betoldás fn 4A

1. ’a betold igével kifejezett cselekvés’ ❖ aligha tizévi szamosujvárt [ti. ottani fegyházbüntetést] kap, természetesen az itélet kimondása előtti fogság betoldásával (1853 Kemény Zsigmond C2604, 287).

2. ’Ennek eredménye, az a rész, amelyet vhova betoldanak.’

2a. ’ruhanemű anyagába a megfelelő bőség biztosítása végett beillesztett(, attól színben, mintában stb. elütő) rész’ ❖ Ingvászony [vétele] betoldásra 5 f. pengő pénzben (1837 Kossuth Lajos CD32) | Aranyosszéken a zeke […] szines fonallal van ugy elől, mint az ujjaknál és az oldal-pálháknál (betoldás) kihimezve (1871 Orbán Balázs CD22) | [A kalotaszegi viseletben a női ingvállon] a hónalj alatt két betoldás van: felűl a pálha, alul a csók (1907 Malonyay Dezső 8292004, 52) | az oszmán kaftánok bőségét az ujjak alá és/vagy elejére varrt, lefelé szélesedő, ék alakú betoldások biztosították (1997 Magyar néprajz CD47).

2b. ’〈(írott) műbe〉(utólag) beillesztett(, más szerzőtől származó) rész(let)’ ❖ [a Nádszálkisasszony című mesében az ún. szolgalélek szereplő] eredeti alaknak látszik; de a sötét földalatti lyuk, hol az istennyilát készítik – aligha nem önkényes betoldás (1861 Arany János C6505, 337) | [a homéroszi eposzokban] a cselekvényben vannak itt-ott ellentmondások, sőt későbbi betoldások is (1895 PallasLex. CD02) | [az egyik hangszer] kisebb-nagyobb szünete alatt a másik hosszabb rövidebb koloratúra-jellegű betoldást adott elő (1930 ZeneiLex. CD49) | Terjedelmes betoldás került az illetéktörvénybe (1999 Magyar Hírlap CD09).

2c. (ritk) ’épületnek, építménynek alkotóelemként, ill. javítás végett beillesztett része’ ❖ A síkságon a falak készítésének olcsó és különösen melléképűleteknél használt módja az ú. n. favázas építkezés, az egyes szárfák közé illesztett, helyenként léczpalánk néven ismert betoldásokkal, melyeket aztán a szárfákkal és hevederekkel együtt betapasztanak (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Még ma is mutogatják az ős iskola [egy nevezetes verekedés során megsérült] vasajtaján alul a behorpadást, illetve betoldást a komáromiak (1905 Mikszáth Kálmán CD04).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

betoldás főnév 4A
1.
a betold igével kifejezett cselekvés
aligha tizévi szamosujvárt [ti. ottani fegyházbüntetést] kap, természetesen az itélet kimondása előtti fogság betoldásával
(1853 Kemény Zsigmond)
2.
Ennek eredménye, az a rész, amelyet vhova betoldanak.
2a.
ruhanemű anyagába a megfelelő bőség biztosítása végett beillesztett(, attól színben, mintában stb. elütő) rész
Ingvászony [vétele] betoldásra 5 f.forint pengő pénzben
(1837 Kossuth Lajos)
Aranyosszéken a zeke […] szines fonallal van ugy elől, mint az ujjaknál és az oldal-pálháknál (betoldás) kihimezve
(1871 Orbán Balázs)
[A kalotaszegi viseletben a női ingvállon] a hónalj alatt két betoldás van: felűl a pálha, alul a csók
(1907 Malonyay Dezső)
az oszmán kaftánok bőségét az ujjak alá és/vagy elejére varrt, lefelé szélesedő, ék alakú betoldások biztosították
(1997 Magyar néprajz)
2b.
(írott) műbe〉 (utólag) beillesztett(, más szerzőtől származó) rész(let)
[a Nádszálkisasszony című mesében az ún. szolgalélek szereplő] eredeti alaknak látszik; de a sötét földalatti lyuk, hol az istennyilát készítik – aligha nem önkényes betoldás
(1861 Arany János)
[a homéroszi eposzokban] a cselekvényben vannak itt-ott ellentmondások, sőt későbbi betoldások is
(1895 PallasLex.)
[az egyik hangszer] kisebb-nagyobb szünete alatt a másik hosszabb rövidebb koloratúra-jellegű betoldást adott elő
(1930 ZeneiLex.)
Terjedelmes betoldás került az illetéktörvénybe
(1999 Magyar Hírlap)
2c. (ritk)
épületnek, építménynek alkotóelemként, ill. javítás végett beillesztett része
A síkságon a falak készítésének olcsó és különösen melléképűleteknél használt módja az ú. n.úgynevezett favázas építkezés, az egyes szárfák közé illesztett, helyenként léczpalánk néven ismert betoldásokkal, melyeket aztán a szárfákkal és hevederekkel együtt betapasztanak
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Még ma is mutogatják az ős iskola [egy nevezetes verekedés során megsérült] vasajtaján alul a behorpadást, illetve betoldást a komáromiak
(1905 Mikszáth Kálmán)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások