bicegő mn-i ign és mn
I. mn-i ign → biceg.
II. mn 11C1
1. ’olyan 〈ember v. állat〉, aki, ill. amely sántikálva v. vmi miatt esetlenül jár’ ❖ biczegő, fogatlan, de tüz szemű Pl… A né (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 175) | Jobb is, ha senki sem látja ezt a négy biczegő lovat (1860 Jókai Mór C2346, 32) | [Huszár Pali] épen oly fekete arczu és hosszu bajuszu s épen oly biczegő [, mint Kubinszky] (1905 Eötvös Károly 8127003, 207) | A gally alól bicegő cinke sírdogál (1929 József Attila 9282038, 80) | egy bicegő. Tipp-tepp, tipp-tepp, így jár […] Húzza a lábát, sánta szegény (1956 Karinthy Ferenc C2492, 112) | Chapman […] egy bicegő kisfiú esetét írja le, akinek sérülése egy karambolnál keletkezett (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044002, 25).
1a. ’ilyen személyre jellemző 〈mozgás, mozdulat〉’ ❖ ennek a’ bitzeg járulásnak [ti. járásnak] az oka a’ királyi ruházatnak neheze vala (1802 Molnár János C0306, 206) | Járása ügyetlen és bicegő, de futni derekasan tud (1847 Peregriny Elek 8360010, 128) | Terhes volt, de a testében fejlődő élet csak járását tette libaszerűen bicegővé (1911 Bán Ferenc CD10) | figyelte a bicegő lépteket, a remegő pofazacskókat (1981 Mohás Lívia 1109004, 225) | [A férfi] bicegőre fogta a járását és végigment a hosszú kirakat üvegtáblái előtt (1988 Lengyel Péter 9397005, 18).
1b. ’ilyen mozgást, mozdulatot végző 〈láb〉’ ❖ Rendszerint a’ lankadva gyérkedő, ’sibbadozó és a’ menés közben tétovázó vagy biczegő lábakról van az első panasz (1847 Malatides Dániel 8291003, 62) | Ki sem kötöttünk még, én bicegő lábaimmal egyik hajóról a másikra ugrálva máris a parton voltam (1968 Csenár János CD52).
2. (átv is) ’olyan 〈tárgy, kül. bútor〉, amely ide-oda billeg, bizonytalanul inog’ ❖ A boltbejárás két oldala pedig el volt állva rozzant bútorokkal: ócska karszékek, bicegő szekrények, megrakva felülkerült lábzsámolyokkal (1869 Jókai Mór CD18) | biczegő pad (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 241) | Szegény XVIII. Lajos azt sem tudta, melyik ellen védelmezze biczegő trónját (1882 Jókai Mór C2309, 62) | [Látott] egy pár biczegő támlásszéket; egy süppedező divánt (1890 Bartalus István C0850, 435) | Ráfektettünk egy hasábot a bicegő, rozoga bakra, szembeálltunk egymással és elkezdtünk fűrészelni (1940 József Jolán C2453, 395).
3. ’akadozó, döcögő v. meg-megdöccenő 〈ritmus, vers, szöveg stb.〉’ ❖ Nem bugyog mindenütt Ovíd, de mindenütt könnyű, a’ mi fő tökély, kivált a’ bitzegő Alagyában [= elégiában], hogy az értelem mintegy könnyítse a’ sánta versmenést (1822 Kazinczy Ferenc C2571, 136) | a bicegő skálák s a kezdő kezében ijedten sikító szegény hegedűk (1920 Móricz Zsigmond CD10) | Bicegő sorok, de már nem teszem le a füzetkét olvasatlanul (1937 Lesznai Anna CD10) | művészileg bicegő filmek között […] nagy alkotások és művészi miniatűrök is akadnak (1959 Magyar Nemzet júl. 18. C4798, 4) | bicegő versezetű tükörfordításban (1988 Magyar néprajz CD47).
3a. ’esetlen, ügyetlen, ill. nem helytálló, nem megfelelő 〈megnyilatkozás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ a’ Philosophiának tsalfa nevével színezte-ki bitzeg helytelen bltsességét (1792 Döme Károly ford. C1455, 20) | [a méltósággal folyó] Görög ’s Deák nyelvek […] büszkénn néznek alá a’ mostani Európai Népeknek bitzeg nyelveire (1808 Pápay Sámuel C3422, 318) | A tarka-barka idézetekkel kicicomázott, bicegő élcekkel szellemessé dömöckölt, de mindennek ellenére híglevű s a kérdés lényegét éppen csak körülnyaldosó elmefuttatásában ismét hemzsegnek a [baklövések] (1934 Zsirai Miklós CD30).