bitang fn, mn és partikula 

I. fn 3A1

1. (pejor) ’〈Becsmérlő megszólításként v. megnevezésként is.〉’

1a. ’gonosz, gyalázatos, alávaló személy, gazember’ ❖ Tudom Szövetségedet, ſzemtelen kancza, […] azon luſtos [= lucskos, mocskos] bitanggal (1786 Dugonics András 7087011, 316) | nem hazafi és nem férfi, hanem gyáva bitang, ki nem érdemli meg a magyar nevet (1848 Petőfi Sándor 8366480, 170) | Félre az utból bitang! (1875 Tóth Ede 8486003, 192) | Cseléd vagyok én itt, de fizetés nélkül, osztán senki se bánja, hogy ezek a bitangok szekirozzanak (1916 Móricz Zsigmond 9462019, 6) | Te Istentől elrugaszkodott gonosztevő! Mars ki, takarodj a szemem elől, na megállj bitang, ezért számolunk (1930 Nagy Lajos 9472013, 73) | Szakadjon rá az ég a bitangjára! Ez a szerencsétlen asszony meg kidolgozza a lelkét miatta… (1964 Sánta Ferenc 9585001, 124) | A késelő gazdafi egy évet kapott, meg is érdemelte a bitang (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rég) ’sehonnai személy, jöttment csavargó’ ❖ ſohonnyai [=] bitang, ſohonnyából jött (1784 Kisded szótár C0815, 79) | [a kirendelt emberek] minden gyanús erdket, pusztákat, tseréket és ligeteket el jártak, ’s a’ mi lézeng Bitangokat kaptak, azokat … Tömlötzbe küldötték (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 197) | engemet valami országa vesztett bitangnak tartottak (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 661) | jött-ment bitangokból álló zsoldos csoport (1847 Vasvári Pál 8515005, 57) | Cudar, csavargó, rongy, sehonnai – Elámult a világ, s nem tudta senki, Honnan kerülhetett e sok bitang ki (1872 Arany László CD01) | alapjában véve hazátlan bitang volt Giordano Bruno. […] városról városra, országról országra kellett vándorolnia (1937 Fejtő Ferenc 2045005, 39).

1c. (rég v. nyj, átv is) ’házasságon kívül v. házasságon belül más férfitól született gyermek, fattyú’ ❖ [a] kiváltságok, a’ szabadság’ ezen bitangjai’ helyébe, annak ezek által bitorlott örökjébe, törvényes szülöttei, t. i. a’ jogok lépendenek (1843 Wesselényi Miklós 8528010, 340) | átkozd tenapádat, Szegény csavargót, ki egy koldusasszony Ojtója lett s kínjába’ tákolt össze, Te született bitang (1867 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | A gyermek, kit a szerelem nem óhajtott, mégis megszületett, egy elorozott verébtojásért is a legsúlyosabb büntetést viselte: bitangnak nevezték (1970 Sütő András 9620015, 92).

2. (-ba, -ban v. -ra raggal, gyakr. egysz 3. sz-ű birt szjellel, hsz-szerűen) (kissé rég, átv is) ’kallódóban, veszendőben, ill. gondozatlanul, őrizetlenül 〈van vki v. vmi〉’ ❖ egész kévék feküsznek szerte szélt bitangban (1806 Hazai Tudósítások C0187, 59) | Mi ugy ajándékozzuk […] a lengyeleknek Galiciát, az olaszoknak Lombardiát, mintha mindezen tartományok csak amugy bitangjában gazdátlanul őgyelegnének a mezőn (1848 Jókai Mór 8209025, 84) | a cigány bitangjára hagyott, koporsóforma hegedűtokjába (1956 Urbán Ernő 2005021, 81) | a gyerekek úgy nőttek, bitangjában, mint gyom az árokparton (1983 Balla László 1010019, 213).

2a. (-ba v. -ban raggal, egysz 3. sz-ű birt szjellel is, hsz-szerűen) (rég) ’〈jószág〉 tilosban, idegen helyen (befogva és így eltulajdonítva) 〈van〉’ ❖ Tsak bitangjába birja a’ lovamat (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 21) | Bitangjába’ lelte, gazdájához hajtja [az üszőt] (1853 Arany János CD01) | ugy durrantom fejbe a komisz flintámmal, mint egy bitangba szaladt kuvaszt (1894 Abonyi Árpád C0480, 21) | Bitangba került jószág duskál napestig a [pásztornép] vetésében; nem tehet róla (1895 Erdély 8615001, 107) | [a jószág] kalangyák között, tehát bitangban legeltetve, azokban kárt teszen (1914 Herman Ottó 8183007, 159).

2b. (rég, ritk) ’gazdátlanul kóborló, tilosban járó (és ott befogott) jószág’ ❖ bitang [=] kóborló, koslató, üll-sill, v. tolvaj-jószág (1784 Kisded szótár C0815, 12) | Tudta ő, merre lakik a zsidó, ki feleárban szokta megvenni a bitangot (1851 Vas Gereben C4386, 4) | holnap már mint bitangot hajtják be a nyájadat (1939 e. Györffy István C4973, 59).

2c. (rég) ’zsákmány, préda¹’ ❖ Bitang. Praeda. Fr. Butin (1808 Sándor István C1536, 18) | Bitang, régi nyelvemlékeinkben a. m. zsákmány, préda (1893 PallasLex. CD02).

II. mn 13A1

1. (pejor) ’gonosz, gyalázatos, alávaló, ill. erkölcstelen 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ afféle bitang ember (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 576) | a bitang nép, a sok céda, Veszekedik a lopotton (1853 Arany János 8014058, 212) | a nagyságod úri famíliáját, akinek én annyi javával éltem, nem engedem holmi bitang parasztok által rágalmaztatni (1856 Jókai Mór CD18) | Ha rosszféle helyen járt, ha kapuban cselédekkel locsogott, ha éjszakázott, ha bitang volt, ha nem fogadott szót: a céhgyűlésben az öregek előtt hatot vagy tizenkettőt rácsaptak [az inasra] (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Azok a bitang soffőrök elül-hátul becsapják az embert, mindég több benzint számolnak el, mint amennyi tényleg fogy (1934 Fertsek Elza CD10) | Vétkes fiúnak, bitang legénynek, kárhozatra indulónak érzi magát a költő (1974 Varga Lajos Márton 2049044, 83).

1a. (ilyen emberre jellemző v. ilyen emberrel kapcs.,) gyalázatos, alávaló, ill. erkölcstelen, szeméremsértő 〈dolog, állapot, tevékenység stb.〉’ ❖ Pénzeit bitang költségekre … zabolátlanságokra el-pazarolla (1790 Kondé József Benedek ford.–Frigyes, II. C2727, 51) | amellyeknek [ti. növényeknek] alkalmatlan vagy bitang nevek vólt, azoknak alkalmatosabbat kellett adni. […] meg kell vallani, hogy azok közt a bábalelte fűnevek közt, mellyek a köznép szájában sőt könyveinkben is forognak, sokan vannak botránkoztató, babonás, helytelen, csúf nevek, sőt ollyan gyalázatosok is, mellyeket becsűlletes ember szájára venni is átallana (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály 8138064, 28) | édes anyám … elpirulna, ha tudná, hogy milyen bitang életet élek én (1897 Kabos Ede C2468, 107) | [az ellenzéki képviselők] szidták a kormánypárti urakat, csalásnak, terrornak, bitang úri praktikának bélyegezték a választást (1950 Győry Dezső 9209018, 66).

1b. (rég, pejor, átv is) ’sehonnai, jöttment, csavargó 〈ember〉’ ❖ Gézengúz [=] tsalfa, tsalóka, sohonnai, bitang, tekerg (1784 Kisded szótár C0815, 28) | Jó tudom, hogy világotokban Lelkem bitang és hontalan (1875 Reviczky Gyula 8392036, 36) | Aszfaltra rogy egy bús, bitang legény. […] Egy szökevény (1918 Kosztolányi Dezső 9359005, 97) | Csak az bitang és az hazátlan, Ki here módra él magában! (1919 Juhász Gyula¹ CD01).

1c. (rég v. nyj, pejor, átv is) ’házasságon kívül v. házasságon belül más férfitól született 〈gyermek〉’ ❖ a’ Portugallusok mindenkor az ő Királyoknak Leányát fognák benne látni, és a’ vak pór előtt a’ bitang gyermeknek szentebb just tulajdonítani, mint nékem (1824 Láng Ádám János ford.–Castelli 8265002, 82) | Ugy nézzük […] isméretinket mint öngyermekinket, ha szinte nagy része bitang is (1831 Wesselényi Miklós C4549, 3) | [a leányanyák gyerekei] már születésükkel hozták a megkülönböztető jelzőt: bitang (1970 Sütő András 9620015, 103).

1d. (rég) ’idegen (eredetű) 〈kifejezés, beszédmód stb.〉’ ❖ [a filológusok] meltán süvöltik ki [= fütyülik ki] mind a’ bitang Szokást, a’ nyelvnek annyira magasztaltatott vak Aszszonyát; mind azz avval hunyorgók értetlen nyivásokat (1816 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 183) | A’ feszességet, erlködést nem annyira az új nyelv teszi, mint a’ bitang ideák’ zavara (1827 Toldy Ferenc C2680, 277) | [Győri Jakab] vesz török csuhát magára, […] S hosszú handsár öve megett; Ajakán, bitang török szó – Hamis pénz, de jól penegett (1879 Arany János CD01).

2. (kissé rég) ’gazdátlan, őrizetlen, elhagyott, ezért rendsz. gondozatlan 〈dolog〉, ill. 〈vminek〉 ilyen 〈állapota, helyzete〉’ ❖ Nincs egyébb Kíncsem eme’ gazdag Világon; mint: jó hírem-nevem; és mind-eddig tiſzteſséges életem. Ez peniglen nem Bitang; Sem Ura-hagyott Jóſzág (1786 Dugonics András 7087011, 307) | csökkent, ha egészen meg nem szünt is, az ingatlannak közös birtoki s bitang léte (1840 Széchenyi István 8429027, 252) | ne hagyd bitangul az ős Toldi házat (1846 Arany János 8014001, 114) | lopták, csipték szegényt, mint a bitang szőlőt (1867 Tolnai Lajos 8483017, 18) | minden földem is bitangon(1916 Kertész István CD10) | A vizen vizililiomok úszkálnak, az ősz avarjával s egy bitang csónak is leng rajta, elhagyottan (1931 Kosztolányi Dezső 9359258, 222) | [Krúdy Gyula] sírja bitang állapotban volt a huszonötödik halálévfordulón (1958), legalábbis gondozatlan, elvadult hantra árulkodott az elszomorító fénykép egy magyar újságban (1984 Cs. Szabó László 9093006, 533).

2a. (rég v. nyj) ’gazdátlanul kóborló, tilosban járó 〈jószág, állat〉’ ❖ bitang(1792 Kisded szótár C0816, 21) | a’ bogjákat vagy kazlakat árkold körűl, vagy kerítsdbe akarmivel, hogy a’ bitang marhák, mint az alfőldön szokás, el ne prédálják (1805 Pethe Ferenc 8364008, 722) | [Velencének] mint valamely bitang juhnyájnak a bécsi congressus által Austria karamjába bekergetése (1894 Kossuth Lajos CD32) | A macska nyűtt, kóbor, bitang állat volt (1920 Krúdy Gyula CD54) | A találó nem tarthatta meg az elkóborolt, ún. bitang jószágot, hanem a megye központjában működő jószágszedők részére volt köteles leadni (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153007, 612).

2b. bitang hír (rég) ’kósza hír, szóbeszéd’ ❖ Megczáfolása azon bitang hírnek, hogy Hunyadi János Magyar-Országi Kormányozó és Erdélyi Vajda vad ölelésből eredett (1818 Tudományos Gyűjtemény C5492, 39) | Engedj meg: a még férjes özvegyet Oly sok gyanús szem környékezi, Oly sok bitang hír járja udvarát, Hogy nem maradhat békében miattok (1838 Vörösmarty Mihály C4536, 337) | Decsi nem bitang hírből szedte anyagait, hanem oly férfiakkal társalkodott, kik a magas politika körében forogtak, s kikből a történetek részletei és okairól helyesen értesűlhetett (1866 Toldy Ferenc C4179, 178) | Ballagj, életem, csöndes hömpölyöddel. Túlszökve harag s bitang hír hinárját, Éhkeselyűk-lakta hegyekből Ért síkra vized (1912 Ady Endre CD10).

3. (rég v. nyj) ’gyalázatosan hitvány, rossz (minőségű)’ ❖ A Tizenhat éves Királynő előadása egy volt a legsikerültebbek közöl … és ment minden bitang, toldott, foldott beszédektől (1837 Vörösmarty Mihály C4539, 119) | Nem is rendes országút ez, Csak oly bitang, ordináré (1859 Vajda János C4648, 98) | a termés silány; amit eladunk, bitang áron kel, amit vennünk kell, minden méreg-drága (1865 Egri népkönyv C0095, 94) | Rossz fekete kolbászt esznek, bitang pálinkát isznak hozzá (1929 Molnár József CD10).

3a. ’〈elhomályosult jelentéstartalommal bosszankodás kif-ére〉’ ❖ A fene egye meg ezt a bitang telefont! (1941 Bókay János 9065004, 89).

4. ’komisz, cudar, kegyetlen’ ❖ Meg-eredtek az-után […] a’ kegyetlen fuvalmak. Ezeknek bitang csatázássokat látván, meg-ijedtek a’ tolvajok (1798 Dugonics András C1460, 407) | Ily szomoru s bitang helyzetben találta magát Mohammed, hivatásának tizedik évében (1862 e. Szemere Bertalan C3939, 24) | halálbataszitó, bitang téli idő (1944 Berda József 9046008, 32) | vállalva a kitett gyerek bitang sorsát (1995 Csorba Győző CD29) | ilyen bitang sebbel [ti. lelki sérüléssel] nem könnyű beilleszkedni az új életbe (1996 Szabó Magda 9630006, 34).

5. ’rendkívül nagy’ ❖ Bitangul becsületes volt a kölyöknek a fiatalsága (1907 Ady Endre C0538, 28) | Ennek az országnak, ennek a magyar életnek minden igazságtalansága, gazsága, bitang tudatlansága (1911 Krúdy Gyula CD54) | a balpofáján [érte a puskagolyó], de olyan bitang szerencséje vót, hogy két fogát kiütötte, avval elment (1916 Móricz Zsigmond 9462006, 120).

III. partikula 0 (biz)

’〈mn fokozására:〉 irtó², iszonyú, igen¹’ ❖ a zord éjek bitang sok réme (1923 Szabó Lőrinc ford.–Baudelaire 9629179, 60) | A kezével csinálja [ti. a masszázst], bitang erős marka van (1997 Természet Világa CD50) | csak látszólag könnyebb a soproniak [ti. a kosárlabdacsapat] idei helyzete, a valóságban azonban bitang nehéz (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bitangul; ÚMTsz.

bitang főnév, melléknév és partikula
I. főnév 3A1
1. (pejor)
〈Becsmérlő megszólításként v. megnevezésként is.〉
1a.
gonosz, gyalázatos, alávaló személy, gazember
Tudom Szövetségedet, ſzemtelen kancza, […] azon luſtos [= lucskos, mocskos] bitanggal
(1786 Dugonics András)
nem hazafi és nem férfi, hanem gyáva bitang, ki nem érdemli meg a magyar nevet
(1848 Petőfi Sándor)
Félre az utból bitang!
(1875 Tóth Ede)
Cseléd vagyok én itt, de fizetés nélkül, osztán senki se bánja, hogy ezek a bitangok szekirozzanak
(1916 Móricz Zsigmond)
Te Istentől elrugaszkodott gonosztevő! Mars ki, takarodj a szemem elől, na megállj bitang, ezért számolunk
(1930 Nagy Lajos)
Szakadjon rá az ég a bitangjára! Ez a szerencsétlen asszony meg kidolgozza a lelkét miatta…
(1964 Sánta Ferenc)
A késelő gazdafi egy évet kapott, meg is érdemelte a bitang
(1997 Magyar Hírlap)
1b. (rég)
sehonnai személy, jöttment csavargó
ſohonnyai [=] bitang, ſohonnyából jött
(1784 Kisded szótár)
[a kirendelt emberek] minden gyanús erdket, pusztákat, tseréket és ligeteket el jártak, ’s a’ mi lézeng Bitangokat kaptak, azokat … Tömlötzbe küldötték
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
engemet valami országa vesztett bitangnak tartottak
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
jött-ment bitangokból álló zsoldos csoport
(1847 Vasvári Pál)
Cudar, csavargó, rongy, sehonnai – Elámult a világ, s nem tudta senki, Honnan kerülhetett e sok bitang ki
(1872 Arany László)
alapjában véve hazátlan bitang volt Giordano Bruno. […] városról városra, országról országra kellett vándorolnia
(1937 Fejtő Ferenc)
1c. (rég v. nyj, átv is)
házasságon kívül v. házasságon belül más férfitól született gyermek, fattyú
[a] kiváltságok, a’ szabadság’ ezen bitangjai’ helyébe, annak ezek által bitorlott örökjébe, törvényes szülöttei, t. i.tudniillik a’ jogok lépendenek
(1843 Wesselényi Miklós)
átkozd tenapádat, Szegény csavargót, ki egy koldusasszony Ojtója lett s kínjába’ tákolt össze, Te született bitang
(1867 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
A gyermek, kit a szerelem nem óhajtott, mégis megszületett, egy elorozott verébtojásért is a legsúlyosabb büntetést viselte: bitangnak nevezték
(1970 Sütő András)
2. (-ba, -ban v. -ra raggal, gyakr. egysz 3. sz-ű birt szjellel, hsz-szerűen) (kissé rég, átv is)
kallódóban, veszendőben, ill. gondozatlanul, őrizetlenül 〈van vki v. vmi〉
egész kévék feküsznek szerte szélt bitangban
(1806 Hazai Tudósítások)
Mi ugy ajándékozzuk […] a lengyeleknek Galiciát, az olaszoknak Lombardiát, mintha mindezen tartományok csak amugy bitangjában gazdátlanul őgyelegnének a mezőn
(1848 Jókai Mór)
a cigány bitangjára hagyott, koporsóforma hegedűtokjába
(1956 Urbán Ernő)
a gyerekek úgy nőttek, bitangjában, mint gyom az árokparton
(1983 Balla László)
2a. (-ba v. -ban raggal, egysz 3. sz-ű birt szjellel is, hsz-szerűen) (rég)
〈jószág〉 tilosban, idegen helyen (befogva és így eltulajdonítva) 〈van〉
Tsak bitangjába birja a’ lovamat
(1794 Gyarmathi Sámuel)
Bitangjába’ lelte, gazdájához hajtja [az üszőt]
(1853 Arany János)
ugy durrantom fejbe a komisz flintámmal, mint egy bitangba szaladt kuvaszt
(1894 Abonyi Árpád)
Bitangba került jószág duskál napestig a [pásztornép] vetésében; nem tehet róla
(1895 Erdély)
[a jószág] kalangyák között, tehát bitangban legeltetve, azokban kárt teszen
(1914 Herman Ottó)
2b. (rég, ritk)
gazdátlanul kóborló, tilosban járó (és ott befogott) jószág
bitang [=] kóborló, koslató, üll-sill, v.vagy tolvaj-jószág
(1784 Kisded szótár)
Tudta ő, merre lakik a zsidó, ki feleárban szokta megvenni a bitangot
(1851 Vas Gereben)
holnap már mint bitangot hajtják be a nyájadat
(1939 e. Györffy István)
2c. (rég)
Bitang. Praeda. Fr.franciául Butin
(1808 Sándor István)
Bitang, régi nyelvemlékeinkben a. m.annyi mint zsákmány, préda
(1893 PallasLex.)
II. melléknév 13A1
1. (pejor)
gonosz, gyalázatos, alávaló, ill. erkölcstelen 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉
afféle bitang ember
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a bitang nép, a sok céda, Veszekedik a lopotton
(1853 Arany János)
a nagyságod úri famíliáját, akinek én annyi javával éltem, nem engedem holmi bitang parasztok által rágalmaztatni
(1856 Jókai Mór)
Ha rosszféle helyen járt, ha kapuban cselédekkel locsogott, ha éjszakázott, ha bitang volt, ha nem fogadott szót: a céhgyűlésben az öregek előtt hatot vagy tizenkettőt rácsaptak [az inasra]
(1916 e. Malonyay Dezső)
Azok a bitang soffőrök elül-hátul becsapják az embert, mindég több benzint számolnak el, mint amennyi tényleg fogy
(1934 Fertsek Elza)
Vétkes fiúnak, bitang legénynek, kárhozatra indulónak érzi magát a költő
(1974 Varga Lajos Márton)
1a.
(ilyen emberre jellemző v. ilyen emberrel kapcs.,) gyalázatos, alávaló, ill. erkölcstelen, szeméremsértő 〈dolog, állapot, tevékenység stb.〉
Pénzeit bitang költségekre … zabolátlanságokra el-pazarolla
(1790 Kondé József Benedek ford.Frigyes, II.)
amellyeknek [ti. növényeknek] alkalmatlan vagy bitang nevek vólt, azoknak alkalmatosabbat kellett adni. […] meg kell vallani, hogy azok közt a bábalelte fűnevek közt, mellyek a köznép szájában sőt könyveinkben is forognak, sokan vannak botránkoztató, babonás, helytelen, csúf nevek, sőt ollyan gyalázatosok is, mellyeket becsűlletes ember szájára venni is átallana
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
édes anyám … elpirulna, ha tudná, hogy milyen bitang életet élek én
(1897 Kabos Ede)
[az ellenzéki képviselők] szidták a kormánypárti urakat, csalásnak, terrornak, bitang úri praktikának bélyegezték a választást
(1950 Győry Dezső)
1b. (rég, pejor, átv is)
sehonnai, jöttment, csavargó 〈ember〉
Gézengúz [=] tsalfa, tsalóka, sohonnai, bitang, tekerg
(1784 Kisded szótár)
Jó tudom, hogy világotokban Lelkem bitang és hontalan
(1875 Reviczky Gyula)
Aszfaltra rogy egy bús, bitang legény. […] Egy szökevény
(1918 Kosztolányi Dezső)
Csak az bitang és az hazátlan, Ki here módra él magában!
(1919 Juhász Gyula¹)
1c. (rég v. nyj, pejor, átv is)
házasságon kívül v. házasságon belül más férfitól született 〈gyermek〉
a’ Portugallusok mindenkor az ő Királyoknak Leányát fognák benne látni, és a’ vak pór előtt a’ bitang gyermeknek szentebb just tulajdonítani, mint nékem
(1824 Láng Ádám János ford.Castelli)
Ugy nézzük […] isméretinket mint öngyermekinket, ha szinte nagy része bitang is
(1831 Wesselényi Miklós)
[a leányanyák gyerekei] már születésükkel hozták a megkülönböztető jelzőt: bitang
(1970 Sütő András)
1d. (rég)
idegen (eredetű) 〈kifejezés, beszédmód stb.〉
[a filológusok] meltán süvöltik ki [= fütyülik ki] mind a’ bitang Szokást, a’ nyelvnek annyira magasztaltatott vak Aszszonyát; mind azz avval hunyorgók értetlen nyivásokat
(1816 Ungvárnémeti Tóth László)
A’ feszességet, erlködést nem annyira az új nyelv teszi, mint a’ bitang ideák’ zavara
(1827 Toldy Ferenc)
[Győri Jakab] vesz török csuhát magára, […] S hosszú handsár öve megett; Ajakán, bitang török szó – Hamis pénz, de jól penegett
(1879 Arany János)
2. (kissé rég)
gazdátlan, őrizetlen, elhagyott, ezért rendsz. gondozatlan 〈dolog〉, ill. 〈vminek〉 ilyen 〈állapota, helyzete〉
Nincs egyébb Kíncsem eme’ gazdag Világon; mint: jó hírem-nevem; és mind-eddig tiſzteſséges életem. Ez peniglen nem Bitang; Sem Ura-hagyott Jóſzág
(1786 Dugonics András)
csökkent, ha egészen meg nem szünt is, az ingatlannak közös birtoki s bitang léte
(1840 Széchenyi István)
ne hagyd bitangul az ős Toldi házat
(1846 Arany János)
lopták, csipték szegényt, mint a bitang szőlőt
(1867 Tolnai Lajos)
minden földem is bitangon
(1916 Kertész István)
A vizen vizililiomok úszkálnak, az ősz avarjával s egy bitang csónak is leng rajta, elhagyottan
(1931 Kosztolányi Dezső)
[Krúdy Gyula] sírja bitang állapotban volt a huszonötödik halálévfordulón (1958), legalábbis gondozatlan, elvadult hantra árulkodott az elszomorító fénykép egy magyar újságban
(1984 Cs. Szabó László)
2a. (rég v. nyj)
gazdátlanul kóborló, tilosban járó 〈jószág, állat〉
bitang
(1792 Kisded szótár)
a’ bogjákat vagy kazlakat árkold körűl, vagy kerítsdbe akarmivel, hogy a’ bitang marhák, mint az alfőldön szokás, el ne prédálják
(1805 Pethe Ferenc)
[Velencének] mint valamely bitang juhnyájnak a bécsi congressus által Austria karamjába bekergetése
(1894 Kossuth Lajos)
A macska nyűtt, kóbor, bitang állat volt
(1920 Krúdy Gyula)
A találó nem tarthatta meg az elkóborolt, ún.úgynevezett bitang jószágot, hanem a megye központjában működő jószágszedők részére volt köteles leadni
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
2b.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
bitang hír (rég)
kósza hír, szóbeszéd
Megczáfolása azon bitang hírnek, hogy Hunyadi János Magyar-Országi Kormányozó és Erdélyi Vajda vad ölelésből eredett
(1818 Tudományos Gyűjtemény)
Engedj meg: a még férjes özvegyet Oly sok gyanús szem környékezi, Oly sok bitang hír járja udvarát, Hogy nem maradhat békében miattok
(1838 Vörösmarty Mihály)
Decsi nem bitang hírből szedte anyagait, hanem oly férfiakkal társalkodott, kik a magas politika körében forogtak, s kikből a történetek részletei és okairól helyesen értesűlhetett
(1866 Toldy Ferenc)
Ballagj, életem, csöndes hömpölyöddel. Túlszökve harag s bitang hír hinárját, Éhkeselyűk-lakta hegyekből Ért síkra vized
(1912 Ady Endre)
3. (rég v. nyj)
gyalázatosan hitvány, rossz (minőségű)
A Tizenhat éves Királynő előadása egy volt a legsikerültebbek közöl … és ment minden bitang, toldott, foldott beszédektől
(1837 Vörösmarty Mihály)
Nem is rendes országút ez, Csak oly bitang, ordináré
(1859 Vajda János)
a termés silány; amit eladunk, bitang áron kel, amit vennünk kell, minden méreg-drága
(1865 Egri népkönyv)
Rossz fekete kolbászt esznek, bitang pálinkát isznak hozzá
(1929 Molnár József)
3a.
〈elhomályosult jelentéstartalommal bosszankodás kif-ére〉
A fene egye meg ezt a bitang telefont!
(1941 Bókay János)
4.
komisz, cudar, kegyetlen
Meg-eredtek az-után […] a’ kegyetlen fuvalmak. Ezeknek bitang csatázássokat látván, meg-ijedtek a’ tolvajok
(1798 Dugonics András)
Ily szomoru s bitang helyzetben találta magát Mohammed, hivatásának tizedik évében
(1862 e. Szemere Bertalan)
halálbataszitó, bitang téli idő
(1944 Berda József)
vállalva a kitett gyerek bitang sorsát
(1995 Csorba Győző)
ilyen bitang sebbel [ti. lelki sérüléssel] nem könnyű beilleszkedni az új életbe
(1996 Szabó Magda)
5.
rendkívül nagy
Bitangul becsületes volt a kölyöknek a fiatalsága
(1907 Ady Endre)
Ennek az országnak, ennek a magyar életnek minden igazságtalansága, gazsága, bitang tudatlansága
(1911 Krúdy Gyula)
a balpofáján [érte a puskagolyó], de olyan bitang szerencséje vót, hogy két fogát kiütötte, avval elment
(1916 Móricz Zsigmond)
III. partikula 0 (biz)
〈mn fokozására:〉 irtó², iszonyú, igen¹
a zord éjek bitang sok réme
(1923 Szabó Lőrinc ford.Baudelaire)
A kezével csinálja [ti. a masszázst], bitang erős marka van
(1997 Természet Világa)
csak látszólag könnyebb a soproniak [ti. a kosárlabdacsapat] idei helyzete, a valóságban azonban bitang nehéz
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bitangul; ÚMTsz.

Beállítások