bizsergés fn 4B

1. ’a bizsereg igével kifejezett történés, folyamat’ ❖ tzomboknak nehezedése ’s bi’sergése mutatja magát (1801 Zsoldos János C4586, 75).

2. (ritk) ’nagy tömegben előforduló élőlény, dolog ide-oda mozgása, nyüzsgése, hemzsegése, ill. az ezzel járó folyamatos hang, nesz’ ❖ [ha a] gecze [= ondó] nagyítóüvegen nézetik, abban bizsergést vehetni észre, […] minthogy a’ gecze igen sürű, ’s benne a’ geczélyek [= ondósejtek] egy rakáson vagynak (1848 Pólya József 8371004, 53) | készítettek a számára négy rúdra kifeszített mennyezetet gyékényből, akkor aztán a folytonos bizsergésből a feje fölött értesült a nagy számú hálótársai [ti. a csótányok] ébrenléte felől (1891 Jókai Mór CD18).

3. (zsibbadás okozta,) apró tűszúrásokra emlékeztető rendsz. kellemetlen, de nem fájdalmas érzés’ ❖ a’ leg csekélyebbnek tetsző rajoskodás [= rajongás, ábrándozás] ismét lábsenyvedést, ’sibbadást, kellemetlen bi’sergést és biczegő tántorgást okozhat (1847 Malatides Dániel 8291003, 70) | arczom bőrét ezer hegyes tű szurdalja. E csodálatos ingerlő bizsergésre visszatért a tudatom, hogy élek (1872 Jókai Mór C2289, 91) | viszkető bizsergést érzett jobbszemén és csúnya véreres volt a szemefehérje (1936 Kunszery Gyula CD10) | Ha akár néhány percet is ülünk a mofettában [= száraz kénes gázfürdőben], érdekes bizsergést érzünk bőrünkön; ez is igazolja a jobb vérellátást (1995 Természet Világa CD50).

4. ’〈vmely testrészben:〉(nemi) izgalom miatt a szokásosnál gyorsabban áramló vér által okozott v. arra hasonlító (kellemes) érzet, ill. vkinek (ilyen érzetekkel járó) izgatottsága, izgalmi állapota’ ❖ A hajdan olly kéjelmes csiklandó bisergés, duzzadás és tenyezés [= magömlés], már az erősebb ösztönre sem jelenkedik (1847 Malatides Dániel 8291001, 15) | Érezte a fiatalság édes bizsergését az erekben (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 90) | Alacsony fal mellett vágtatott, mely a pályát határolta, majd egy sánc tövében, aztán fordult s egy oszlopnál, hol már sok hajtó nyakát törte, édes bizsergés lüktetett föl agyvelejéig (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 201) | Kezem odatette a melléhez. […] Amikor először megérintettem, kellemes bizsergés fogott el (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 87) | meleg bizsergés önti el a gyomortájékomat, amikor észreveszem, hogy megnyílt az első halas gyorsfalatozó (1998 Magyar Hírlap CD09) | Mivel én személy szerint már kipróbáltam ezeket az extrém sportokat, az öt nap alatt [ti. a szabadtéri tréning során] nem éreztem hatalmas bizsergést (2000 Figyelő CD2601).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bizsereg; ÉKsz.

bizsergés főnév 4B
1.
a bizsereg igével kifejezett történés, folyamat
tzomboknak nehezedése ’s bi’sergése mutatja magát
(1801 Zsoldos János)
2. (ritk)
nagy tömegben előforduló élőlény, dolog ide-oda mozgása, nyüzsgése, hemzsegése, ill. az ezzel járó folyamatos hang, nesz
[ha a] gecze [= ondó] nagyítóüvegen nézetik, abban bizsergést vehetni észre, […] minthogy a’ gecze igen sürű, ’s benne a’ geczélyek [= ondósejtek] egy rakáson vagynak
(1848 Pólya József)
készítettek a számára négy rúdra kifeszített mennyezetet gyékényből, akkor aztán a folytonos bizsergésből a feje fölött értesült a nagy számú hálótársai [ti. a csótányok] ébrenléte felől
(1891 Jókai Mór)
3.
(zsibbadás okozta,) apró tűszúrásokra emlékeztető rendsz. kellemetlen, de nem fájdalmas érzés
a’ leg csekélyebbnek tetsző rajoskodás [= rajongás, ábrándozás] ismét lábsenyvedést, ’sibbadást, kellemetlen bi’sergést és biczegő tántorgást okozhat
(1847 Malatides Dániel)
arczom bőrét ezer hegyes tű szurdalja. E csodálatos ingerlő bizsergésre visszatért a tudatom, hogy élek
(1872 Jókai Mór)
viszkető bizsergést érzett jobbszemén és csúnya véreres volt a szemefehérje
(1936 Kunszery Gyula)
Ha akár néhány percet is ülünk a mofettában [= száraz kénes gázfürdőben], érdekes bizsergést érzünk bőrünkön; ez is igazolja a jobb vérellátást
(1995 Természet Világa)
4.
〈vmely testrészben:〉 (nemi) izgalom miatt a szokásosnál gyorsabban áramló vér által okozott v. arra hasonlító (kellemes) érzet, ill. vkinek (ilyen érzetekkel járó) izgatottsága, izgalmi állapota
A hajdan olly kéjelmes csiklandó bisergés, duzzadás és tenyezés [= magömlés], már az erősebb ösztönre sem jelenkedik
(1847 Malatides Dániel)
Érezte a fiatalság édes bizsergését az erekben
(1901 Mikszáth Kálmán)
Alacsony fal mellett vágtatott, mely a pályát határolta, majd egy sánc tövében, aztán fordult s egy oszlopnál, hol már sok hajtó nyakát törte, édes bizsergés lüktetett föl agyvelejéig
(1921 Kosztolányi Dezső)
Kezem odatette a melléhez. […] Amikor először megérintettem, kellemes bizsergés fogott el
(1975 Lakatos Menyhért)
meleg bizsergés önti el a gyomortájékomat, amikor észreveszem, hogy megnyílt az első halas gyorsfalatozó
(1998 Magyar Hírlap)
Mivel én személy szerint már kipróbáltam ezeket az extrém sportokat, az öt nap alatt [ti. a szabadtéri tréning során] nem éreztem hatalmas bizsergést
(2000 Figyelő)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bizsereg; ÉKsz.

Beállítások