bizonyítási mn 0 (jelzőként)
1. ’(tudományos v. büntetőjogi) bizonyításra vonatk., azzal kapcs., abban megnyilvánuló’ ❖ az említett adatokat egy bizonyitási okfőbe összevonva (1842 Pesti Hírlap CD61) | Bizonyítási kötelezettség v. teher, abból a jogelvből folyik, hogy minden ténybeli állítás, melyre a peres fél kereseti jogát vagy kifogását alapítja, általa be is bizonyítandó (1893 PallasLex. CD02) | [a magyar és a finnugor nyelvek közös eredetére] hasonló bizonyítási erejük van a szókészleti egyezéseknek is (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | Tárgyi bizonyítéknak tekinti a legtöbb szerző azt az iratot is, amely a rajta levő kézírás sajátosságai miatt képvisel bizonyítási értéket (1972 Kertész Imre¹ 1079001, 108) | bizonyítási indítványában (1978 Fogarassy László CD52) | bizonyítási nehézségek (1992 Székely Katalin 2022004, 26) | nem lesz ez könnyű meccs, a törökökben nagy a bizonyítási vágy (1994 Magyar Hírlap CD09).
2. ’(tudományos v. büntetőjogi) bizonyítás során alkalmazott, felhasznált, megjelenő, ill. vmit bizonyító 〈adat, tény, módszer stb.〉’ ❖ meghagyatik az igazság kifürkészésére esküvallomást csak azon esetekben használni, ha minden más bizonyitási próbák hiányzanak (1843 Pesti Hírlap CD61) | A megtörtént fizetést a törvény által engedett bármely módon lehet bizonyítani, a különösen erre a célra szolgáló bizonyítási eszköz a nyugta (1894 PallasLex. CD02) | [Jules Martha] bizonyítási módszere […] teljesen tudománytalan s eredményei elfogadhatatlanok (1915 RévaiNagyLex. C5709, 453) | Ennek két bizonyítási módja van. Az egyik, hogy az Alkotmánybírósághoz megérkezett-e; a másik pedig: bizonyítani tudom feladószelvénnyel, hogy mi feladtuk (1997 Országgyűlési Napló CD62).
3. (Jog) ’〈kül. az igazságszolgáltatásban:〉 a valóságos tényállás megállapítására, tisztázására irányuló 〈eljárás mint a hivatalos ügymenet része〉’ ❖ Az orvosi szakértőknek a felboncolt, illetve exhumált dadai hullára vonatkozó fejtegetései csak a bizonyítási eljárás befejezése és az irományok felolvasása után fognak sorra kerülni (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | a mentelmi bizottság kénytelen volt még a bizonyítási szakaszt is végigvinni ahhoz, hogy állást foglalhasson (1991 Országgyűlési Napló CD62) | [a bíróságok] a bizonyítási eljárásban elfogadják a hanglenyomat-elemzést (1998 Byte Magazin CD38).
3a. (Jog) ’ilyen eljárást meghatározó, ilyen eljárással kapcs. 〈jog, szabály stb.〉’ ❖ a tételes bizonyítási jog szabályai szerint (1894 PallasLex. CD02) | A biróságon kívül tett beismerésre nézve nincs bizonyítási jogszabály (1911 RévaiNagyLex. C5698, 792) | a polgári perek bizonyítási szabályaiban (1996 Figyelő CD2601).
4. (rég, ritk, hiv) ’vmit igazoló, tanúsító hivatalos 〈irat〉’ ❖ egy kelet nélkűli, de illetékes tanútól származó bizonyítási oklevélből (1873 Jakab Elek CD57) | Be lett ismerve hivatalosan, hogy az angol belügyminiszter szolgáltatta ki az osztrák követnek a bizonyitási okmányt, melynek alapján az osztrák császár meginditotta zaklató keresetét (1882 Kossuth Lajos ford. CD32).
Vö. CzF.