bizakodik tn ige 12a
1. ’〈általában a jövőben v. vmely meghatározott ügyben〉 számára előnyös, kedvező, (vmilyen szempontból) jó dolgot, kül. esemény(eke)t vár, remél’ ❖ ? Kígyócskám, monda a’ Gyermek, én véled nem játszanék ílly bízakodva, ha el nem vették vólna mérgedet (1792 Aszalay János ford.–Lessing 7011002, 37) | a’ dolgokhoz bizakodva kapni ſzokott ember (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461001, 29) | Nem oly talizman az, mely őt minden nyavalyától megótalmazhassa. Ám! bizakodjék csak! A ki utóljára nevet, az nevet igazán (1859 Kemény Zsigmond 8235017, 126) | bizakodva gondolhatunk a jövőre (1919 Világ 2115001, 10) | Az általános lehangoltság közepette csak az államvezetés bizakodik (1986 Beszélő 2003002, 347).
1a. bizakodik vmiben ’számít arra, reménykedik abban, hogy vmely számára előnyös, kedvező, (vmilyen szempontból) jó dolog (be)következik, megtörténik, hogy ilyen módon alakul vmi’ ❖ bizakodhatott jelenléteteknek el-nyerésében (1793 Magyar Hírmondó 7444083, 280) | Nem rég valami német kóborló, késő estve két vidéki magyar parasztot támada meg, ’s hihetőleg a’ falusi góbék megriadásában bizakodva, az egyik parasztot bundájától erőködék megfosztani (1843 Pesti Hírlap CD61) | Marika túl van az életveszélyen, megmentették, jól érzi magát, az orvosok bizakodnak abban, hogy semmi utóbaja se lesz (1933 Kosztolányi Dezső 9359224, 205) | Aki optimista, erősen bizakodik benne, hogy tizennyolc hónap alatt akár a világ is kifordítható a sarkaiból (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. bizakodik vkiben, vmiben (/kissé vál) ’meg van győződve vkinek, vminek a segítségéről, ill. értékeiről, lehetőségeiről, képességeiről, és arra hagyatkozik v. számít’ ❖ egyébben ſemmiben ſem bizakodhatom, tſak a’ te [ti. Isten] kegyelmedben (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 99) | a’ vár erősségében bizakodva sok nép tódult belé a’ vidékrül (1839 Vajda Péter 8504011, 32) | miniszterek ígéretéből ne csináljon mestergerendát. Erősebb ő ezeknél: saját magában bizakodjék (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | amint betekintett a benne bizakodó tanácsosok szemébe bátor lett megint (1912 Bán Ferenc CD10) | olyanok kezébe téve le sorsunkat, akikben nincs okunk bizakodni (1983 Szabó Attila² ford.–Szent-Györgyi 9661003, 243).
2a. bizakodik vkihez, vmihez (rég) ’ua.’ ❖ A’ ki én’ hozzám j, így szóllítsonmeg engemet: Én Fejedelmem! … ha pedig azon fell még arra is méltoztat, hogy hozzám bízakodik; hozzá teheti ezt is: Én’ Atyám! (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 16) | Ezek köztt és közttem csak az a’ külömbség, hogy ők nem ismertetve recenseálnak, én pedig magamhoz és Kisfaludyhoz [ti. Kisfaludy Sándorhoz] bizakodva, a’ magamét Kf.-nak [= Kisfaludynak] előre megküldvén (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 355) | ’S jöttem egy folyam partjához, Melly keletnek ömledett, ’S bízakodva fonalához, Ösztönöm bélöktetett (1837 Aurora C0044, 398).
2b. bizakodik vkire, vmire (rég) ’ua.’ ❖ Gondold-meg, hogy tellyességgel reád bizakodó Fiaddal szóllasz (1775 Zechenter Antal ford.–Euripidész C4571, 31) | az ily garantiára bizakodó hitelező (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Strausz műveit ép oly ügyesen tudja eljátszani mint ő maga, – még pedig amugy bátran, elmetehetségére bizakodva – kotta nélkül (1860 Vasárnapi Újság CD56) | nem jó egy emberre bizakodni, mikor kettőre lehet (1900 Széchy Károly CD55) | Kik tereád bizakodunk, Krisztus, segélj meg szent kereszted jelével! (1974 Rab Zsuzsa ford.–Hancteli 9539007, 41).
Ö: el~.
Sz: bizakodó.
Vö. CzF. ~, bizakodó, bizakodott; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.