birtokosság fn 3A8
1. ’az a tény, állapot, hogy vki vmivel, kül. (nemesi) földbirtokkal tulajdonosként rendelkezik, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ [házat] szerzettem, már birtokosságommal ditsekedtem (1793 Mátyus István C3072, 575) | a’ Mexikói arany-bányáknak is reszes [!] birtokosságára fogna jutni (1799 Magyar Kurír C0336, 488) | Az uriszék tartásának gyökere a birtokosság, nem pedig a birtok mennyisége (1834 Kossuth Lajos CD32) | nagyságos és kastélos urak lettünk! De a birtokosság érzetének elein oly széditő mámora idővel eloszlott (1851 Fiatalság Barátja 8621001, 46) | [Nádasdi Holy János] előneve nádasdi birtokosságára mutat (1941 Fekete Nagy Antal CD33) | megspórolt pénzüket inkább utazásba fektették, mintsem telket vettek volna maguknak, látva a birtokossággal járó, akkor még elviselhetetlennek tűnő kötöttségeket (1999 Lakáskultúra CD39).
2. (Tört is) ’földbirtokkal, rendsz. nagy-, ill. középbirtokkal rendelkező személyek összessége (mint társadalmi réteg, ill. osztály)’ ❖ Ansässigkeit, die; birtokosság, lakosság (1843 Német–magyar zsebszótár C5287, 21) | A dzsentri pusztul! Általános […] az aggodalom, hogy micsoda osztály fogja pótolni Magyarország közügyeiben a haldokló tradicionális birtokosságot (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | A rutén munkásságot fölizgatták a lengyel birtokosság ellen (1906 Budapesti Hírlap júl. 3. C4694, 1) | amíg 1878-ban a választásra jogosultak 100%-a, addig 1883-ban már csak 40%-a került ki a birtokosság köréből [Keszthelyen] (1996 Nagy Mariann CD58).
2a. (tulajdonnév részeként is) (/Tört) ’az a közösség, ill. testület, amelynek tagjai vmely osztatlan birtokot, rendsz. legelő- v. erdőterületet közösen használnak; közbirtokosság’ ❖ az iskolákhoz szükséges faanyagokat, a verchoviniai birtokosság elnöke Kaplonczay József ur a birtokosság erdeiből ingyen adatta ki (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A hegymestert mindenkor választja a Kápt. Viss.ben lakó szőlőhegyi birtokosság (1879 Soproni Szemle CD52) | A közös erdő és legelő ügyeit intéző szervezetet úrbéres birtokosságnak, úrbéres közbirtokosságnak, közbirtokosságnak, gazdaközönségnek nevezték (1999 Magyar néprajz CD47) | Mogyoróskán az 1970-es évek végén is működött a Somhegyi Újerdő Birtokossági Társulat, Ózd-Sajóvárkonyon pedig az 1990-es években is létezik az Újerdő Birtokosság (1999 Magyar néprajz CD47).
3. (ritk) ’vki(k) által birtokolt földterületek összessége’ ❖ igen sok Fldeket, mellyeket most Birtokosságoknak (Possessiones) hívunk, a’ Királlyi Kastéllyoktól […] el-szaksztván [!], a’ Klastromoknak […] örökbe ki-adták (1791 Balia Sámuel C0747, 146) | [Veszprém birtokviszonyait] nagy uradalmak, aránylag kevés közép-, de annál több kis- és főleg egyházi birtokosság jellemezte (1913 Márki Sándor CD55) | Az úrbéres birtokosság határát határhalmokkal jelölték (2000 Füzes Miklós CD36).
4. (rég, Nyelvt) ’birtokviszony’ ❖ a’ mit más Nyelvek két ſzóval kételenittetnek ki mondani, hogy a’ Birtokosságot ki jelentsék, azt a’ Magyar egygy ſzóval ki mondgya, p. o. Atyám, Atyád, Attya, a’ Deáknak kell mondani két ſzóval: Pater meus (1794 Böjthi Antal ford.–Böjthi 7057001, 74) | mí illy szóformákban mint: velem, tőled, miatta, sat. legfeszültebb figyelem mellett sem tudjuk a’ birtokosság’ eszméjének még csak árnyékát is föltanálni (1839 Szász Károly¹ C3819, 268).
Ö: köz~, nagy~.
ÖU: föld~, kis~, közép~.
Sz: birtokossági.
Vö. ÉKsz.; SzT.