bimbós mn 15A
1. (átv is) ’bimbóállapotban levő 〈virág〉, ill. kifeslőben levő 〈rügy〉’ ❖ bimbós rügyeit (1816 Gyöngyössi János C2576, 406) | Föléd hajoltam s a kicsiny fölé, Mint kis-bimbós rózsára hajl’ a lomb (1868 Szász Károly² C3826, 108) | a lombkorona alól kilógott a bimbós virágfürt (1904 Jókai Mór CD18) | Bimbósan hervad életünk (1927 Bányai Kornél CD10) | A már korábban hajtatott bimbós és virágzó jácintok a napos ablakba kerűlnek, hogy teljesen kiviruljanak (1929 Dolgozó Asszonyok Lapja 2122001, 41) | a márciusban-áprilisban bimbósan kapható hagymásokat ültessük ki a teraszra (1997 Lakáskultúra CD39).
1a. ’olyan 〈fa v. ág, gally〉, amelyen bimbó van, ill. amely bimbókkal, es. rügyekkel van tele’ ❖ Bimbós már, de nem zöld, ’s árnyékot nem vethet [a fa] (1789 Orczy Lőrinc 7249018, 202) | a’ vén törzsökbe Bimbós friss ág óltatik (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 72) | Kezében kora tavaszi virágok, köztük egy rózsaszín, bimbós almafagally (1925 Kovács Mária CD10).
1b. • bimbós kel (Növ) ’a káposzta Brassica oleracea convar. gemmifera fajtaköre, ill. az ebbe tartozó kétéves zöldségnövény, amelyet a levelek hónaljában fejlődő, dió nagyságú, a fejes káposztához hasonló szerkezetű hajtásrügyeiért termesztenek; kelbimbó’ ❖ Bimbóskel kün telel helyében, vagy a szabad földben kisebb téren egymás mellett (1857 Kerti Gazdaság 8643001, 38) | Bimbós kel v. rózsa-kel. (Brassica oleracea gemmifera D. C.) (1893 PallasLex. CD02) | A káposztafélék csoportjába tartozik a fehér és a vörös fejeskáposzta, a kelkáposzta, a kalarábé, a virágkel (karfiol) s a bimbóskel (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 73) | A zöldborsó után bimbóskel, a nyári retek után póréhagyma lehet a másodnövény (1998 Magyar Hírlap CD09).
1c. ’a virágszirmok kibomlása, a virágzás előtti 〈állapot〉’ ❖ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye almaültetvényeiben csak a zöld bimbós állapotba került fajtáknál észleltek minimális károkat (1995 Magyar Hírlap CD09) | A növény egyébként is bimbós állapotban a legérzékenyebb (2000 Lakáskultúra CD39).
1d. ’növényi bimbót utánzó 〈díszítőmotívum〉’ ❖ Az oszlopfejek bimbós díszítései (1939 Levárdy Rezső CD52) | [a ködmönök hátán gyakoriak a] rózsás, tulipános, bimbós, körkörös díszítősorok (1982 NéprajziLex. CD47) | A háromhajós, kereszthajós templomot osztó pillérsorhoz bimbós fejezeteket faragtak (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
1e. (irod, átv is) ’a bimbók kifeslésével, a virágfakadással jellemezhető 〈tavasz〉’ ❖ élteteknek bimbos Tavaszszában Ki-vágott az Halál (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 39) | Oda hogy elértem a’ bimbós Tavaszkor (1818 Kondor Sámuel C2728, 165) | Bimbós tavasz fényes nyarat hoz (1877 e. Dömötör János ford.–Burns C1456, 97) | bimbós tavaszom tele volt illatos füvekkel (1931 Pintér Jenő CD44).
1f. (irod) ’még fejletlen, gyermeki 〈test〉, ill. kisgyermekre jellemző’ ❖ messze járt tőlem már a bimbós csudálkozás. Kislány-rokolyáim friss, kartonos illata elillant régen (1911 Kaffka Margit CD01) | halott világ ágaskodik s nyúl bimbós testedért (1926 Bányai Kornél CD10) | Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam (1937 József Attila 9282191, 417).
1g. (rég) ’az 〈az időszak, korszak〉, amikor vki még nagyon ifjú, nagyon fiatal’ ❖ S midőn laurust [= babért] fűzök hív tanítóimra, Édesen eszmélek bimbós napjaimra (1803 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | már ifjusága bimbós korszakában nagy gyönyörüségét … találta a pénz nagykamatos forgatásában (1865 Balázs Sándor¹ C0745, 10).
2. (kötött szókapcs. részeként fajnévben is) (ritk) ’a bimbó alakjához hasonló (végű), ill. ilyen kidudorodásokkal teli’ ❖ Pokol kö. Lapis infernalis. Ezzel a’ bimbós vadhús rágattatik (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 80) | a vadszöllő bimbós, vékony csápjai (1920 Déry Tibor CD10) | bimbós pöfeteg [=] L. [= Lycoperdon] perlatum (1986 Növényneveink C5237, 137).
3. (irod) ’mellbimbós 〈női kebel〉’ ❖ büszkén fitogtatja bimbós kebelét (1829 Décsei János C1375, 150) | kártyáért nyúlt s kifeszített karja Liza bimbós mellét súrolta (1912 F. Kernách Ilona CD10) | a kis piros bimbós szűzi leánykeblek remegtek a blúz alatt (1922 Bókay János CD10) | a bimbós mell kibuggyant, s a türelmetlen gyerekszáj rátapadt (1930 Babits Mihály CD10).
Sz: bimbósodik.
Vö. CzF. ~, bimbósan; ÉrtSz. ~, bimbóskel; TESz. bimbó; ÉKsz. ~, bimbóskel; ÚMTsz.