bigámia fn 6A

(Jog is) ’házasságban élő személy (bűncselekménynek számító) újabb házasságkötése, ill. az ennek eredményeképpen létrejövő állapot; kettős házasság’ ❖ Bigamia: kétnősség (1835 Kunoss Endre C2852, 12) | vegyük Jákób patriarchát. Először elveszi Leát, akkor beleszeret Rachelbe, azt is feleségül veszi, s kinek jutott valaha eszébe őt bigámiáért beperelni? (1872 Jókai Mór CD18) | Igy termel harczost a többnejüség Oly helyeken, hol a bigámián Nem szörnyüködnek (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002009, 70) | bigámiát követtél el… kétszer kötöttél törvényes házasságot (1907 Ambrus Zoltán C0597, 231) | Az egyik oldalon egy társadalom, amely elfogadja, sőt intézményesíti a többnejűséget, a másik oldalon egy társadalom, amelyben a bigámia bűntettnek számít (1978 Láng János 1089008, 317).

a. (nem szakny v. kissé biz, átv is) ’egy személynek egy időben két személlyel való, jogszabályba nem ütköző tartós együttélése’ ❖ [Dezső Lajos] nem is bigámiát, de trigámiát és kvadrogámiát űzött családi életeként (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | feleségem nem ért meg, nem érti meg, hogy mindig meg fogom őt csalni az irodalommal s ebbe a bigámiába bele kell nyugodnia (1935 Sárközi György CD10) | Adjunktus barátod arról ábrándozik, hogy a lányt fölveszi hozzájuk albérlőnek, s így bigámiában élhet anélkül, hogy megsértené az alkotmányt és más fontos törvényeket (1985 Grendel Lajos 1060004, 433).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

bigámia főnév 6A
(Jog is)
házasságban élő személy (bűncselekménynek számító) újabb házasságkötése, ill. az ennek eredményeképpen létrejövő állapot; kettős házasság
Bigamia: kétnősség
(1835 Kunoss Endre)
vegyük Jákób patriarchát. Először elveszi Leát, akkor beleszeret Rachelbe, azt is feleségül veszi, s kinek jutott valaha eszébe őt bigámiáért beperelni?
(1872 Jókai Mór)
Igy termel harczost a többnejüség Oly helyeken, hol a bigámián Nem szörnyüködnek
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
bigámiát követtél el… kétszer kötöttél törvényes házasságot
(1907 Ambrus Zoltán)
Az egyik oldalon egy társadalom, amely elfogadja, sőt intézményesíti a többnejűséget, a másik oldalon egy társadalom, amelyben a bigámia bűntettnek számít
(1978 Láng János)
a. (nem szakny v. kissé biz, átv is)
egy személynek egy időben két személlyel való, jogszabályba nem ütköző tartós együttélése
[Dezső Lajos] nem is bigámiát, de trigámiát és kvadrogámiát űzött családi életeként
(1928 Tersánszky Józsi Jenő)
feleségem nem ért meg, nem érti meg, hogy mindig meg fogom őt csalni az irodalommal s ebbe a bigámiába bele kell nyugodnia
(1935 Sárközi György)
Adjunktus barátod arról ábrándozik, hogy a lányt fölveszi hozzájuk albérlőnek, s így bigámiában élhet anélkül, hogy megsértené az alkotmányt és más fontos törvényeket
(1985 Grendel Lajos)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások