betyáros mn és fn 

I. mn 15A

1. ’betyárokra, szegénylegényekre jellemző, velük kapcs., ill. rájuk emlékeztető (vakmerő, duhaj v. faragatlan, durva) 〈magatartás, cselekedet, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Betyár: ntelen, rá-tartós paraszt legény. Betyárosan viseli magát (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 20) | kárát vallhattya betyáros högykeségének (1807 Dugonics András ford.–Voltaire C1486, 90) | szép cifra, betyáros Káromlásra (1845 Arany János CD01) | [Cornelia] unatlan sarkallta férjét, hagyjon fel már betyáros foglalkodásával s legyen ur valahára (1851 Brassai Sámuel 8621001, 45) | hegyes, daczos, betyáros hangon (1869 Jókai Mór C2269, 45) | [Szini Gyula] sohse mert nagy, betyáros, hirtelen szavakkal egy-egy élet minden meggyűlt fájdalmába, munkájába és becsületébe belerúgva véleményt mondani (1909 Ady Endre CD0801) | Náci füttyentett nekem …, bár kiálthatott volna, vagy oda is jöhetett volna, de a füttyjel titkosabb volt, betyárosabb (1934 Szép Ernő C3970, 49) | A legényeknél a hetyke, betyáros járás volt a szépségideál (1982 NéprajziLex. CD47) | [Till Eulenspiegel] betyáros tréfái úgyszólván céltalanok: parasztot, polgárt, nemest sorra csúffá tesz; szélhámoskodik, csal, lop, verekszik (1988 Magyar néprajz CD47).

1a. ’betyárok által hordott v. azt idéző, rendsz. cifra, túldíszített, kihívó 〈öltözék, viselet, holmi〉, ill. általuk haszn. 〈eszköz, tárgy〉’ ❖ betyáros köntösét veti a nyakába (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 96) | [Nemes Ruzsa] négyrojtú, betyáros gatyát varrott (1794 Magyar művelődéstörténet CD43) | betyáros kalapja … kétségtelenné tették gyanuját (1841 Remény C3612, 300) | a magyar Habsburg is összeszedte betyáros pipáit, dohányzacskóit (1925 Krúdy Gyula CD54) | [1815-ben Csepregen] megtiltják a veressel kivarrott betyáros cifra szűrök viselését is (1943 Rajczy Mária Callista Mechtildis CD52) | Máskor éppen a szépen formázott vagy túlcicomázott bajuszt illették a következőképpen: peckes, kackiás, huszáros, betyáros, gangos, takaros, legényes (1992 Fogarasi Klára CD17).

1b. ’betyárok által lakott, látogatott, ill. az ő támadásuktól fenyegetett 〈hely, terület, térség〉’ ❖ Estére egy betyáros, széljárta nyírségi csárdában tértek nyugovóra (1916 Krúdy Gyula CD54) | [Wesselényi Miklós] egymagában vállalkozott arra, hogy a betyáros Alföldön István nádort utazásában elkísérendi (1930 Krúdy Gyula CD54) | Ezek közül való egyik somogyi paraszt baltám. Ilyenekkel járták a betyáros erdőket a régi sétáló-legények (1974 Takáts Gyula 2025037, 618).

2. ’betyárként, szegénylegényként élő v. betyár módra viselkedő (féktelen, duhajkodó, nyers, bárdolatlan) 〈személy〉’ ❖ ő derék magyar fiú a talpán, azért mégsem betyáros (1872 Szigligeti Ede C3988, 6) | [az eperjesi kollégiumban tanuló] erőteljes, délceg, betyáros magyar ifjak […] oly vakmerő kalandokat, csínyeket vittek végbe, hogy a békés természetű eperjesi nyárspolgarok [!] már rettegték, már messziről kerülték őket, valamint a fiatal leányok és öreg asszonyok is (1879 e. Vahot Imre 8502001, 112) | a betyáros úriemberek találkozásuk helyéül éppen a megyei tiszti ügyvéd házát választották, annak az ügyésznek a házát, akinek minden rendelkezésére álló hatalommal üldözni kellett őket (1932 Krúdy Gyula CD54) | Észak-Heves tájain izgága, „betyáros” embereknek tartották a juhászokat, ezért a szegényparaszt sem szívesen engedte a lányát juhászhoz (2000 Magyar néprajz CD47).

3. ’a betyárokkal, szegénylegényekkel, a betyárélettel kapcs., azzal foglalkozó, azt megjelenítő, feldolgozó 〈mű(faj)〉’ ❖ A czigányok a tánczzenéből egy üdvözlő tusba csaptak át, s abból rögtön egy betyáros nótába (1889 Abonyi Lajos C0492, 12) | Utálom a betyáros szalon-romantikát, amely pezsgőbe és cigánynótába fullasztja a maga szilaj, de egyszersmind meghunyászkodó bánatát (1912 Szini Gyula CD10) | betyáros mesék és igaz történetek (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [A marosszéki farsangi dramatikus játékokról szóló dolgozatban] a játékok szokásrendszerét, belső tagolódását írja le a szerző, ezt követően mutatja be a különböző maszkos játékokat: […] Betyáros játékok; Cigányos játékok stb. (2000 Új Könyvek CD29).

4. ’huncut, pajkos, csibészes 〈személy〉’ ❖ olyan hetyke egy betyáros gavallér vagy (1878 Abonyi Lajos C0500, 14) | az öreg, gálánt, betyáros cimborát láttam benne (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

4a. ’ilyen emberre jellemző 〈kinézet, külső, ill. megnyilatkozás, cselekedet〉’ ❖ huszonöt, és harmincz év közt volt … szép de betyáros arccal (1847 Kemény Zsigmond C2599, 86) | a szeme kajánul, betyárosan villant (1925–1927 Krúdy Gyula C2840, 338) | Ahogy a markába csúsztatom a honoráriumot, [az öreg köszörűs] rámkacsint betyárosan (1934 Móra Ferenc C3204, 153) | Apám azzal a közismert selyma, betyáros mosolygásával válaszolt (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. (kissé rég) ’cudar, sanyarú, nehézséggel, bajjal, gonddal járó’ ❖ Betyáros világ kezdődött a váci államfogházban, amikor Péceli és Pándi urak […] ott megtelepedtek, hogy büntetésüket [leüljék] (1932 Krúdy Gyula CD54).

5a. (-an raggal, hsz-szerűen) ’alaposan, nagyon’ ❖ földbe ásott lábú, betyárosan görbedt asztalra mutatva (1933 Krúdy Gyula CD54) | a vakvéletlen most mindjárt betyárosan visszatréfálja a „tatust”-t (1964 Népszabadság okt. 11. C1501, 6).

II. fn 4A (nyj, Konyha)

’vízben v. tejben főtt tésztaféléből (krumplival, szalonnával) készített, sűrűre főzött, kásaszerű (pásztor)étel; slambuc’ ❖ A férfinép a tüzelőben mindig bográcsban főz, a háromlábú serpenyőt inkább az asszony használja. Rendesen lacsuhát, pirított lebbencset, fordított kását, száraztésztát (= galaburgyi, öhön, betyáros), tésztás kását, tarhonyát, gubakenyeret stb. főznek (1910 Györffy István C6827, 140) | Öhöm, slambuc, betyáros, topogó, handabakáré a lebbencsből (többnyire krumplival) vízben főtt zsíros tésztakása É-tiszántúli elnevezései (1982 NéprajziLex. CD47).

Sz: betyároskodik.

Vö. CzF. ~, betyárosan; ÉrtSz.; TESz. betyár; ÉKsz.; ÚMTsz.

betyáros melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
betyárokra, szegénylegényekre jellemző, velük kapcs., ill. rájuk emlékeztető (vakmerő, duhaj v. faragatlan, durva) 〈magatartás, cselekedet, megnyilvánulás stb.〉
Betyár: ntelen, rá-tartós paraszt legény. Betyárosan viseli magát
(1792 Baróti Szabó Dávid)
kárát vallhattya betyáros högykeségének
(1807 Dugonics András ford.Voltaire)
szép cifra, betyáros Káromlásra
(1845 Arany János)
[Cornelia] unatlan sarkallta férjét, hagyjon fel már betyáros foglalkodásával s legyen ur valahára
(1851 Brassai Sámuel)
hegyes, daczos, betyáros hangon
(1869 Jókai Mór)
[Szini Gyula] sohse mert nagy, betyáros, hirtelen szavakkal egy-egy élet minden meggyűlt fájdalmába, munkájába és becsületébe belerúgva véleményt mondani
(1909 Ady Endre)
Náci füttyentett nekem …, bár kiálthatott volna, vagy oda is jöhetett volna, de a füttyjel titkosabb volt, betyárosabb
(1934 Szép Ernő)
A legényeknél a hetyke, betyáros járás volt a szépségideál
(1982 NéprajziLex.)
[Till Eulenspiegel] betyáros tréfái úgyszólván céltalanok: parasztot, polgárt, nemest sorra csúffá tesz; szélhámoskodik, csal, lop, verekszik
(1988 Magyar néprajz)
1a.
betyárok által hordott v. azt idéző, rendsz. cifra, túldíszített, kihívó 〈öltözék, viselet, holmi〉, ill. általuk haszn. 〈eszköz, tárgy〉
betyáros köntösét veti a nyakába
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
[Nemes Ruzsa] négyrojtú, betyáros gatyát varrott
(1794 Magyar művelődéstörténet)
betyáros kalapja … kétségtelenné tették gyanuját
(1841 Remény)
a magyar Habsburg is összeszedte betyáros pipáit, dohányzacskóit
(1925 Krúdy Gyula)
[1815-ben Csepregen] megtiltják a veressel kivarrott betyáros cifra szűrök viselését is
(1943 Rajczy Mária Callista Mechtildis)
Máskor éppen a szépen formázott vagy túlcicomázott bajuszt illették a következőképpen: peckes, kackiás, huszáros, betyáros, gangos, takaros, legényes
(1992 Fogarasi Klára)
1b.
betyárok által lakott, látogatott, ill. az ő támadásuktól fenyegetett 〈hely, terület, térség〉
Estére egy betyáros, széljárta nyírségi csárdában tértek nyugovóra
(1916 Krúdy Gyula)
[Wesselényi Miklós] egymagában vállalkozott arra, hogy a betyáros Alföldön István nádort utazásában elkísérendi
(1930 Krúdy Gyula)
Ezek közül való egyik somogyi paraszt baltám. Ilyenekkel járták a betyáros erdőket a régi sétáló-legények
(1974 Takáts Gyula)
2.
betyárként, szegénylegényként élő v. betyár módra viselkedő (féktelen, duhajkodó, nyers, bárdolatlan) 〈személy〉
ő derék magyar fiú a talpán, azért mégsem betyáros
(1872 Szigligeti Ede)
[az eperjesi kollégiumban tanuló] erőteljes, délceg, betyáros magyar ifjak […] oly vakmerő kalandokat, csínyeket vittek végbe, hogy a békés természetű eperjesi nyárspolgarok [!] már rettegték, már messziről kerülték őket, valamint a fiatal leányok és öreg asszonyok is
(1879 e. Vahot Imre)
a betyáros úriemberek találkozásuk helyéül éppen a megyei tiszti ügyvéd házát választották, annak az ügyésznek a házát, akinek minden rendelkezésére álló hatalommal üldözni kellett őket
(1932 Krúdy Gyula)
Észak-Heves tájain izgága, „betyáros” embereknek tartották a juhászokat, ezért a szegényparaszt sem szívesen engedte a lányát juhászhoz
(2000 Magyar néprajz)
3.
a betyárokkal, szegénylegényekkel, a betyárélettel kapcs., azzal foglalkozó, azt megjelenítő, feldolgozó 〈mű(faj)
A czigányok a tánczzenéből egy üdvözlő tusba csaptak át, s abból rögtön egy betyáros nótába
(1889 Abonyi Lajos)
Utálom a betyáros szalon-romantikát, amely pezsgőbe és cigánynótába fullasztja a maga szilaj, de egyszersmind meghunyászkodó bánatát
(1912 Szini Gyula)
betyáros mesék és igaz történetek
(1993 A magyarság kézikönyve)
[A marosszéki farsangi dramatikus játékokról szóló dolgozatban] a játékok szokásrendszerét, belső tagolódását írja le a szerző, ezt követően mutatja be a különböző maszkos játékokat: […] Betyáros játékok; Cigányos játékok stb.
(2000 Új Könyvek)
4.
huncut, pajkos, csibészes 〈személy〉
olyan hetyke egy betyáros gavallér vagy
(1878 Abonyi Lajos)
az öreg, gálánt, betyáros cimborát láttam benne
(1928 Tersánszky Józsi Jenő)
4a.
ilyen emberre jellemző 〈kinézet, külső, ill. megnyilatkozás, cselekedet〉
huszonöt, és harmincz év közt volt … szép de betyáros arccal
(1847 Kemény Zsigmond)
a szeme kajánul, betyárosan villant
(1925–1927 Krúdy Gyula)
Ahogy a markába csúsztatom a honoráriumot, [az öreg köszörűs] rámkacsint betyárosan
(1934 Móra Ferenc)
Apám azzal a közismert selyma, betyáros mosolygásával válaszolt
(2000 Magyar Hírlap)
5. (kissé rég)
cudar, sanyarú, nehézséggel, bajjal, gonddal járó
Betyáros világ kezdődött a váci államfogházban, amikor Péceli és Pándi urak […] ott megtelepedtek, hogy büntetésüket [leüljék]
(1932 Krúdy Gyula)
5a. (-an raggal, hsz-szerűen)
alaposan, nagyon
földbe ásott lábú, betyárosan görbedt asztalra mutatva
(1933 Krúdy Gyula)
a vakvéletlen most mindjárt betyárosan visszatréfálja a „tatust”-t
(1964 Népszabadság okt. 11.)
II. főnév 4A (nyj, Konyha)
vízben v. tejben főtt tésztaféléből (krumplival, szalonnával) készített, sűrűre főzött, kásaszerű (pásztor)étel; slambuc
A férfinép a tüzelőben mindig bográcsban főz, a háromlábú serpenyőt inkább az asszony használja. Rendesen lacsuhát, pirított lebbencset, fordított kását, száraztésztát (= galaburgyi, öhön, betyáros), tésztás kását, tarhonyát, gubakenyeret stb.s a többi főznek
(1910 Györffy István)
Öhöm, slambuc, betyáros, topogó, handabakáré a lebbencsből (többnyire krumplival) vízben főtt zsíros tésztakása Éészak-tiszántúli elnevezései
(1982 NéprajziLex.)
Sz: betyároskodik
Vö. CzF. ~, betyárosan; ÉrtSz.; TESz. betyár; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások