bizserg (7b) l. bizsereg
bizsereg tn ige 7b bizserg (irod)
1. (rég) ’〈nagy tömeg(ben vmi)〉 zajt kelt(ve), zsibong(va ide-oda mozog, nyüzsög, hemzseg)’ ❖ a kétségbeesett csuka kigyóként kúszik a sügérek, kárászok bizsergő tömege közepett (1872 Jókai Mór C2341, 99) | sásmező sűrüsége bizsereg a csendben (1894 Bársony István C0838, 65) | dús sikátoron vidám nép bizsereg (1909 Babits Mihály C0695, 33).
2. ’〈test(rész)〉 apró tűszúrásokra emlékeztető bizsergést érez’ ❖ Bizsereg, sajog a kezem, tenyerem az ütéstl (1792 Kisded szótár C0816, 22) | mintha még mindig rázna a kocsi, ugy bizseregtek a tagjaim (1895 Malonyay Dezső C3018, 15) | [A rossz időjárástól] sok érzékeny embernek a feje fáj, reumás ízületei nyillalnak, gyógyult sebei viszketnek, fagyott testrészei megduzzadnak és bizseregnek (1900 e. Időjós élővilág 1065003, 150) | bizsergett a lábom a meleg vízben (1948 Sarkadi Imre 9586010, 42) | Felriadt. Teste égett, bizsergett: száz és száz poloska lakmározott rajta (1967 Gábor Áron 9813002, 129).
3. (kissé rég) ’〈folyadék〉 pezseg(ve), bugyborékol(va folyik)’ ❖ úgy tetszik, mintha az ég maga is fehér lenne már, de még a víz felszíne is. Szél nem fú, a hab mégis fodrosodik, bizsereg (1884 Jókai Mór CD18) | a nagy tóság, a hullámrezgéssel bizsergő rónavíz, még csillogó fehér (1894 Bársony István 8029001, 153) | kacagón veszi a borosüveget, egyszerre leüti a nyakát, betölt mind a két poharába s csakúgy bizsereg lefelé a kétpohárnyi nedű (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 138).
3a. ’〈vér〉 a szokásosnál gyorsabban áramlik vmitől, ill. 〈vki(nek a teste v. vmely testrésze)〉 erős érzelmi hatásra v. nemi izgalom miatt ezzel járó v. ehhez hasonló fizikai állapotban van’ ❖ Egész lényemben szint’ bizserg a vér (1866 Benedek Aladár C3307, 19) | Úgy bosszankodom, hogy minden porczikám bizsereg (1871 Szász Károly² ford.–Shakespeare C3733, 54) | Az asszony fölkínálta magát, tehát el kell fogadni. Bizsergett a vére, és a lázas gondolatok egymást kergették agyában (1908 Krúdy Gyula CD54) | A tavasz bizseregteti a vért, nyugtalanná teszi a szívet (1936 Schöpflin Aladár CD10) | az a sok forró puszi, amit adtál… jaj de jó volt! Még most is bizsergek, ha rágondolok (1937 Molnár Ferenc² 9453012, 47) | egész szorosan voltunk. Bizsereg az egész testem. A lábam és főleg az a részem, ami hozzáért (1982 Géczi János 1058001, 262).
3b. ’〈gondolat, érzés stb.〉 izgatottságot, nyugtalanságot okozva munkál vkiben, vkinek a tudatában határozatlanul, de folyamatosan fel-felbukkan’ ❖ Egy jól eső tudat bizsereg egész valódban (1897 Mikszáth Kálmán C3130, 2) | Tavasz volt, tehát némi vállalkozási kedv bizsergett a mellénye alatt (1917 Krúdy Gyula C2845, 81) | a jóképű, dúshajú apróság anyajegy nélkül született. Láttára furcsa érzések bizseregtek Isakban (1937 Hajdu Henrik ford.–Hamsun 9212001, 20) | minden porcikájában […] a kínos pillanatnak az emléke bizsergett (1969 Csurka István 9096005, 190) | ott bizsereg bennük [ti. a kitelepítettekben] a honvágy, a nosztalgia az ősi föld, a kedves tájak iránt (1996 Magyar Hírlap CD09).
J: bizseg, bozsog.
ÖU: bele~, fel~, meg~, végig~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.