betlehemes mn és fn (Népr is)
I. mn 2B6
’betlehemes játékot előadó, ill. betlehemezésben részt vevő 〈személy, csoport〉’ ❖ Betlehemes pásztorok voltak (1851 Székely József C3910, 140) | ezeknek az ivadéka jár alávaló szolgálatot tenni, mint a tót mendikások, mint a betlehemes fiúk, s elfogadja érte a halomra gyűlt krajcárokat! (1885 Jókai Mór C2314, 68) | Ugy mentünk az utczákon, mint valami zajongó, betlehemes kompánia (1898 Jakab Ödön C2196, 32) | Matyó betlehemes lányok (1977 NéprajziLex. CD47).
a. • betlehemes ének ’karácsonyi játékokhoz kapcsolódó, kül. betlehemes játék során énekelt, ill. recitált dallam’ ❖ Az utcák teljesen kihaltak, messziről betlehemes ének hallatszik, fiatal, friss hangon énekelve (1915 Szabó Dezső CD10) | A középkori látomásköltészet elemei is megtalálhatók a Jézus-énekekben (pl. a nyitott mennyei ajtón láthatóvá válik a terített égi asztal), főként azok, amelyek szerepelnek a verses ráolvasásokban, apokrif imákban (archaikus népi imádság), betlehemes énekekben és néha balladában is (1979 NéprajziLex. CD47) • betlehemes játék ’Jézus születésének evangéliumi történetét megjelenítő(, házról házra járva előadott) karácsonyi énekes-táncos v. bábokkal bemutatott dramatikus játék’ ❖ [Észak-Csehországban] 10–14 éves gyermekek kis csapatokká egyesűlve járnak ilyen bethlehemes játékok előadására házról-házra (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Sebestyén Gyula gyűjtése nemcsak számos új darabbal egészíti ki ezt a sorozatot, hanem új elemmel is gazdagítja, a bábtáncoltató betlehemes játékokkal (1972 Diószegi Vilmos CD30) | A játékok előadói főként gyermekek, de pl. a székely betlehemes játékokat szinte napjainkig felnőtt férfiak adták elő; ritkábban lányok is lehettek a játékok előadói (pl. Mezőkövesden) (1988 Magyar néprajz CD47).
II. fn 4B
1. (rendsz. tbsz-ban) ’betlehemes játékot előadó, ill. betlehemezésben részt vevő személy’ ❖ Angyalt is láttam már a’ Bethlehemesekkel járni karátsonykor (1827 Kovács Pál² C2762, 27) | És mondja még valaki, hogy Tisza István mogorva, mulatságrontó ember! Künn áll a négy betlehemes és dideregve kérdezi: „Szabad-e a betlehemeseknek bemenni?” És Tisza István bebocsátja őket, reméljük, a liberális párt nagy gaudiumára [= örömére] (1903 Borsszem Jankó dec. 20. C5022, 8) | Majd riadalom támadt hátuk megett a hívek között. A betlehemesek jöttek be, fojtottan csörömpölve tarkapántlikás furkósaikkal (1913 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Az udvarról ének hallatszott: betlehemesek jártak ott (1926 Babits Mihály C0698, 282) | [a barokk korban a zenét tanuló] növendék pénzkereseti forrása az emberi élet nagy eseményeit kísérő számos zenélési alkalom volt: a keresztelő, az esküvő és a temetés. Ezenkívül nagy ünnepeken – a nálunk is ismert betlehemesek módjára – zenélhetett-énekelhetett, és ezért valamelyes pénzt kaphatott (1974 Pernye András 9527002, 261).
2. ’betlehemes játék’ ❖ szükségesnek tartjuk itt közzétenni azon mysteriumot, mely Bethlehemesek nevezet alatt a római katholikus székelyek között mai napig szokásban van (1869 Orbán Balázs CD22) | Bábtáncoltató betlehemeseink szerepe a magyar mysteriumok történetében (1906 Magyar néprajz CD47) | Valószínű, hogy régen a misével kapcsolatban játszottak betlehemest, ennek maradványa lehet a szokás (1964 Schram Ferenc 7487003, 501).
3. ’betlehemes ének’ ❖ népénekek […], diáknóták, recitatív részletek, táncdallamok s hangszeres (elsősorban furulya) darabok találhatók még a betlehemesek között (1977 NéprajziLex. CD47).
Vö. ÉrtSz.; TESz. betlehem; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. 1994.