billen tn ige 1b5  billenik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. (gyakr. tárgyragos határozóval) (átv is) ’〈tárgy〉 egyensúlyi v. nyugalmi állapotából elmozdul, kimozdul’ ❖ bittzene [=] billene, fitzamlék (1784 Kisded szótár C0815, 12) | [a lépésmérőben a] finom rugókkal feltámasztott kis kalapács a lépés rázkódása folytán egyet-egyet billenik (1896 PallasLex. CD02) | simogatva anyuska ül ma itten, Kinek érintésétől halkan billent [bölcsőm] (1909 Tóth Árpád CD10) | a zsámoly mindig billent egyet, és nagy lármával csapódott vissza (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 224) | Nagyot billent a lábam alatt az a keskeny léc (1972 Nádudvari Anna 2021005, 876).

1a. ’〈testrész, kül. fej〉 akaratlanul v. külső erő hatására (vmilyen irányban) elmozdul’ ❖ a mint feje billent: Kábultábul a kín fölverte (1882 Győry Vilmos ford.–Runeberg C1984, 320) | [Zrínyi] ernyedten lehajló kezefeje csuklóban balra billent (1913 Laczkó Géza CD10) | fejük csüggedten billent előre (1925 Remenyik Zsigmond CD10) | csak üt, üt és üt – jobbra-balra billen az apró fej, mint egy rongybabáé (1980 Sebeők János 1139003, 314) | Bányai édesdeden aludt, oldalra billent fejjel (1985 Szász Imre 9639001, 67).

1b. ’〈tárgy〉 külső erő hatására (vmely irányban) eldől, ill. vhova ledől’ ❖ ? ’S egyszer billen a’ szekér, ’s én tört orral és arczúlattal ’s törtnek gondolt balkarral emelkedtem fel a’ földről (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 67) | az egész csokor a commode-ról a földre billent (1927 Gyergyai Albert ford.–Gide CD10).

2. (átv is) ’〈elmozdulással, helyzetváltoztatással vmilyen helyzetbe, állásba stb.〉 kerül vmi, vki’ ❖ A medve Két talpára billen, ’s kezd egy Lengyel-tántzot (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 271) | Az esetre Lóra asszony Annyira megdöbbene, Hogy, értvén azt, lábairól Szinte hanyatt billene (1807 Kisfaludy Sándor CD01) | a gép egyensúlyba billent (1915 Karinthy Frigyes CD10) | Egyik lábujjhegyről a másikra billen beszélés közben (1923 Szép Ernő CD10) | egyensúlyba billenő mérleg (1974 Galsai Pongrác 9171003, 120) | [a fiúk] tótágasba billennek (1982 NéprajziLex. CD47) | A szolgáltatók álláspontja szerint ekkora emeléssel billennének a helyükre az energiaárak (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (mn-i ign-i alakban) (Műsz) ’〈tárgy〉 úgy működik, hogy vmely tengely körül a célnak megfelelő állásba fordul’ ❖ Kútgém, a kútágas gémtengelyén billenő, alsó végén inkább megterhelt gerenda, melynek felső vékonyabb végéhez a viz merítésére szolgáló tartó pózna, az u. n. kútostor van függesztve (1895 PallasLex. CD02) | sietve betolat a távirányítóval feltárt billenő garázskapun (2000 Magyar Hírlap CD09) | billenő tetőtéri ablakok (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely folyamat során megváltozik v. másféle állapotba fordul vmi, ritk. vki’ ❖ Innen billen a városligeti dráma a legendába (1909 Kosztolányi Dezső 9359440, 104) | éjfél után hirtelen billen a hangulat; hálátlanná kegyetlenedünk (1910 Hatvany Lajos CD10) | Akinek horizontjában ott van minden összefüggés és minden arc: az nem billenhet szenvedélyekbe az emberi dolgok láttára (1936 Szabó Dezső 9623006, 3) | mintha ez a szokványos előtörténet csak azért íródott volna, hogy […] a történet annál hirtelenebb, meglepetésszerű fordulattal billenjen a valóságból a mese világába (1965 Tóth Dezső CD53).

3a. ’〈versenyben, küzdelemben stb. az állás v. az eredmény〉 vmelyik oldal előnyére(, annak győzelmét ígérve) elmozdul’ ❖ Vajon melyikök győz? [A szavazatok számlálása közben] a szám egyenlőn halad: majd ide, majd oda billen a mérleg (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | A következő egy-két napban [1956 októberében] még párhuzamosan „futott” egymás mellett az utcai ítélkezés, a zavarosban való halászás és az új rendteremtés kialakulása. De a mérleg szinte óráról-órára az utóbbi javára billent (1977 Méray Tibor 9434003, 240) | Az erőviszonyok [1919-ben] tehát mind az ország, mind a megye területén erősen a munkásosztály oldalára billentek (1973 Környei Attila CD52) | ha a gabonatermesztés szempontjai kerülnek előtérbe, a szántók javára billen a szántók és rétek aránya (1993 Katona Imre CD52).

Ö: át~, fel~, félre~, helyre~, ki~, le~, meg~, vissza~.

ÖU: be~, el~, hátra~, rá~.

Sz: billenékeny.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. billeg; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.