bíg (2b6) l. bég¹

bég¹ tn ige 2b6 (tárgyragos határozóval is) (/nyj)bejg, bíg

’béget’ ❖ béget [=] juh-módra bég, bg (1784 Kisded szótár C0815, 11) | Bíg az apró barom (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 138) | Bejgő nyájjal juhászok (1842 Bodor Lajos C1131, 154) | Szürke ürge jött, de olyat bégtek [a kisbárányok] rája: Tán maig se talált vissza a lyukába (1885 e. Győry Vilmos 8170005, 369) | Bárányaik béggtek, kecskéik mekegtek (1907–1915 Baksay Sándor ford.–Homérosz C0735, 450).

Vö. CzF.; TESz. béget; ÚMTsz.

bíg lásd bég¹
bég¹ tárgyatlan ige 2b6 (tárgyragos határozóval is) (/nyj)
bejg 2b6
bíg 2b6
béget [=] juh-módra bég, bg
(1784 Kisded szótár)
Bíg az apró barom
(1812 e. Rájnis József ford.Vergilius)
Bejgő nyájjal juhászok
(1842 Bodor Lajos)
Szürke ürge jött, de olyat bégtek [a kisbárányok] rája: Tán maig se talált vissza a lyukába
(1885 e. Győry Vilmos)
Bárányaik béggtek, kecskéik mekegtek
(1907–1915 Baksay Sándor ford.Homérosz)
Vö. CzF.; TESz. béget; ÚMTsz.

Beállítások