betlehem fn 3B2 (Népr is)

1. ’Jézus születése evangéliumi történetének szereplőit ábrázoló, rendsz. papírból v. fából készült, templomba(n oltárra) épített, ill. hordozható alkotás’ ❖ Szokás szerént, mester Betlehent építsen Az öreg oltárra (1801 Endrődy János C1578, 89) | Kis pásztorok, angyalok mennek odakint, viszik a kivilágított betlehemet, meg a csilingelő csengőt (1933 Kodolányi János CD10) | Ipolyvarbón karácsonynap előestéjén járt a két angyal, öregapó, és aki a betlehemet vitte. […] A betlehemet deszkából készítették, […] szentképekkel díszítették (1990 Magyar néprajz CD47) | A születési jelenetet nemcsak képeken, hanem a szereplőkből összeállított szoborcsoportban is bemutatták. Assisi Szt. Ferenc állított először betlehemet (az elnevezés Jézus születésének helyszínére utal), ahol igazi gyermeket – bambínót – mutatott be a hívőknek (1999 Lakáskultúra CD39).

2. ’betlehemes játék’ ❖ A pásztorjátékok felújulása és elterjedése határozottan az iskolai színi előadások hatásának tulajdonítható. A ránk maradt „betlehemek” alakjai, formái és latinos kifejezései világosan kijelölik az eredeti forrást: az iskolát (1896 Takáts Sándor CD44) | Mert Betlehemet csinálnak, érted? A kántor betanította négy hangra az egész raját (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Noha nálunk csak egyszerűbb variációkban ismert a bábjáték (mint a bábtáncoltató betlehem vagy a vásári bábozás), ez is része vallásos és szórakoztató folklórunknak (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2a. betlehemet jár ’házról házra járva betlehemes játékot ad elő, betlehemjárásban vesz részt’ ❖ Most már elmehetek akár Betlehemet járni (1878 Abonyi Lajos C0500, 86) | [A Szeged környéki betlehemezés] az utolsó évtizedekben egészen elsorvadt, bár Tápén még 1959-ben is jártak betlehemet (1968 Bálint Sándor 9022002, 157).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

betlehem főnév 3B2 (Népr is)
1.
Jézus születése evangéliumi történetének szereplőit ábrázoló, rendsz. papírból v. fából készült, templomba(n oltárra) épített, ill. hordozható alkotás
Szokás szerént, mester Betlehent építsen Az öreg oltárra
(1801 Endrődy János)
Kis pásztorok, angyalok mennek odakint, viszik a kivilágított betlehemet, meg a csilingelő csengőt
(1933 Kodolányi János)
Ipolyvarbón karácsonynap előestéjén járt a két angyal, öregapó, és aki a betlehemet vitte. […] A betlehemet deszkából készítették, […] szentképekkel díszítették
(1990 Magyar néprajz)
A születési jelenetet nemcsak képeken, hanem a szereplőkből összeállított szoborcsoportban is bemutatták. Assisi Szt.Szent Ferenc állított először betlehemet (az elnevezés Jézus születésének helyszínére utal), ahol igazi gyermeket – bambínót – mutatott be a hívőknek
(1999 Lakáskultúra)
2.
A pásztorjátékok felújulása és elterjedése határozottan az iskolai színi előadások hatásának tulajdonítható. A ránk maradt „betlehemek” alakjai, formái és latinos kifejezései világosan kijelölik az eredeti forrást: az iskolát
(1896 Takáts Sándor)
Mert Betlehemet csinálnak, érted? A kántor betanította négy hangra az egész raját
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
Noha nálunk csak egyszerűbb variációkban ismert a bábjáték (mint a bábtáncoltató betlehem vagy a vásári bábozás), ez is része vallásos és szórakoztató folklórunknak
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2a.
(csak szókapcsolatban)
betlehemet jár
házról házra járva betlehemes játékot ad elő, betlehemjárásban vesz részt
Most már elmehetek akár Betlehemet járni
(1878 Abonyi Lajos)
[A Szeged környéki betlehemezés] az utolsó évtizedekben egészen elsorvadt, bár Tápén még 1959-ben is jártak betlehemet
(1968 Bálint Sándor)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások