bimbódzik (15a7) l. bimbózik

bimbózik tn ige 14a7  bimbódzik (/ritk)

1. ’〈növény〉 virágbimbót hoz, ill. 〈virág〉 szirmait bontja’ ❖ Mosolygó ſzemekkel bár nézzek táblákra, Abbann külön ſzínnel bimbózó rózsákra (1789 Orczy Lőrinc 7249015, 183) | Ennek a’ virága kissebb, fejérebb mint amazé, és későbben bimbódzik (1805 Pethe Ferenc 8364019, 589) | [a nap] virágokat bimbóztat (1854 Jósika Miklós C2381, 84) | A kertben már lila fürtökben virágzott az orgona és bimbózott a pünkösdi rózsa (1900 Gárdonyi Géza C1831, 144) | nem bimbóznak a tulipánok, mert hideg van (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’〈növény〉 új hajtást hoz, rügyezik’ ❖ A’ Bimbódzó Szemeken pedig azokat értem, a’ mellyek már fakadozni kezdenek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 188) | [a tavaszi szellő] a bokornak zölden-bimbódzó ágain általverődik (1788 Batsányi János 7023015, 182) | itt (Péterváratt) még alig bimbóztak a fák, ott [ti. Pszkovban] már minden zöld volt (1843 Reguly Antal 8481019, 320).

2. (vál) ’〈fiatal személy〉 felnőtté érik, serdül, ill. 〈fiatal lány〉 teljes női szépségében kibontakozik’ ❖ Egy bimbózó férjfj [!] … Édes nektárt önti (1785 Zechenter Antal ford.–Anakreón C4570, 10) | Bimbózni kezdő, bájos, ifju, szép szűz (1866 Lévay József ford.–Shakespeare C3729, 88) | látunk olyanokat is, […] kik még alig bimbóznak, s már a férfi komoly méltóságával birnak (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501) | e bimbódzó emberkéknek szüksége van valakire, aki […] természetes emberi hangon szól hozzájuk (1930 Sárközi György CD10) | [Az amerikai követ] a tizenöt éves, bimbózó lánynak a történet végén gyereket is csinál (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. (vál) ’〈ifjú ember értelme, lelke〉 eszmélni, nyiladozni kezd’ ❖ tanúlsz és embereszed bimbózik azonnal, mihelyt honunkra érkezel (1806 Verseghy Ferenc C4430, 84) | Kár hogy ezen legtöbb figyelmetességet érdemlő szakasszábann az ő bimbozó Lelkének, igen keveset tudunk annak kifejtegetődzéséről (1817 Domby Márton C1318, 3) | csaknem valamennyien Jókai regényeinek hatása alá jutunk abban a korban, amelyben férfiasságunk, eszmélésünk, értelmünk bimbózni kezd (1927 Szini Gyula CD10) | óvodásokat oktatva zenére, a bimbózó emberi lélek napsugaras zúgaiba [!] pillanthatott bele (1977 Szabó Jenő CD52).

3. (vál) ’〈vmely, ált. pozitív érzelem, gondolat v. vmely jó(t ígérő) dolog〉 születőben, kibontakozóban van’ ❖ [a Szentlélek] a’ szivekben az igazságot, és a’ szentséget bimbóztatja (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 447) | bimbózni kezdő szerentsénket irígylik (1790 Halotti beszéd II. József felett ford. C4323, 30) | Később boldog remények kezdtek bimbózni lelkében (1846 Jókai Mór CD18) | [az üldözési mániát] nemcsak testi baj… vagy valami, már szépen bimbózó őrültség idézheti elő (1908 Ambrus Zoltán C0600, 104) | bimbódzó szerelem (1934 Wagner Lilla CD10) | Mintha egyetlen igric énekelné nyers természetességgel a leendő emberiség bimbózó vágyait és bizonytalan felismeréseit (1938 Weöres Sándor 9788144, 13) | A Nyugaton tanult értelmiségiek a 13. század elején hazahozták a nemzet Franciaországban bimbózó eszméjét (1998 Kristó Gyula CD17).

3a. (vál) ’〈intézmény, jelenség〉 virágzásnak (kezd) indul(ni), fejlődik’ ❖ Már ezeltt egynehány Századdal bímbóztak Magyar Országban a’ Böltseség Tudományi (1796 Szaller György C3812, 31) | a’ nagykőrösi bimbódzó lyceum egyik rendes tanítója (1833 Jelenkor C0226, 722) | A bimbózó soproni sportélet (1977 Szita Szabolcs CD52).

4. (ritk) ’〈kislány melle〉 növekedni kezd’ ❖ Bimbódzik a picije, Gyönyörű kis cicije (1851 Lisznyai Damó Kálmán C2923, 83) | Bimbózni láttam már gyönyörű kebledet (1939 Marconnay Tibor CD10) | Terka lángvörös lett, bimbózni érezte a mellét (1957 Népszabadság ápr. 17. C1498, 2).

5. (Biol) ’bimbózással szaporodik’ ❖ Az állatplánták … ágaznak, bimbóznak, virágoznak (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 15) | [Pasteur] figyelemmel kísérte, miként bimbóznak a sör erjesztő sejtjei (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a szex bonyolultabb, és csak fele olyan hatékony, mint az aszexuális szaporodás […], mégsem növesztünk indákat, nem is bimbózunk a fajok többségével együtt! (1995 Természet Világa CD50).

ÖU: ki~.

Vö. CzF. ~, bimbózó; ÉrtSz.; TESz. bimbó; ÉKsz.