bíbor fn és mn 

I. fn 4A2

1. ’bíborfesték’ ❖ Az éj egy részét az ablaknál töltém a tyrusi tengert nézvén, melly Dávid király flottáját hordá, midőn a Libanonról cedrust, és Sidonból bibort hoztak (1841 Peregriny Elek 8360001, 17) | A görög császárok bíborral írtak (1902 ÓkoriLex. CD28) | a bíborral festett szövet nem vörös, hanem kék színű volt (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202) | Az i. sz. 4. században a tiruszi bíbor szó szerint aranyat ért, mert annyi aranyat adtak érte, amennyit a festékanyag súlya nyomott (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’ilyen festékanyaggal létrehozott v. ahhoz hasonló, kül. mélyvörös szín v. árnyalat (mint vmely méltóság jelvénye), ill. vmely dolog v. jelenség ilyen színe’ ❖ Buda! Hegyeidnek vér szín veres bora, Mert bőven borított vér veres bibora! (1786 Főldi János 7112007, 136) | a color conchylius oly világosabb bibor volt, melyet csak a biborcsigával, tehát a buccinum [= kürtcsiga] nélkül festettek (1893 PallasLex. CD02) | [Fridolin] gyönyörködő figyelemmel nézte a színes ablakokat, amint a nyári alkonyat bíborában tündököltek (1929 Cholnoky László 9077001, 13) | A bíbor és a skarlát a római császár és a római lovagok színe (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | Az elnevezések is, melyekkel a különbféle árnyalatokat illetjük – skarlát, kármin, rubin, bíbor, velencei, karmazsin – szimbolikusak, energikusak (1999 Lakáskultúra CD39).

3. ’bíborfestékkel festett (mélyvörös színű) kelme, ill. ebből készült dolog, kül. ruhadarab, öltözet (mint a hatalom v. vmely méltóság, rang jelvénye)’ ❖ Antinous bíbort házátúl hozatott, Melly külömb ſzinekkel remekül varratott (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 184) | engem sem ringatának biboron (1842 Pesti Hírlap CD61) | sokszor alig birok erőt venni magamon, hogy rá ne tapossak diadémra és biborra és oda ne kiáltsak neki: Fiam, ölelj meg, nem a császár vagyok én, hanem az apád (1932 Móra Ferenc 9459036, 3) | Készíttess függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) | Aki az ügyben végül döntött, az egy fekete reverendás úr volt, se bíbor, se kalap (1997 Magyar Hírlap CD09) bíborban született ’előkelő, kül. fejedelmi, királyi származású 〈személy〉’ ❖ szégyenére válik az emberiségnek, hogy illy ördögi fajt szülhet, s még nagyobb szégyenére válik, hogy azt tűri! A föld nyeljen el titeket, biborban született ördögök! (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a Bíborban született fenséges nagyhercegek! A bíborban született fenséges nagyhercegnők! (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 77) | [Dávid] arra is gondolhatott, hogy az első „bíborban született” fia lesz utána a király, aki mind neki, mind Saulnak örököse (1995 BibliaiLex. CD1207).

4. (rég v. nyj) ’fehér v. sárgás színű, (mintás felületű,) laza szövésű fátyolszövet, ill. ebből készült (sál- v. kendőféle) ruhadarab’ ❖ Szép gyenge karjait [ti. a magyar dámának] Bíbor bodorítja (1790 Gvadányi József 7125008, 6) | Mély kútba tekinték, Arany szálat szakaszték, Asszonyomat benne látám, Biborban, bársonyban Gyöngyös koszorúban (1874 Arany János népdalgyűjteménye C0663, 36) | A városi asszony sálnak mondaná a bíbort, aminek egyik végét tűkkel a fejre erősítik (1912 Malonyay Dezső 8292037, 82) | Fehér kelmék a patyolat, a cinadof, azaz vékony vászon és fehér bíbor, egy bodorvászon-féle (1941 Undi Mária CD43) | A bogláros tűkkel megfogott bíbort, a tekerődzőfátyolt a sárközi, érsekcsanádi menyecskék még a 20. sz.-ban is felvették (1979 NéprajziLex. CD47).

II. mn 14A6

1. ’a bíborfesték színével egyező, kül. bíborvörös 〈szín〉, ill. ilyen v. ehhez hasonló színű 〈dolog〉’ ❖ Bíbor pompájokkal már mindjárt elhalnak [a csillagok] (1791 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Fekete bibor gyáſzt vévén ez esetre (1796 Szentgyörgyi Gellért ford.–Birkenstock 7317001, 24) | bibor bimbót (1839 Petőfi Sándor C3508, 284) | folyó vérrel és fogyó sohajjal Fekszik a fűnek fázós szőnyegén, Bibor sebére bibort sző a hajnal (1909 Juhász Gyula¹ 9284184, 223) | mind bíborabbá váló arcban (1913 Laczkó Géza CD10) | hódolok ennivalók és innivalók zamatának, legfőképen azonban a bornak, a bíboran ömlő rácürmösnek (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 26) | a fölébe hajló asszony bíborkörmű ujjaival (1977 Kertész Imre² CD41).

2. ’bíborfestékkel festett(, mélyvörös színű) kelméből készült 〈kárpit, ruhadarab stb.〉, ill. ilyennel bevont 〈tárgy〉’ ❖ Bíbor karszéke kinyilttan Hintálá az ült, s nem látszék mozgani még is (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358002, 32) | Zápolya nagy hamar bíbor halotti köntöst húzatott [a királyra] (1892 Jókai Mór CD18) | Héderváry [Ferenc] végrendeletében meghatározta, hogy a kolostornak, ahova temetik, valamint a plébániatemplomnak egy-egy bíbor díszruhát hagy (2000 Dobos Gyula CD36).

3. ’fehér v. sárgás színű, laza szövésű fátyolszövetből készült 〈ruhadarab〉’ ❖ A menyecskeség első időszakát egy jellegzetes fejdísz különbözteti meg, amelynek bíbor a neve, miként a finom fehér vászonnak, amiből azt készítik. […] A bíbor fejdíszt viselő gyermektelen asszonykának […] tekerődző menyecske a neve (1912 Malonyay Dezső 8292037, 83).

ÖE: ~bogár, ~fény, ~festés, ~here, ~kalap, ~kék, ~lila, ~pinty, ~pír, ~takaró.

Vö. CzF. bíbor · bibor, bíborajak; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bíbor főnév és melléknév
I. főnév 4A2
1.
Az éj egy részét az ablaknál töltém a tyrusi tengert nézvén, melly Dávid király flottáját hordá, midőn a Libanonról cedrust, és Sidonból bibort hoztak
(1841 Peregriny Elek)
A görög császárok bíborral írtak
(1902 ÓkoriLex.)
a bíborral festett szövet nem vörös, hanem kék színű volt
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
Az i. sz.időszámításunk szerinti 4. században a tiruszi bíbor szó szerint aranyat ért, mert annyi aranyat adtak érte, amennyit a festékanyag súlya nyomott
(1997 Magyar Hírlap)
2.
ilyen festékanyaggal létrehozott v. ahhoz hasonló, kül. mélyvörös szín v. árnyalat (mint vmely méltóság jelvénye), ill. vmely dolog v. jelenség ilyen színe
Buda! Hegyeidnek vér szín veres bora, Mert bőven borított vér veres bibora!
(1786 Főldi János)
a color conchylius oly világosabb bibor volt, melyet csak a biborcsigával, tehát a buccinum [= kürtcsiga] nélkül festettek
(1893 PallasLex.)
[Fridolin] gyönyörködő figyelemmel nézte a színes ablakokat, amint a nyári alkonyat bíborában tündököltek
(1929 Cholnoky László)
A bíbor és a skarlát a római császár és a római lovagok színe
(1995 Jubileumi kommentár)
Az elnevezések is, melyekkel a különbféle árnyalatokat illetjük – skarlát, kármin, rubin, bíbor, velencei, karmazsin – szimbolikusak, energikusak
(1999 Lakáskultúra)
3.
bíborfestékkel festett (mélyvörös színű) kelme, ill. ebből készült dolog, kül. ruhadarab, öltözet (mint a hatalom v. vmely méltóság, rang jelvénye)
Antinous bíbort házátúl hozatott, Melly külömb ſzinekkel remekül varratott
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
engem sem ringatának biboron
(1842 Pesti Hírlap)
sokszor alig birok erőt venni magamon, hogy rá ne tapossak diadémra és biborra és oda ne kiáltsak neki: Fiam, ölelj meg, nem a császár vagyok én, hanem az apád
(1932 Móra Ferenc)
Készíttess függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból
(1995 Protestáns Biblia ford.)
Aki az ügyben végül döntött, az egy fekete reverendás úr volt, se bíbor, se kalap
(1997 Magyar Hírlap)
bíborban született
előkelő, kül. fejedelmi, királyi származású 〈személy〉
szégyenére válik az emberiségnek, hogy illy ördögi fajt szülhet, s még nagyobb szégyenére válik, hogy azt tűri! A föld nyeljen el titeket, biborban született ördögök!
(1848 Kossuth Hírlapja)
a Bíborban született fenséges nagyhercegek! A bíborban született fenséges nagyhercegnők!
(1904 Herczeg Ferenc)
[Dávid] arra is gondolhatott, hogy az első „bíborban született” fia lesz utána a király, aki mind neki, mind Saulnak örököse
(1995 BibliaiLex.)
4. (rég v. nyj)
fehér v. sárgás színű, (mintás felületű,) laza szövésű fátyolszövet, ill. ebből készült (sál- v. kendőféle) ruhadarab
Szép gyenge karjait [ti. a magyar dámának] Bíbor bodorítja
(1790 Gvadányi József)
Mély kútba tekinték, Arany szálat szakaszték, Asszonyomat benne látám, Biborban, bársonyban Gyöngyös koszorúban
(1874 Arany János népdalgyűjteménye)
A városi asszony sálnak mondaná a bíbort, aminek egyik végét tűkkel a fejre erősítik
(1912 Malonyay Dezső)
Fehér kelmék a patyolat, a cinadof, azaz vékony vászon és fehér bíbor, egy bodorvászon-féle
(1941 Undi Mária)
A bogláros tűkkel megfogott bíbort, a tekerődzőfátyolt a sárközi, érsekcsanádi menyecskék még a 20. sz.század-ban is felvették
(1979 NéprajziLex.)
II. melléknév 14A6
1.
a bíborfesték színével egyező, kül. bíborvörös 〈szín〉, ill. ilyen v. ehhez hasonló színű 〈dolog〉
Bíbor pompájokkal már mindjárt elhalnak [a csillagok]
(1791 Csokonai Vitéz Mihály)
Fekete bibor gyáſzt vévén ez esetre
(1796 Szentgyörgyi Gellért ford.Birkenstock)
bibor bimbót
(1839 Petőfi Sándor)
folyó vérrel és fogyó sohajjal Fekszik a fűnek fázós szőnyegén, Bibor sebére bibort sző a hajnal
(1909 Juhász Gyula¹)
mind bíborabbá váló arcban
(1913 Laczkó Géza)
hódolok ennivalók és innivalók zamatának, legfőképen azonban a bornak, a bíboran ömlő rácürmösnek
(1938 e. Dsida Jenő)
a fölébe hajló asszony bíborkörmű ujjaival
(1977 Kertész Imre²)
2.
bíborfestékkel festett(, mélyvörös színű) kelméből készült 〈kárpit, ruhadarab stb.〉, ill. ilyennel bevont 〈tárgy〉
Bíbor karszéke kinyilttan Hintálá az ült, s nem látszék mozgani még is
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Zápolya nagy hamar bíbor halotti köntöst húzatott [a királyra]
(1892 Jókai Mór)
Héderváry [Ferenc] végrendeletében meghatározta, hogy a kolostornak, ahova temetik, valamint a plébániatemplomnak egy-egy bíbor díszruhát hagy
(2000 Dobos Gyula)
3.
fehér v. sárgás színű, laza szövésű fátyolszövetből készült 〈ruhadarab〉
A menyecskeség első időszakát egy jellegzetes fejdísz különbözteti meg, amelynek bíbor a neve, miként a finom fehér vászonnak, amiből azt készítik. […] A bíbor fejdíszt viselő gyermektelen asszonykának […] tekerődző menyecske a neve
(1912 Malonyay Dezső)
ÖE: bíborbogár, bíborfény, bíborfestés, bíborhere, bíborkalap, bíborkék, bíborlila, bíborpinty, bíborpír, bíbortakaró
Vö. CzF. bíbor · bibor, bíborajak; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások