bíra (6A) l. bíró¹

bíró¹ fn 6A8  bíra

1. (jelzőként is) (Jog is) ’〈az állami v. attól független igazságszolgáltatás vmely szintjén, ill. területén:〉 egyedi felhatalmazás v. jogszabály alapján jogsértések v. jogviták elbírálására jogosult személy’ ❖ a’ nagy Urak tekéntetiért könnyen fel-oldatik a’ törvény kötelének tsomója, és a’ Biróknak ſzivét vagy meg-veſzik, a’ kik gazdagok, vagy meg-ijeſztik, a’ kik hatalmaſok (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | A’ mi pedig nem szabad, ha ki ollyat tselekszik, azt bíró ítéli és bünteti meg (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352012, 321) | Az esküdtszéki tárgyalásoknál a birónak nincs más feladata, mint vezetni a tárgyalásokat, s a törvényt az itélet kimondása szerint alkalmazni (1883 De Gerando Antonina 8099005, 174) | A király a legfőbb biró (a pálczát, okhptron-t, mint a birói hatalom jelvényét, Zeustól örökölte), hadvezér, és főpap: azaz a nép képviselője az istenek előtt (1902 ÓkoriLex. CD28) | a táblabírót kúriai bíróvá léptették elő (1915 Babits Mihály CD10) | A birák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve (1949 Alkotmány C5326, 52) | Popinot törvényszéki bíró úr (1956 Lányi Viktor ford.–Balzac 9381004, 74) | egyházi s világi bírákat (1957 Gyergyai Albert 9202010, 17) | válóperes bíró (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044005, 91).

1a. (-ra raggal, hsz-szerűen) (rég) ’bíróság elé, bírói, peres útra’ ❖ Egy kerékjártó és egy polgár veszedelmesen perlekedtenek együtt, ’s egyik sem akart a’ másiknak engedni, azért biróra keltek (1782 Kónyi János C2729, 19) | Bíróra kél a’ per, vádol a’ fel-peres (1798 Mátyási József C3064, 268) | a’ meg-ijedtt vétkes (Biróra kerülvén) Érzéketlenné válik (1804 Jolánka C1475, A2[r]).

1b. (jelzőként is) (ritk) ’〈büntetőeljárásban:〉 a vád és a tárgyalás megalapozása céljából a nyomozás felügyeletére kijelölt bírói képesítésű személy; vizsgálóbíró’ ❖ a’ biró, kinek nyomozási perben kötelessége és föladata a’ vádlott ellen bizonyságokat gyüjteni, egyfelől ugy jelenik meg mint vádló és biró, ’s ez által az irántai bizalom egészen elenyészik (1843 Pesti Hírlap CD61) | A nyomozás első hetének elmúltával jutott el a bíró úr odáig, hogy megtekintse az udvarba épített házakat s lakóikat (1988 Lengyel Péter 9397009, 464).

2. (jelzőként is) (/Tört v. Népr) ’vmely helységnek közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat ellátó, rendsz. tekintélyes, vagyonos személyek közül meghatározott időre választott vezetője, elöljárója’ ❖ az egész 72. Tanács (:a’ pápistákon kivül:) Biró Uramat, a’ nagy Templomban kisírvén Isteni tiszteletre (1774 Csokonai József 7503001, 8) | Hogy lehetne engem féltelkes gazda létemre birónak választani? (1857 Szegfi Mór 8430006, 139) | Hogyan van az, bíró uram, hogy kend, aki csak egy kis falunak a bírája, olyan okosan tud beszélni; holott annak a nagy városnak, Miskolcnak a bírájával alig lehet az embernek eligazodni? (1897 Jókai Mór CD18) | A középkor végén a város növekedésével és az ügyek szaporodásával némelyik városban (Pozsony, Sopron, Csepreg, Kassa) a bíró hatásköre kettéhasadt és a közigazgatási teendők vezetését külön polgármester vette át (1939 Szentpétery Imre² CD43) | [Szentgálon] a királyi vadászok nemes közössége a 18. században a bíró és a 12 tagú tanács mellett malom-, bor-, vadász- és makkbírákat választott (2000 Magyar néprajz CD47).

2a. (tbsz-ban, bírákok alakban is, ill. jelzőként is) (rég) ’a községi v. városi elöljáróság választott tagja’ ❖ a’ Birákok közül, tsak egy vala hátra (1785 Magyar Hírmondó C0273, 104) | a’ Városnak Bíráji minden rendeléſeket meg-tettek alattomban, hogy ez a’ rettenetes ellenſég kezekbl ki ne menekedjen (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet 7267037, 457) | jelentést kellett tenni a községházánál bírák uraiméknak (1853 Jókai Mór CD18) | A birákok aztán kimentek a helyszinére (1861 Eredeti népmesék 8306007, 228).

2b. (rendsz. minőségjelzővel) (/Népr) ’〈vmely helységben:〉(elöljárósági tagként) vmely igazgatási v. rendészeti részfeladat ellátásával megbízott személy’ ❖ Erd-Tsſz vala a’ Birák közt (1810 Farkas András 7041008, 56) | Szegeden egy csinos menyecske […] a legényeket az utcán fogta. A bűnön rajta kapták s a kihágási bíró elé állították (1900 Ady Endre C0534, 299) | [az igazgatási vagy rendészeti részfeladatot ellátó] személyt, ha egyébként nem volt tanácsbeli, akkor is megillette a feladatára utaló jelzővel bővített bíró megnevezés (2000 Magyar néprajz CD47).

3. (rendsz. tbsz-ban, ill. bírá- tőváltozattal) (Tört v. Vall) ’i. e. 1200–1000, a zsidóság letelepedése és államalapítása közötti időben működő(, az egész nép élére álló, karizmatikus) törzsi vezető’ ❖ Mózes és a’ pátriárchák alatt isteni, cosmogonia [= a világegyetem kialakulásával foglalkozó], a’ bírák alatt nemzeti, harczias költészet uralkodék (1845 Palkovics Antal 8350005, 160) | Debóra bíró Izráelben és vezér a függetlenségi harcban (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Gedeon, a harcos bíra (1995 BibliaiLex. CD1207) | Sámuel Izráel bírája és prófétája volt. A bírák sorában az utolsó, a próféták sorában, amitől kezdve folyamatosan voltak Izráelben próféták, az első (1995 BibliaiLex. CD1207).

4. ’vitatkozó felek között, ill. vmely vitás kérdésben döntésre felkért személy’ ❖ Lássuk az okokot, mellyek meg nem engedik, hogy a’ régi kézírásokot és könyveket a’ nyelvbéli vetekedésekben bírónak nézzük (1805 Verseghy Ferenc 8518001, 4) | Élénk lőn a vita, s a két vitatkozó Földváryt hívta föl birónak, annál is inkább, mert nem lehetetlen, hogy Földváry maholnap alispánul választatván: épen ezen kérdésben még biró is lehet (1858 Vas Gereben 8514001, 54) | Na hát ha már hallotta úgyis [a veszekedést Misi], akkor legyen ő a bíró (1920 Móricz Zsigmond C3223, 128) | Az Úr legyen a bíró közted és köztem (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

4a. (gyakr. minőségjelzővel) ’vki(k)nek a tette(i), műve(i) fölött ítélkező személy, ill. természetfölötti lény v. megszemélyesített (lelki-szellemi) jelenség’ ❖ Jupiter bírája az egéſz Világnak (1772 Bessenyei György¹ C1075, 59) | belső biránknak, a’ lelkismeretnek (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232032, 185) | Nem ismerek birót magam felett Mást mint a nép, s a nép, tudom, barátom (1863 Madách Imre 8284010, 619) | kiki maga számoljon majd az égi birónak (1927 Móra Ferenc C3206, 68) | [a művészet terén] minden ítélkezést revízió alá von a legigazságosabb bíró, az idő (1934 Farkas Zoltán CD10) | a parlament szuverenitása érinthetetlen, sem bíróság, sem más szerv nem lehet bírája a törvények alkotmányszerűségének (1992 Szekfű Gábor 2022008, 40).

5. (jelzőként is) ’〈sportversenyen, mérkőzésen, ill. párviadalban:〉 a játékot, küzdelmet felügyelő és vezető v. az eredményt pontozással eldöntő személy’ ❖ A’ fegyverünk öklünk ’s karunk volt Egyedűl; nem engedett egyébbel víni Bíránk, az ősz Úr, azt itélvén, Rossz vége lenne tréfa-játékunknak (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 46) | mi, mint a párbaj birái, nem engedtük meg a karddal vivást (1848 Petőfi napjai C1573, 476) | Helyezi a lovakat a biró a nyerponthoz [= célvonalhoz] érkezés rende szerint (1860 Vadász-műszótár C1039, 93) | a bíró szabadrúgást ítélt a Fradi javára (1961 Kellér Dezső 9318003, 83) | [A bokszmérkőzés végén] a gong után a bíró Kolecsnikov kezét emeli a magasba (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 78) | edzésen nemzetközi bírók előtt (1995 Magyar Hírlap CD09) | bíró sporttárs, ez [a bokszoló] rúg! (1996 Magyar Hírlap CD09).

5a. (/Népr) ’〈gyerekek kidobós, párválasztó, zálogkiváltó stb. játékában:〉 a játék vezetésére, ill. az eredmény megállapítására kijelölt szereplő’ ❖ Zálogok gyültek. Ki kellett váltani. Elena volt a biró. Néha furcsa ötletekkel büntetett (1912 Gárdonyi Géza C1840, 183) | Kedvelt játék a nemzetes [nevű labdajáték] is, mely nevét onnan kapta, hogy a bíró kivételével minden játszó egy-egy országnevet választ magának (1990 Magyar néprajz CD47).

6. (rég, ritk) ’vmit birtokló személy, tulajdonos’ ❖ a’ Marienfeld és Nagy-Miklósi Uradalmoknak biroja Nako Kristof Ur a’ maga minden tulajdon szüksége felett lév gabonaját […] önként és römmel által adta [a tábornak] (1788 Magyar Kurír C0313, 42) | a’ Tündérek talismánjai […] azonnal el-veſztik erejeket, mihelyt azzal birójok roſszúl él (1789 Kallós Dániel ford.–Helvetius 7463002, 21) | Biró tulajdonúl annyi mint Possessor. Besitzer, Inhaber, tótúl Vladár (1808 Sándor István C1535, 102).

6a. (rég, Nyelvt) ’birtokviszonyt kifejező alárendelő szószerkezetben az a szó, amely azt jelöli, akihez v. amihez a birtok tartozik; birtokos’ ❖ biró, (regens) (1794 Gyarmathi Sámuel 7127006, 6) | a’ Ragasztékok [= toldalékok] is mind a’ bíró mind a’ bírtt dolgok’ számához képest változtattyák a’ hangot (1808 Pápay Sámuel 8353013, 312) | Az ó egiptomi, mint a chinai, szanszkrit és magyar, biró után helyezi a birtokot, pl. nut oni malomkerék (1860 Mátyás Flórián 8301009, 25).

Ö: al-, alkotmány~, árva~, baj~, béke~, bor~, büntető~, cél~, döntő~, egyes~, erkölcs~, falu~, fegyver~, fő~, futball~, gól~, had~, határ~, hegy~, ítélő~, király~, kis~, maga~, megye~, munka~, oldal~, ország~, öreg~, pálya~, pontozó~, puszta~, rendőr~, szavazó~, szolga~, tábla~, taccs~, törvény~, udvar~, város~, vér~, verseny~, vezető~, vice-, világ~, vizsgáló~, vonal~.

Fr: fogott, választott.

ÖU: bánya~, becsület~, boksz~, csűr~, dolog~, erdő~, esküdt~, esztena~, halál~, helység~, járás~, koldus~, köz~, legény~, major~, malom~, másod~, mező~, mű~, nyomozó~, paraszt~, párbaj~, pót~, rév~, szak~, szék~, tanács~, vadász~, vallató~, vásár~.

ÖE: ~bot, ~kérés, ~nő, ~társ, ~társadalom, ~tétel.

Sz: bíróné.

Vö. CzF. biró · bíró; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.