beszédíró mn és fn 1A

I. mn (kissé rég, ritk)

’a leggyorsabb beszéd leírására is alkalmas ún. beszédírást gyakorló 〈gyorsíró〉’ ❖ Az irodai gyorsírók és gépírók, valamint a beszédíró gyorsírók állami bizottság előtt nyerhetnek képesítést (1927 RévaiNagyLex. C5716, 330).

II. fn

(szónoki) beszéd(ek) írásával (hivatásszerűen) foglalkozó személy’ ❖ Középkori magyar beszédíróink, kik Pelbártot fordították vagy nyomain jártak, jórészt valamennyien messze esnek a mestertől (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 427) | [Iszokratész] előbb mint törvényszéki beszédíró (logographos), aztán mint ünnepi szónok […] elhatározó befolyást gyakorolt […] minden művelt nép prózájának fejlődésére (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Iszaiosz] a tíz attikai szónok egyike, athéni beszédíró és ékesszólástanító Kalkiszból (1914 RévaiNagyLex. C5706, 654) | Egész csapat foglalkozott Reagan szónoklatainak megfogalmazásával, a magyar politikusok viszont ritkán alkalmaznak beszédírókat (1998 Magyar Hírlap CD09).

beszédíró melléknév és főnév 1A
I. melléknév (kissé rég, ritk)
a leggyorsabb beszéd leírására is alkalmas ún. beszédírást gyakorló 〈gyorsíró〉
Az irodai gyorsírók és gépírók, valamint a beszédíró gyorsírók állami bizottság előtt nyerhetnek képesítést
(1927 RévaiNagyLex.)
II. főnév
(szónoki) beszéd(ek) írásával (hivatásszerűen) foglalkozó személy
Középkori magyar beszédíróink, kik Pelbártot fordították vagy nyomain jártak, jórészt valamennyien messze esnek a mestertől
(1890 Akadémiai Értesítő)
[Iszokratész] előbb mint törvényszéki beszédíró (logographos), aztán mint ünnepi szónok […] elhatározó befolyást gyakorolt […] minden művelt nép prózájának fejlődésére
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Iszaiosz] a tíz attikai szónok egyike, athéni beszédíró és ékesszólástanító Kalkiszból
(1914 RévaiNagyLex.)
Egész csapat foglalkozott Reagan szónoklatainak megfogalmazásával, a magyar politikusok viszont ritkán alkalmaznak beszédírókat
(1998 Magyar Hírlap)

Beállítások