bíráló mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → bírál.

II. mn 11A2

1. ’értékelésre, bírálatra képes, ill. (túlzottan) ilyen hajlamú, magatartású’ ❖ a’ biráló ész dicső szűleményi (1835 Vajda Péter 8504016, 80) | Jenő meg volt hatva azáltal, hogy ily szigorú bíráló elmétől lángésznek hallotta magát neveztetni (1869 Jókai Mór CD18) | hiányzik a tudományos, bíráló szellem (1976 Bajor Andor 1006034, 246) | az ábrázolás bírálóbb, ironikusabb természete (1981 Béládi Miklós et al. CD53).

2. ’vminek v. vkinek az értékelésére irányuló 〈szándék, cselekvés stb.〉’ ❖ Némely magyar népgyógyszerek biráló vizsgálata (1837 Magyar írók élete CD27) | Minden kisérlet mellett a normalis bor is borismerők és kereskedők által biráló izlelés alá vétetett (1874 Borászati Lapok 8607002, 228) | [A grófné] a kézi tükörért nyult. Belepillantott s biráló szemmel nézte magát (1911 Móricz Zsigmond C3228, 203) | a felsorakoztatott kritériumoknak megfelelően bírálóan újraolvas magyar és szerb regényeket (2000 Új Könyvek CD29).

3. (negatív) bírálatot, kritikát kifejező, ill. tartalmazó 〈szóbeli v. írásbeli megnyilatkozás, magatartás〉’ ❖ Az Anyám bízakodó, ’s bíráló Hanggal, ’s ’Ábrázattal ítéltt (1794 Kármán József² 7165022, 142) | [az újság egy] biráló czikket közöl Joinville hg ellen, ki benne egyenesen azzal vádoltatik, hogy apja kormányának elleneit fegyverrel látja el (1844 Pesti Hírlap CD61) | Hideg, biráló tekintetem nyilván sértette az elkényeztetett asszonykát (1887 Wohl Stefánia 8530005, 22) | Osvát lelkiismeretes bíráló szavát (1923 Kuncz Aladár CD10) | Soha nem vetemednék rá, hogy a bárói család tagjaira bíráló megjegyzéseket tegyek (1965 Dobozy Imre 9110002, 75).

4. ’irodalmi mű(vek) értékelésével, bírálatával foglalkozó 〈írásmű〉, ill. ilyen írásműveket közlő, kritikai 〈lap, kül. folyóirat〉’ ❖ egy alapos, részrehajlatlan irodalmi bíráló lap (1848 Pesti Divatlap C5842, 196) | [Kazinczy Ferenc] többször forgatta volt elméjében egy bíráló folyóírat szükséges voltát (1875 e. Toldy Ferenc C4171, 71) | [Névy László] belső munkatársa lett Szana Tamás Figyelőjének, melybe számos aesthetikai és biráló czikket írt (1903 Magyar írók élete CD27) | [Fritz Strich híres könyve és elmélete] Mátrai László A klasszicizmus című bíráló esszéjének megírására is alkalmat szolgáltatott (1963 Rónay György 9573095, 27).

III. fn 1A

1. ’vkit v. vmit (rendszeresen) bírálattal, kritikával illető személy’ ❖ Nálamnál engedékenyebb birálót, vagy is őszintébb barátot tehát bizonyosan nem talál az ifjuság senkiben (1840 Széchenyi István CD1501) | A szomorú végzet, mely Johannát elérte, elnézővé tette bírálóit (1892 Pór Antal CD55) | [Ady Endre] lesz a magyar élet legkíméletlenebb bírálója (1910 Schöpflin Aladár CD10) | Bármily nagyok legyenek is ezen alkotmány hiányosságai, minden elfogulatlan bírálónak be kell látnia, hogy az alkotmányos szabadság összes lényeges elvét elismerik benne (1978 Kajtár Mária ford.–Eötvös 8126048, 194).

1a. (bírálóbizottsági tagként) bírálatra felkért személy’ ❖ gondolatimat nyakra főre siettem bevégezni. Ha jónak látod, – add át az Almanach társaság birálóinak kik között te is uralkodol, – úgy ez végire beszúrni nem rosz lenne (1839 Vahot Imre 8502003, 70) | egy pályázat nyertese s egy pályázat bírálója voltam (1934 Németh László² 9485073, 54) | jóformán egyedül voltam eleinte e nézetemmel a bírálók között, csaknem mind a modern homlokzat-alakítást pártolták (1972 Granasztói Pál 2021010, 901).

1b. ’műalkotások esztétikai értékelésével foglalkozó szakember, műbíráló, kritikus’ ❖ Literatúránk mind addig nem fog gyarapodni, míg éles, de igazságos és nemes Bírálóink nem lesznek (1822 Kazinczy Ferenc C2571, 35) | ezt a tulajdonságomat a szinháznál mindenki elismeréssel vette észre és a multkor szellemesen méltatta egy élesszemü szinházi biráló (1908 Ambrus Zoltán C0600, 9) | a kritika válságát éli, s nemcsak azért, mert szomszédvárakból és egymással szemben ásott lövészárkokból lövik egymást a bírálók, hanem azért is, mert a műkritika többé nem elfogult, hangja sokszor bárdolatlan (1987–1988 Rónay László 2019018, 750).

2. (rég) ’vmely ügyben v. vki fölött (hivatalos) ítéletet hozó személy’ ❖ Richter, der: itélő bíró, bíráló (1823 Német–magyar–deák lexikon C3048, 377) | az emberi szívek legméltányosabb birálója (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 40) | Ki legyen hát vizsgálója, Vizsgálója, bírálója? Komoly öreg Väjnämöjnen, Főtáltos örökétiglen, Azt híják el vizsgálónak, Vizsgálónak, bírálónak (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521011, 350).

UB: -bizottság.

ÖU: mű~.

ÖE: ~bizottmány, ~szék, ~tanács, ~választmány.

Sz: bírálói.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bíráló melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévbírál
II. melléknév 11A2
1.
értékelésre, bírálatra képes, ill. (túlzottan) ilyen hajlamú, magatartású
a’ biráló ész dicső szűleményi
(1835 Vajda Péter)
Jenő meg volt hatva azáltal, hogy ily szigorú bíráló elmétől lángésznek hallotta magát neveztetni
(1869 Jókai Mór)
hiányzik a tudományos, bíráló szellem
(1976 Bajor Andor)
az ábrázolás bírálóbb, ironikusabb természete
(1981 Béládi Miklós et al.)
2.
vminek v. vkinek az értékelésére irányuló 〈szándék, cselekvés stb.〉
Némely magyar népgyógyszerek biráló vizsgálata
(1837 Magyar írók élete)
Minden kisérlet mellett a normalis bor is borismerők és kereskedők által biráló izlelés alá vétetett
(1874 Borászati Lapok)
[A grófné] a kézi tükörért nyult. Belepillantott s biráló szemmel nézte magát
(1911 Móricz Zsigmond)
a felsorakoztatott kritériumoknak megfelelően bírálóan újraolvas magyar és szerb regényeket
(2000 Új Könyvek)
3.
(negatív) bírálatot, kritikát kifejező, ill. tartalmazó 〈szóbeli v. írásbeli megnyilatkozás, magatartás〉
Az Anyám bízakodó, ’s bíráló Hanggal, ’s ’Ábrázattal ítéltt
(1794 Kármán József²)
[az újság egy] biráló czikket közöl Joinville hgherceg ellen, ki benne egyenesen azzal vádoltatik, hogy apja kormányának elleneit fegyverrel látja el
(1844 Pesti Hírlap)
Hideg, biráló tekintetem nyilván sértette az elkényeztetett asszonykát
(1887 Wohl Stefánia)
Osvát lelkiismeretes bíráló szavát
(1923 Kuncz Aladár)
Soha nem vetemednék rá, hogy a bárói család tagjaira bíráló megjegyzéseket tegyek
(1965 Dobozy Imre)
4.
irodalmi mű(vek) értékelésével, bírálatával foglalkozó 〈írásmű〉, ill. ilyen írásműveket közlő, kritikai 〈lap, kül. folyóirat〉
egy alapos, részrehajlatlan irodalmi bíráló lap
(1848 Pesti Divatlap)
[Kazinczy Ferenc] többször forgatta volt elméjében egy bíráló folyóírat szükséges voltát
(1875 e. Toldy Ferenc)
[Névy László] belső munkatársa lett Szana Tamás Figyelőjének, melybe számos aesthetikai és biráló czikket írt
(1903 Magyar írók élete)
[Fritz Strich híres könyve és elmélete] Mátrai László A klasszicizmus című bíráló esszéjének megírására is alkalmat szolgáltatott
(1963 Rónay György)
III. főnév 1A
1.
vkit v. vmit (rendszeresen) bírálattal, kritikával illető személy
Nálamnál engedékenyebb birálót, vagy is őszintébb barátot tehát bizonyosan nem talál az ifjuság senkiben
(1840 Széchenyi István)
A szomorú végzet, mely Johannát elérte, elnézővé tette bírálóit
(1892 Pór Antal)
[Ady Endre] lesz a magyar élet legkíméletlenebb bírálója
(1910 Schöpflin Aladár)
Bármily nagyok legyenek is ezen alkotmány hiányosságai, minden elfogulatlan bírálónak be kell látnia, hogy az alkotmányos szabadság összes lényeges elvét elismerik benne
(1978 Kajtár Mária ford.Eötvös)
1a.
(bírálóbizottsági tagként) bírálatra felkért személy
gondolatimat nyakra főre siettem bevégezni. Ha jónak látod, – add át az Almanach társaság birálóinak kik között te is uralkodol, – úgy ez végire beszúrni nem rosz lenne
(1839 Vahot Imre)
egy pályázat nyertese s egy pályázat bírálója voltam
(1934 Németh László²)
jóformán egyedül voltam eleinte e nézetemmel a bírálók között, csaknem mind a modern homlokzat-alakítást pártolták
(1972 Granasztói Pál)
1b.
műalkotások esztétikai értékelésével foglalkozó szakember, műbíráló, kritikus
Literatúránk mind addig nem fog gyarapodni, míg éles, de igazságos és nemes Bírálóink nem lesznek
(1822 Kazinczy Ferenc)
ezt a tulajdonságomat a szinháznál mindenki elismeréssel vette észre és a multkor szellemesen méltatta egy élesszemü szinházi biráló
(1908 Ambrus Zoltán)
a kritika válságát éli, s nemcsak azért, mert szomszédvárakból és egymással szemben ásott lövészárkokból lövik egymást a bírálók, hanem azért is, mert a műkritika többé nem elfogult, hangja sokszor bárdolatlan
(1987–1988 Rónay László)
2. (rég)
vmely ügyben v. vki fölött (hivatalos) ítéletet hozó személy
Richter, der: itélő bíró, bíráló
(1823 Német–magyar–deák lexikon)
az emberi szívek legméltányosabb birálója
(1887 Tóvölgyi Titusz)
Ki legyen hát vizsgálója, Vizsgálója, bírálója? Komoly öreg Väjnämöjnen, Főtáltos örökétiglen, Azt híják el vizsgálónak, Vizsgálónak, bírálónak
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
ÖU: műbíráló
ÖE: bírálóbizottmány, bírálószék, bírálótanács, bírálóválasztmány
Sz: bírálói
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások