betűírás fn 4A

1. (Nyelvt) ’az az írásfajta, amelynek írásjegyei vmely nyelv hangjait jelölik’ ❖ Mióta betűirással Parosi márvány táblákra véste Görög Ország a’ világ történetit, azóta igazodhatni el azokon (1817 Tudományos Gyűjtemény C5481, 5) | kezdetben minden irás képirás volt s […] ebből fejlődött egyrészt a fogalomirás, p. a khinaiaknál, másrészt a hangirás vagy betüirás (1895 PallasLex. CD02) | E [héber] betűírás régi rajzú típusát föníciai (vagy ó-sémita) írásnak nevezzük, mivel legrégibb emlékei föníciai kőkoporsókon maradtak fenn a Kr. e. 10.szd.-ból (1993 BibliaiLex. CD1207).

2. ’helyesírás’ ❖ a betű írás (ortoghraphe) hibáit ne nekem ha írómnak tulajdonítsd, azomban, mert nints még Academiánk (1816 Dessewffy József C2566, 429) | A’ Magyar betűirás módja nints még közönségesen meghatározva. A legjobb könyvszerzők külömböznek egymástul. Az egygyik nagy betűvel írja azt, a’ mit a’ másik kitsinynyel, és viszont (1817 Dessewffy József C2568, 129).

3. (kissé rég v. Isk)(művészi fokú, kalligrafikus) kézírás (mint készség, képesség), ill. ennek oktatása’ ❖ A betűírás ezekben az [ti. plébániai] iskolákban a grammatika előcsarnoka volt (1894 e. Felméri Lajos CD44) | A kötetek [ti. a népdalgyűjtemény] mindvégig Bartalusnak karakterisztikus, jól olvasható kóta- és betűírásával vannak írva (1952 Gyulai Ágost CD30) | Krakkóban [a képzőművészeti főiskolán] betűírást is tanultunk, sokszor rosszul sikerült, újra kezdtem. Amikor végre jó lett, a tanárom is elfogadta a nevem írását, odahajolt és összefirkálta (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

betűírás főnév 4A
1. (Nyelvt)
az az írásfajta, amelynek írásjegyei vmely nyelv hangjait jelölik
Mióta betűirással Parosi márvány táblákra véste Görög Ország a’ világ történetit, azóta igazodhatni el azokon
(1817 Tudományos Gyűjtemény)
kezdetben minden irás képirás volt s […] ebből fejlődött egyrészt a fogalomirás, p.például a khinaiaknál, másrészt a hangirás vagy betüirás
(1895 PallasLex.)
E [héber] betűírás régi rajzú típusát föníciai (vagy ó-sémita) írásnak nevezzük, mivel legrégibb emlékei föníciai kőkoporsókon maradtak fenn a Kr. e.Krisztus előtti 10.szd.század-ból
(1993 BibliaiLex.)
2.
a betű írás (ortoghraphe) hibáit ne nekem ha írómnak tulajdonítsd, azomban, mert nints még Academiánk
(1816 Dessewffy József)
A’ Magyar betűirás módja nints még közönségesen meghatározva. A legjobb könyvszerzők külömböznek egymástul. Az egygyik nagy betűvel írja azt, a’ mit a’ másik kitsinynyel, és viszont
(1817 Dessewffy József)
3. (kissé rég v. Isk)
(művészi fokú, kalligrafikus) kézírás (mint készség, képesség), ill. ennek oktatása
A betűírás ezekben az [ti. plébániai] iskolákban a grammatika előcsarnoka volt
(1894 e. Felméri Lajos)
A kötetek [ti. a népdalgyűjtemény] mindvégig Bartalusnak karakterisztikus, jól olvasható kóta- és betűírásával vannak írva
(1952 Gyulai Ágost)
Krakkóban [a képzőművészeti főiskolán] betűírást is tanultunk, sokszor rosszul sikerült, újra kezdtem. Amikor végre jó lett, a tanárom is elfogadta a nevem írását, odahajolt és összefirkálta
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások