beúszik ige 15a4
1. tn ’〈ember v. állat〉 úszva vminek a belsejébe kerül, jut’ ❖ alkalmatlankodik a’ kegyetlen Krokodil-is, és bé-uszik a’ faluba (1783 Molnár János C0292, 170) | daczára azon néphitnek, hogy a Likaskő sziklaüregében óriás kigyó lakik, mely az arra közelgőt felfalja, én mégis beusztam a szikla sötét földalatti menetébe (1869 Orbán Balázs CD22) | régi alkalmatosság a kürtő. Fonott, majdnem kerek alaprajzú fal nádból vagy bodzavesszőből, két terelőfallal. A hal beúszik, de kifelé fordulni már nem képes (2000 Hárs József CD36).
1a. tn ’〈ember v. állat folyó- v. állóvízbe〉 a belseje v. a közepe felé úszva halad’ ❖ beléúszni, béúszni p. o. a’ vízbe (1818 Márton József¹ C3043, 1510. hasáb) | Vad tinók beusznak nyakig a Tiszába (1858 Pájer Antal C3381, 160) | Beúsztunk a tengerbe, azután lefeküdtünk a homokra, fejünket, tarkónkat vizes ruhával védtük a napsugaraktól (1976 Fehér Klára 9137002, 69) | [a halak] ösztönüket követve úsztak be a mesterséges medrekbe (1999 Takács Károly CD52).
1b. tn ’〈közlekedési eszköz, ill. személy ezen utazva〉 vízen (vmin keresztül) vminek a belsejébe kerül, jut’ ❖ A’ quebeki nagy révbe úszott be végre a’ hajó (1837 Jósika Miklós C2372, 143) | beúszunk a tengeren a várba (1855 e. Magyar népmesegyűjtemény C1785, 124) | Az elsötétülés azt jelenté, hogy ismét egy zsilip nagy fülkéjébe usztunk be (1889 Ágai Adolf C0548, 161) | [A kikötőbe] messziről érkező Bánatok gályái Fekete vitorlás Lobogódíszben Lassan beúsznak (1916 Balázs Béla 9019022, 75).
1c. tn ’a víz felszínén lebegve vminek a belsejébe kerül, jut vmi’ ❖ [az árvíz] kimosta a halottakat sirjaikból és a koporsók beusztak a városba (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 147) | vettem egy rózsaszálat és bedobtam a tóba. Messzire beúszott (1997 Magyar Hírlap CD09).
1d. ts (ritk) ’〈személy, ill. közlekedési eszköz〉 vízfelületet, távolságot úszva, ill. vízen közlekedve bejár’ ❖ Most is, kívánom, mély Pontust úszszabe bátran [a hajó] (1826 Egyed Antal ford.–Ovidius C1555, 31).
2. tn ’〈égbolton, levegőben〉 folyamatos, egyenletes mozgással vmely belső helyre száll, halad vmi’ ❖ a pókfonás a hegyek közül beúszott a szél szárnyán a budai utcácskába (1909 Krúdy Gyula CD54) | a magvak, néha fehér ernyővel beúsznak, megkeresni helyüket (1962 Kárpáti Kamil 1076016, 44) | Amikor a Hold teljesen beúszik a Napkorong elé, kigyúlnak az égen a legfényesebb csillagok, és láthatóvá válnak a napkitörések, vagyis a napkorona (1999 Magyar Hírlap CD09).
2a. ts (ritk) ’〈területet〉 ilyen mozgással bejár’ ❖ [a sas] beuszsza a lég köre messze határát (1850 Magyar Emléklapok C0266, 483) | nézz a Homályba, amit tízezer füst kis, Ezüst karikái beúsznak (1964 Darázs Endre 9100007, 15).
3. tn (Film is, átv is) ’〈hang, kép, emlék stb.〉 fokozatosan előtűnik, megjelenik vhol’ ❖ Surrog az autó, beúszik, visszaúszik egy-egy népdalsor; szavak, mosolyok érintenek (1973 Csoóri Sándor 9090074, 234) | a jelen idejű cselekvések közé beúszó, felvillanó emlékképek (1989 Kovács Dezső² 2046005, 13) | [a képszerkesztő] a legszebb felvételeket is bélyeg nagyságúra méretezte és sok remek kép alá beúsztatott háttérként egy másikat (1996 Természet Világa CD50) | hangfelvételről a Szózat hangjai úsznak be (1999 Magyar Hírlap CD09).
4. tn (kissé rég) ’(jelentős) anyagi kárt szenved’ ❖ fűnek-fának tartozik… Engem becsületesen beusztatott (1860 Degré Alajos C1389, 54) | Kérem, én nagyon beusztam. Megbeszéltük a feleségemmel: ami pénz beleveszett, azt vigye el az ördög (1900 Budapesti Napló márc. 31. C5243, 12) | [a játékot] balszerencsével játszom, […] úgy beúsztam, hogy most már csak futok a pénzem után (1955 Kellér Dezső C2584, 135).
Vö. CzF. ~, beúsztat