agyvérzés fn 4B (Orvos is)

’az agyi artériák megrepedése miatt bekövetkező agyszöveti károsodás, amelyet erős fejfájás, es. eszméletvesztés előz meg, ill. gyakr. beszédzavar, bénulás követ (apoplexia cerebri); agyszélhűdés, gutaütés’ ❖ a terhelési mozzanat hiányában a[z elme]betegséget már a felnőtt korban ért agysérelmek idézik elő; ilyenek a fejsértések, agyvérzések, hagymáz fejbeli tünetekkel stb. (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 127) | agyvérzést kapott (1918 Budapesti Hírlap jún. 15. C4706, 6) | A bénulások – főleg féloldali bénulások – rendszerint agyvérzés következményei, ezt a mindennapi életben gutaütésnek nevezik (1961 Buga László 9075001, 183) | [a teljes kommunikációs képtelenség] sok más klinikai kórképben is előfordul, így a beszédmozgató központot is érintő agyvérzésben (1995 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

agyvérzés főnév 4B (Orvos is)
az agyi artériák megrepedése miatt bekövetkező agyszöveti károsodás, amelyet erős fejfájás, es. eszméletvesztés előz meg, ill. gyakr. beszédzavar, bénulás követ (apoplexia cerebri); agyszélhűdés, gutaütés
a terhelési mozzanat hiányában a[z elme]betegséget már a felnőtt korban ért agysérelmek idézik elő; ilyenek a fejsértések, agyvérzések, hagymáz fejbeli tünetekkel stb.s a többi
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
agyvérzést kapott
(1918 Budapesti Hírlap jún. 15.)
A bénulások – főleg féloldali bénulások – rendszerint agyvérzés következményei, ezt a mindennapi életben gutaütésnek nevezik
(1961 Buga László)
[a teljes kommunikációs képtelenség] sok más klinikai kórképben is előfordul, így a beszédmozgató központot is érintő agyvérzésben
(1995 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások