betűrágó mn és fn 1A

I. mn

1. (pejor) ’vmely szövegnek a szó szerinti értelméhez, kül. rendelkezéseknek, előírásoknak a szavaihoz mereven, a lényeg rovására ragaszkodó 〈személy〉’ ❖ [egy nyelvész] betűrágó fajankónak nevezte a főelőadót (1956 Irodalmi Újság aug. 11. C5231, 6).

1a. (pejor) ’ilyen személyre jellemző 〈módszer, felfogás stb.〉, ill. ilyen felfogást valló, ilyen módszert követő 〈irányzat〉’ ❖ [Ács Mihály a Magyar teológia című munkájában] a betűrágó ortodoxiát megpróbálta összebékíteni a rajongásra hajlamos pietista kegyességgel (1964 Hopp Lajos CD53) | A tudós alaposságát csillagmérföldnyi távolság választja el […] a betűrágó szakbarbárságtól (1970 Keresztury Dezső 9326023, 346) | [a tanár] a logikus gondolkodás fontosságát emelte ki a betűrágó magolással szemben (1974 Horváth Árpád CD30) | „doktriner, köldöknéző, betűrágó” felfogásra vall (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’szövegekkel, könyvekkel, írással rendszeresen foglalkozó 〈személy〉’ ❖ az épen nem betűrágó közönség … könnyen felcseréli a kezdőbetüket (1882 Bartalus István C0845, 65) | Meleg kézfogással köszöntötte Vitézt. – Köszönöm, hogy elgyöttél, te betűrágó kancellista (1945 Darvas József 9101011, 155).

2a. (pejor is) ’filológiai munkákban, szöveggel való foglalkozásban (szőrszálhasogatóan) alapos, (kicsinyesen) pontos 〈megközelítés〉’ ❖ [Kolinovics Gábor történetíró] szorgalmát és betürágó pontosságát bizonyítja két katalogusa (1895 PallasLex. CD02) | ez a szövegkritika nagyon betűrágó. Emlékeztet az ó-zsidó talmudizmusra, meg a középkori rossz skolasztikára. Persze nehéz meghúzni a határvonalat, mikor van szó ronda szőröző betűrágásról és mikor a szavak értelmének jogos kutatásáról (1985 Szentkuthy Miklós 2007001, 304).

II. fn

1. (pejor is) ’szövegnek, előírásoknak a betűihez mereven, gyakr. a lényeg rovására ragaszkodó személy’ ❖ nem mind szentírás az sem, amit a szabadgondolkodók papolnak – s a radikalizmusnak éppúgy lehetnek betűrágói s inkvizitorai, mint az egyházaknak (1911 Ignotus CD10) | [Jézus] nem intett […] a betűrágóknak, akik kérődzenek a Törvény legaprólékosabb rendelkezésein (1925 Révay József ford.–Papini 9565002, 114).

2. (kissé rég) ’szövegekkel, könyvekkel rendszeresen(, gyakr. öncélúan) foglalkozó ember’ ❖ az ágyon három diák hentereg. […] Mellettök teljes nyugalomban számokkal sűrűn rakott könyv benevolisálva [= faggatón, vallatón] pillant a’ két betürágóra (1845 Életképek C0103, 542) | nagy eszme volt az iskolai és felekezeti harczok dúlása közepett kimondani azt, hogy nem könyvekben és rendszerben, hanem a természet és az ember életében kell keresni az okulást. Az üres betűrágók és egymást idézők közt mintegy felújítója ő [ti. Francis Bacon] annak a nagy elvnek, hogy a betű öl és csak a szellem az, mi éltet (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Ezért adtam fejem a mágiára, Hogy szellem-száj, szellem-erő Nem egy titkát tárná elő, S ne kelljen izzadván beszélnem Már arról, mit nem értek én sem; De mitől együtt a világ, Megismerjek minden csodát, S mint már titkos erőkre látó, Ne legyek többé betűrágó (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 23).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

betűrágó ❖ melléknév és főnév ◦ 1A ◦
permalink
I. melléknév
1. (pejor)
vmely szövegnek a szó szerinti értelméhez, kül. rendelkezéseknek, előírásoknak a szavaihoz mereven, a lényeg rovására ragaszkodó 〈személy〉
[egy nyelvész] betűrágó fajankónak nevezte a főelőadót
(1956 Irodalmi Újság aug. 11.)
1a. (pejor)
ilyen személyre jellemző 〈módszer, felfogás stb.〉, ill. ilyen felfogást valló, ilyen módszert követő 〈irányzat〉
[Ács Mihály a Magyar teológia című munkájában] a betűrágó ortodoxiát megpróbálta összebékíteni a rajongásra hajlamos pietista kegyességgel
(1964 Hopp Lajos)
A tudós alaposságát csillagmérföldnyi távolság választja el […] a betűrágó szakbarbárságtól
(1970 Keresztury Dezső)
[a tanár] a logikus gondolkodás fontosságát emelte ki a betűrágó magolással szemben
(1974 Horváth Árpád)
„doktriner, köldöknéző, betűrágó” felfogásra vall
(1995 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
szövegekkel, könyvekkel, írással rendszeresen foglalkozó 〈személy〉
az épen nem betűrágó közönség … könnyen felcseréli a kezdőbetüket
(1882 Bartalus István)
Meleg kézfogással köszöntötte Vitézt. – Köszönöm, hogy elgyöttél, te betűrágó kancellista
(1945 Darvas József)
2a. (pejor is)
filológiai munkákban, szöveggel való foglalkozásban (szőrszálhasogatóan) alapos, (kicsinyesen) pontos 〈megközelítés〉
[Kolinovics Gábor történetíró] szorgalmát és betürágó pontosságát bizonyítja két katalogusa
(1895 PallasLex.)
ez a szövegkritika nagyon betűrágó. Emlékeztet az ó-zsidó talmudizmusra, meg a középkori rossz skolasztikára. Persze nehéz meghúzni a határvonalat, mikor van szó ronda szőröző betűrágásról és mikor a szavak értelmének jogos kutatásáról
(1985 Szentkuthy Miklós)
II. főnév
1. (pejor is)
szövegnek, előírásoknak a betűihez mereven, gyakr. a lényeg rovására ragaszkodó személy
nem mind szentírás az sem, amit a szabadgondolkodók papolnak – s a radikalizmusnak éppúgy lehetnek betűrágói s inkvizitorai, mint az egyházaknak
(1911 Ignotus)
[Jézus] nem intett […] a betűrágóknak, akik kérődzenek a Törvény legaprólékosabb rendelkezésein
(1925 Révay József ford.–Papini)
2. (kissé rég)
szövegekkel, könyvekkel rendszeresen(, gyakr. öncélúan) foglalkozó ember
az ágyon három diák hentereg. […] Mellettök teljes nyugalomban számokkal sűrűn rakott könyv benevolisálva [= faggatón, vallatón] pillant a’ két betürágóra
(1845 Életképek)
nagy eszme volt az iskolai és felekezeti harczok dúlása közepett kimondani azt, hogy nem könyvekben és rendszerben, hanem a természet és az ember életében kell keresni az okulást. Az üres betűrágók és egymást idézők közt mintegy felújítója ő [ti. Francis Bacon] annak a nagy elvnek, hogy a betű öl és csak a szellem az, mi éltet
(1904 Nagy képes világtörténet)
Ezért adtam fejem a mágiára, Hogy szellem-száj, szellem-erő Nem egy titkát tárná elő, S ne kelljen izzadván beszélnem Már arról, mit nem értek én sem; De mitől együtt a világ, Megismerjek minden csodát, S mint már titkos erőkre látó, Ne legyek többé betűrágó
(1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások