bodor mn és fn (kissé rég v. nyj)

I. mn 14A6

1. ’gyűrűzve, karikába hajlóan göndörödő 〈szőr, haj〉, ill. ehhez hasonlóan csavarodó, tekervényesen hajló 〈egyéb dolog〉’ ❖ Nyírt Bürkék kis gyapját akár veregette, ’S tsitri-bodor ſzálit napra terítgette (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 267) | a’ bodor füstöt igen sürün eregetve pipájából így szólt (1823 Aurora C0031, 247) | bodor haja homlokára omlik (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | A marha szarvállása: balcsákó, bodor, […] hegyes, kajla (1914 Herman Ottó 8183006, 16).

1a. ’ilyen szőrű 〈állat〉, ill. ilyen szőrrel borított 〈testrész〉’ ❖ bodor juhai (1921 Szabó Dezső 9623002, 91) | [a kutya] bodor homlokkal és hegyezett fülekkel jól szemügyre vette a meglepetést okozó szarvast (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2. ’fodros, hullámos, ill. fodrokból álló 〈dolog, képződmény〉’ ❖ ama’ sebes Kék csermelyke’ bodor habjai (1805 Farkas Károly ford. C1697, 47) | Por, por, por! Oly kavargó, oly bodor. Jár az utcán majd mint felhő (1855 Ney Ferenc 8335020, 37) | A boldogságért többé már nem futok, nini, ott úszik egy bodor fellegen! (1932 Fenyő László CD10) | Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele (1982 NéprajziLex. CD47).

II. fn 7A3

1. ’haj, szőr, füst stb. göndörödő, ill. tekervényesen hajló, csavarodó része’ ❖ hajam szőke bodrait megsimogatá (1835 e. Kolmár József¹ C2717, 178) | [a tajtékpipa] kék bodorban elhaló füstjében (1847 Vas Gereben 8514006, 15) | az állat [ti. a medúza] nehéz függeléke: a bodrokkal felszerelt szájkosarak […] nem követik azonnal a harangot (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Mint forrás-gőz ha elnémult a szél, Bodrokként kúsznak fel sziklák falán [a szellemek] (1961 Weöres Sándor ford.–Shelley 9788001, 48).

2. (női) ruhadarabon, függönyön stb. díszül rávarrt, dúsan redőzött szalag, csík; fodor’ ❖ [Apolló] kötöt eſzközinek ſzent bodrait kezébe vivén meg alázódáſſal eſedezett a Görögöknek [az áldozó pap] (1779 Bessenyei György¹ C1082, 335) | [a] pántlika, melylyel által vala tűzve [a kézirat], hosszú bodrokkal nyúla ki a papirosból (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228107, 89) | bő felöltő volt a spanyol divatú karakó, […] a mell körül számlálhatlan bodrokkal és ránczokkal (1900 Nagy Géza CD20) | a bő ingujjból csak a csipkés bodor látszik ki (1940 Magyar művelődéstörténet CD43).

Sz: bodorka.

Vö. CzF. bodor¹, bodor²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bodor¹

bodor melléknév és főnév (kissé rég v. nyj)
I. melléknév 14A6
1.
gyűrűzve, karikába hajlóan göndörödő 〈szőr, haj〉, ill. ehhez hasonlóan csavarodó, tekervényesen hajló 〈egyéb dolog〉
Nyírt Bürkék kis gyapját akár veregette, ’S tsitri-bodor ſzálit napra terítgette
(1774 Dugonics András ford.Vergilius)
a’ bodor füstöt igen sürün eregetve pipájából így szólt
(1823 Aurora)
bodor haja homlokára omlik
(1886 Mikszáth Kálmán)
A marha szarvállása: balcsákó, bodor, […] hegyes, kajla
(1914 Herman Ottó)
1a.
ilyen szőrű 〈állat〉, ill. ilyen szőrrel borított 〈testrész〉
bodor juhai
(1921 Szabó Dezső)
[a kutya] bodor homlokkal és hegyezett fülekkel jól szemügyre vette a meglepetést okozó szarvast
(1929 Az állatok világa ford.)
2.
fodros, hullámos, ill. fodrokból álló 〈dolog, képződmény〉
ama’ sebes Kék csermelyke’ bodor habjai
(1805 Farkas Károly ford.)
Por, por, por! Oly kavargó, oly bodor. Jár az utcán majd mint felhő
(1855 Ney Ferenc)
A boldogságért többé már nem futok, nini, ott úszik egy bodor fellegen!
(1932 Fenyő László)
Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele
(1982 NéprajziLex.)
II. főnév 7A3
1.
haj, szőr, füst stb. göndörödő, ill. tekervényesen hajló, csavarodó része
hajam szőke bodrait megsimogatá
(1835 e. Kolmár József¹)
[a tajtékpipa] kék bodorban elhaló füstjében
(1847 Vas Gereben)
az állat [ti. a medúza] nehéz függeléke: a bodrokkal felszerelt szájkosarak […] nem követik azonnal a harangot
(1933 Az állatok világa ford.)
Mint forrás-gőz ha elnémult a szél, Bodrokként kúsznak fel sziklák falán [a szellemek]
(1961 Weöres Sándor ford.Shelley)
2.
(női) ruhadarabon, függönyön stb. díszül rávarrt, dúsan redőzött szalag, csík; fodor
[Apolló] kötöt eſzközinek ſzent bodrait kezébe vivén meg alázódáſſal eſedezett a Görögöknek [az áldozó pap]
(1779 Bessenyei György¹)
[a] pántlika, melylyel által vala tűzve [a kézirat], hosszú bodrokkal nyúla ki a papirosból
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
bő felöltő volt a spanyol divatú karakó, […] a mell körül számlálhatlan bodrokkal és ránczokkal
(1900 Nagy Géza)
a bő ingujjból csak a csipkés bodor látszik ki
(1940 Magyar művelődéstörténet)
Sz: bodorka
Vö. CzF. bodor¹, bodor²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bodor¹

Beállítások