betűr ts ige 1c6

1. ’〈textilneműt, ruhadarabot〉 a szélén v. a végén (rögzítés céljából) gyűrve benyomkod, beszorít (vmibe)’ ❖ A nyakkendőjét betürte – mert rongyos volt a széle (1882 Petelei István C3486, 37) | Hirtelen betűrtem a szalvétát a nyakamba s ezzel megmenekültem a veszedelemtől, amely a szurokpecsétek révén fenyegetett (1918 e. Török Gyula 9728001, 81) | Lehúzta a bolyhos törülközőt a nyársról, körülcsavarta magán, s a csücskét betűrte a mellén, a szeplő fölött (1979 Domahidy András 1036001, 12) | [a törökkopányi viseletben a századforduló után] gyári anyagokból készített blújzokat [= blúzokat] viseltek, melyeket már nem tűrtek be a szoknyába (1982 NéprajziLex. CD47).

2. ’〈vminek a végét, szélét〉(befelé) visszahajtja’ ❖ Türd bé a’ ’sák száját (1794 Magyar nyelvmester C1947, 259) | Kitüröm vagy bétüröm a csizma szárát (1815 k. Gyarmathi Sámuel C2566, 141) | [A méhlárva] gyorsan nő mindaddig, míg a fejlettség bizonyos fokát el nem éri, amikor kiegyenesedik s potrohos testével az egész sejtet kitölti. Körülötte szorgoskodó dajkái most a sejtjének a falát kinyujtják, szélét befelé betűrik s finoman likacsos lapos viaszfödéllel lezárják (1933 Az állatok világa ford. CD46) | betűrt szájú varsa: a mezőségi tavakon használt, aránylag rövid, kerekded varsaféle, amelynek szájánál a vesszőfonadék gömbölyűen behajlik, betűrődik a belseje felé (1977 NéprajziLex. CD47).

3. ’〈vminek a tetejét v. kiálló részét〉 benyomja’ ❖ [a torockói népviseletben a férfiak] nyárban széles karimájú, kerek fejű, fekete kalapot, télen fehér birkabőrből készült sapkát viselnek; templomba menetelkor azonban hosszu fekete kucsmát, melynek bojtos vége be van türve vagy lecsüngesztve (1871 Orbán Balázs CD22) | A kucsmát sokáig csúcsosan, később a tetejét betűrve hordták (2000 Marjanucz László CD36).

Vö. ÉrtSz.; TESz. tűr²; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. betűr¹

betűr tárgyas ige 1c6
1.
〈textilneműt, ruhadarabot〉 a szélén v. a végén (rögzítés céljából) gyűrve benyomkod, beszorít (vmibe)
A nyakkendőjét betürte – mert rongyos volt a széle
(1882 Petelei István)
Hirtelen betűrtem a szalvétát a nyakamba s ezzel megmenekültem a veszedelemtől, amely a szurokpecsétek révén fenyegetett
(1918 e. Török Gyula)
Lehúzta a bolyhos törülközőt a nyársról, körülcsavarta magán, s a csücskét betűrte a mellén, a szeplő fölött
(1979 Domahidy András)
[a törökkopányi viseletben a századforduló után] gyári anyagokból készített blújzokat [= blúzokat] viseltek, melyeket már nem tűrtek be a szoknyába
(1982 NéprajziLex.)
2.
〈vminek a végét, szélét〉 (befelé) visszahajtja
Türd bé a’ ’sák száját
(1794 Magyar nyelvmester)
Kitüröm vagy bétüröm a csizma szárát
(1815 k. Gyarmathi Sámuel)
[A méhlárva] gyorsan nő mindaddig, míg a fejlettség bizonyos fokát el nem éri, amikor kiegyenesedik s potrohos testével az egész sejtet kitölti. Körülötte szorgoskodó dajkái most a sejtjének a falát kinyujtják, szélét befelé betűrik s finoman likacsos lapos viaszfödéllel lezárják
(1933 Az állatok világa ford.)
betűrt szájú varsa: a mezőségi tavakon használt, aránylag rövid, kerekded varsaféle, amelynek szájánál a vesszőfonadék gömbölyűen behajlik, betűrődik a belseje felé
(1977 NéprajziLex.)
3.
〈vminek a tetejét v. kiálló részét〉 benyomja
[a torockói népviseletben a férfiak] nyárban széles karimájú, kerek fejű, fekete kalapot, télen fehér birkabőrből készült sapkát viselnek; templomba menetelkor azonban hosszu fekete kucsmát, melynek bojtos vége be van türve vagy lecsüngesztve
(1871 Orbán Balázs)
A kucsmát sokáig csúcsosan, később a tetejét betűrve hordták
(2000 Marjanucz László)
Vö. ÉrtSz.; TESz. tűr²; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. betűr¹

Beállítások