Isk, biz) ’elégtelenre felel vmiből’ ❖ – Pénteken csörgés az Ibiéknél. Jössz? – Ha be nem szedek addig dögtanból (1965 Esti Hírlap jan. 27. C4754, 3).

6. ts (biz) ’〈mérkőzés, játék során számára hátrányt v. vereséget jelentő gólt, találatot〉 elővigyázatlanságból, ügyetlenségből váratlanul elszenved; bekap’ ❖ vaktában nekiugrott a [barátját sértegető] négy vagy öt fiúnak, akiktől néhány perc alatt olyan „ruhát” szedett be, hogy még másnap is húzta a lábát (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 164) | Az utolsó menetben csak kapkodtuk a fejünket – pedig nem is mi szedtük be az ütéseket –, a két bokszoló úgy belefeledkezett szakmai érvrendszerének kibontásába, hogy a dudaszót sem hallották meg (1998 Magyar Hírlap CD09) | mi lesz akkor, ha Notát is utoléri az elkerülhetetlen kapussors, és beszed egy potyagólt? (1999 Magyar Hírlap CD09).

7. ts (nyj) ’〈ruhadarabot derékrészén〉 ráncokba szed’ ❖ [a bő gatyához szükséges] vászontömeg csak úgy fér meg a derék körül, ha megráncolják, ráncba szedik, beszedik, mint a „harmunikát” (1911 Malonyay Dezső CD07).

Vö. CzF. ~, beszedėtt; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beszedet, beszedett, beszedhet; ÚMTsz.

beszed ige 2b6
1. tárgyas
〈több (részből álló) tárgyat, dolgot〉 egyenként v. több mozdulattal bevesz vhonnan
Alattság: hajót húzó v.vagy vontató kötél. Bé-szedni v.vagy ki-vetni az alattságot
(1792 Kisded szótár)
Beszedem szép gyolcsom a fehérítőrül
(1863 Arany János)
A koronaherceg utcai férfidivat-kereskedők mihamar beszedik kirakataikból […] a keresztbe tett kemény nyakkendőket
(1925 Krúdy Gyula)
az erkélyről beszedett növényekre
(1999 Lakáskultúra)
1a. (rég)
〈termést〉 leszed, betakarít
Lám hogy bé-szedtük mind a kilentz sort [ti. szőlőt]: Nagy bajjal kapánk eggy fél cseber bort
(1788 Szentjóbi Szabó László ford.Gellert)
A folyó év terményeit beszedtük, mellyek letakarittatások előtt nem adtak olly reményt, a milly eredménynyel jutalmazták fáradságainkat
(1858 Vasárnapi Újság)
2. tárgyas
〈hasonló jellegű tárgyakat, dolgokat, ill. azokból egy példányt〉 összeszed vkiktől, ill. begyűjt vkitől
[a betiltott könyv példányai] bészedessenek mindenünnen
(1772 Rettegi György)
Asztal végénél a násznagy beszedi a menyasszonyi ajándékokat
(1869 Orbán Balázs)
Miután beszedtem a füzeteket, még felolvastam Illyés Gyulának a gyermek Petőfit bemutató néhánysoros leírását
(1953 Márki János–Koncz Endre)
[a kormány] feloszlatta a munkásőrséget, amelynek tagjaitól a fegyvereket is beszedette
(1999 Magyar Hírlap)
2a.
〈járandóságot〉 több helyről, ill. vkitől behajt
A’ Forſpontért [= előfogatért] fizetend Pénz, a’ Birónak, avagy pedig annak a’ Hellyſég-béliek közül, a’ kinek köteleſsége, az Adót bé ſzedni, adattaſſék kezébe
(1782 Regulamentum militare ford.)
úgy szokás-e tartozást beszedni, Hogy érte nem jövünk?
(1838 Vörösmarty Mihály)
[A háziúrnak] más dolga sincsen, mint beszedni A lakbért, ha jő a negyed
(1877 Arany János)
[A lovagrend tagjai] a környező vidék parasztságától nemcsupán a tizedet szedték be, hanem saját birtokuk kezelésénél is felhasználták a jobbágy munkaerejét
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
az adót beszedő kerületi önkormányzatok már közel egymilliárd forintos adóhátralékot próbálnak behajtani a nemfizetők táborán
(1996 Magyar Hírlap)
2b.
〈vmely pénz(összege)t〉 bevételként megszerez, bevesz vmiből
Hogy magános levelezést folytatott az Alperes, annak azon számos ezerekre menő levélbér, mellyet a királyi postahivatalok a levelezésből mintegy 4 évig beszedtek, marokra fogható kis materialis bizonysága
(1838 Kossuth Lajos)
„Hozzávetőlegesen” százezer pengő tiszta haszonra van kilátás, mondta [Gazsi] meggyőzően, de a „legpesszimisztikusabb számítás szerint is ötvenezret föltétlenül be fogunk szedni
(1936 Kolozsvári Grandpierre Emil)
a gépjárműadókból beszedett 7,1 milliárd forint
(1996 Magyar Hírlap)
2c. (rég, ritk)
〈gyűjteményt〉 több részletben megszerez, összeszed
Nem régiben Gyrben Müller Ferentz könyv-kötö Ur állított-fel […] Olvaſó Kabinétet, mellyben tsak eddig is béſzedett más fél ſzázból álló új magyar Könyveket
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
cserélt és árveréseken beszedett könyveit
(1853 e. Fáy András¹)
[az asztalfiókban] ó toll s rágott ócska szár, bélyegzett bélyeg s más szemet, mit kis diák cserén beszed
(1909 Babits Mihály)
3. tárgyas
(gyógy)szert〉 (többszörre v. rendszeresen) bevesz
vigyázatlanul az arzenikum-adagokat nagyobb mértékben szedte be
(1854 Vasárnapi Újság)
Ez a serkentőszer megszünteti a fáradtságérzést, általában verseny előtt két órával szedik be
(1995 Magyar Hírlap)
3a. tárgyatlan
gyógyszerből bizonyos, rendsz. bőséges mennyiséget bevesz
[Az orvosságból] tíz üveggel szedett már be
(1931 Nagy Lajos)
az orvos felír helyette [ti. a túl drága gyógyszer helyett] olyat, ami közel sem olyan jó, abból 3 dobozzal kell beszedni
(1996 Magyar Hírlap)
3b. tárgyas (/nyj)
〈bőséges mennyiségű szeszes italt〉 mohón magába döntve megiszik, elfogyaszt
[a tiszteletes] annyi borfélét beszedett, hogy Kálmán jónak látta a lábát megnyomni az asztal alatt s fülébe súgni: „tiszteletes uram, nagyon erős ez a bor”
(1871 Jókai Mór)
A sok éhomra beszedett szesz
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
Bent rettentő sokat ihattak, mert, mire beesteledett, már egymásután támolyogtak ki az udvarra levegőzni, meg kiadni a beszedett dolgokat
(1954 Darvas József)
3c. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (/nyj)
szeszes italból bőségesen, es. mértéktelenül fogyaszt(va leissza magát, lerészegedik)
Jól bé ſzedett a’ begyébe: jól meg-rakta magát
(1792 Kisded szótár)
a nehéz gyaloglások után többet szedett be a szeszből
(1895 Gyarmathy Zsigáné)
már a kiránduláson jócskán beszedett, attól lett olyan jó kedve
(1918 Balázs Sándor²)
valaha Angyalossi Gáspár egy-két-kilenc pohárkával is beszedett, hogy meg sem kottyant
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
4. tárgyas (kissé rég, vál)
(szellemi) hatást, élményt, benyomást stb.〉 lelkes érdeklődéssel magába fogad, beszív, beiszik
[a boszorkány- és kísértethistóriákat kisgyermekként] ſzivünkbe annyira bé-ſzedjük, hogy viſzont ki-ſzaggattatáſokra nagyob idejinkben oſztán elégségeſek alig lehetünk
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
[az imaházban] beszedje az igét s épüljön
(1856 Vasárnapi Újság)
Blózi vasárnaponként beszél nekik, felolvas és ők beszedik
(1901 Mikszáth Kálmán)
[a költő] beszedett valamit a kor széllel-bélelt akarnokságából
(1929 Németh László²)
4a. (kissé rég, vál)
〈ismeret(ek)et〉 (gépiesen, magolva) elsajátít, megtanul
leveses kanállal szedi be negyed óra alatt a világ politikát
(1848 Bernát Gáspár)
[Jámbor] a szóról-szóra-magolók, a rejtve-biflázók közé tartozott, kik beszedik magukba a mondatokat, tankönyveket nyelnek le és ha kérdezik őket, a tanárok elé okádják
(1925 Kosztolányi Dezső)
El tudja képzelni, mi az, ennyi képletet két hét alatt beszedni?
(1956 Németh László²)
5. tárgyas (Isk, biz)
〈rossz osztályzatot, kül. elégtelent〉 kap
beszedett egy egyest
(1996 Mini-tini-szótár)
5a. tárgyatlan (Isk, biz)
elégtelenre felel vmiből
– Pénteken csörgés az Ibiéknél. Jössz? – Ha be nem szedek addig dögtanból
(1965 Esti Hírlap jan. 27.)
6. tárgyas (biz)
〈mérkőzés, játék során számára hátrányt v. vereséget jelentő gólt, találatot〉 elővigyázatlanságból, ügyetlenségből váratlanul elszenved; bekap
vaktában nekiugrott a [barátját sértegető] négy vagy öt fiúnak, akiktől néhány perc alatt olyan „ruhát” szedett be, hogy még másnap is húzta a lábát
(1933–1938 Déry Tibor)
Az utolsó menetben csak kapkodtuk a fejünket – pedig nem is mi szedtük be az ütéseket –, a két bokszoló úgy belefeledkezett szakmai érvrendszerének kibontásába, hogy a dudaszót sem hallották meg
(1998 Magyar Hírlap)
mi lesz akkor, ha Notát is utoléri az elkerülhetetlen kapussors, és beszed egy potyagólt?
(1999 Magyar Hírlap)
7. tárgyas (nyj)
〈ruhadarabot derékrészén〉 ráncokba szed
[a bő gatyához szükséges] vászontömeg csak úgy fér meg a derék körül, ha megráncolják, ráncba szedik, beszedik, mint a „harmunikát”
(1911 Malonyay Dezső)
Vö. CzF. ~, beszedėtt; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beszedet, beszedett, beszedhet; ÚMTsz.

Beállítások