beszédírás fn 4A

1. (kissé rég, Isk is) ’a gyorsírásnak a szöveg értelmi összefüggésén alapuló rövidítési módokat is tartalmazó, a leggyorsabb beszéd leírására is alkalmas, felsőfokú változata’ ❖ [Radnai Béla gyorsírási rendszere] egységes magyar gyorsírás néven jelenleg egyedül jogosult arra, hogy nyilvános iskolában taníttassék. A Radnai-rendszer fogalmazási, irodai gyorsírásra és beszédírásra oszlik fel (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 307) | Gyorsírási Gyakorlatok Beszédírással (1939 Martonos Lajos CD52) | A gyorsírásnak az élőbeszédek megörökítésére való intézményes igénybevételét voltaképpen a francia forradalom indítja el és fejleszti ki. Ez a politikai értelemben vett gyorsírás lényegileg a beszédírás fogalmának kialakítója […] mely maga után vonta bármiféle tárgyalásoknak […] a hitelesség szempontjából elengedhetetlenné váló szószerinti rögzítését (1958 Träger Ernő CD52).

2. ’szónoki beszéd, szónoklat elkészítése, (meg)írása, ennek tevékenysége’ ❖ [Csoma] lerázta a beszédírás terhét (1859 Irodalomtörténeti Közlemények C0222, 351) | [Démoszthenész] gazdag athéni gyáros fia volt, s vagyona nagyrészének elvesztése őt is, mint Isokratest, kezdetben a beszédírás jövedelmező foglalkozására kényszerítette (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Kálnay László,] a nyíregyházi ügyvéd már javában elmúlt negyven esztendős, amikor az írói pályára lépett. Addig, míg Rákosi Jenőtől biztatást nem kapott, soha sem jutott eszébe a beszédírás (1923 Krúdy Gyula CD10).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

beszédírás főnév 4A
1. (kissé rég, Isk is)
a gyorsírásnak a szöveg értelmi összefüggésén alapuló rövidítési módokat is tartalmazó, a leggyorsabb beszéd leírására is alkalmas, felsőfokú változata
[Radnai Béla gyorsírási rendszere] egységes magyar gyorsírás néven jelenleg egyedül jogosult arra, hogy nyilvános iskolában taníttassék. A Radnai-rendszer fogalmazási, irodai gyorsírásra és beszédírásra oszlik fel
(1929 TolnaiÚjLex.)
Gyorsírási Gyakorlatok Beszédírással
(1939 Martonos Lajos)
A gyorsírásnak az élőbeszédek megörökítésére való intézményes igénybevételét voltaképpen a francia forradalom indítja el és fejleszti ki. Ez a politikai értelemben vett gyorsírás lényegileg a beszédírás fogalmának kialakítója […] mely maga után vonta bármiféle tárgyalásoknak […] a hitelesség szempontjából elengedhetetlenné váló szószerinti rögzítését
(1958 Träger Ernő)
2.
szónoki beszéd, szónoklat elkészítése, (meg)írása, ennek tevékenysége
[Csoma] lerázta a beszédírás terhét
(1859 Irodalomtörténeti Közlemények)
[Démoszthenész] gazdag athéni gyáros fia volt, s vagyona nagyrészének elvesztése őt is, mint Isokratest, kezdetben a beszédírás jövedelmező foglalkozására kényszerítette
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Kálnay László,] a nyíregyházi ügyvéd már javában elmúlt negyven esztendős, amikor az írói pályára lépett. Addig, míg Rákosi Jenőtől biztatást nem kapott, soha sem jutott eszébe a beszédírás
(1923 Krúdy Gyula)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások