bodzafa fn és mn 6A

I. fn

1. (Növ is) ’elsősorban a mérsékelt égöv alatt honos, szárnyasan összetett levelű, bogernyővirágzatú, bogyótermésű cserje v. fa, kül. az ún. fekete bodza fajba (Sambucus nigra) tartozó, tojásdad levelű, sárgásfehér virágzatú növény (fává nőve)’ ❖ a’ bodza fa virágán kivül, mellyet herba thée gyanánt iſzik, nem ſzükſég eröſebb izzaſztó orvoſſágot adni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 39) | Volt a Gyurkovicsék kertjében egy ősrégi bodzafa, ennek az alacsony koronájában egy titkos kis zugot talált magának Liza (1893 Herczeg Ferenc 9241020, 93) | Pilisszántón, egy udvarban – ki tudja? ki tartja számon? Számontartom én, – van egy hatalmas bodzafa, diónak beillene (1934 Erdélyi József CD10) | A századfordulón több vidéken főztek rövidesen fogyasztásra kerülő lekvárt cukor nélkül bodzából, mind a bodzafa, mind a földibodza bogyóterméséből (1997 Magyar néprajz CD47).

2. ’az ilyen fás szárú növények vmelyikének, kül. az ún. fekete bodzának a puha belű fája, kül. mint kisebb tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag’ ❖ bodza fából kéſzittetett fetskendez (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 81) | Gyuri díszes rovásokat vájt a nyélnek formált bodzafába (1911 Malonyay Dezső CD07) | Furulyakészitéshez leginkább bodza- vagy juharfát használnak (1979 NéprajziLex. CD47).

II. mn

’ebből az anyagból való 〈tárgy〉’ ❖ [a kólikás lónak] egy egéſz portió orvosſágot kell bé adni, ha ahoz való Inſtrumentum nem vólna, tsak Bodzafa Tsövön is bé lehet néki torkába taſzitani (1791 Fekésházy György 7105001, 9) | Ha egy közönséges bodzafa puskának alsó végét erősen becsinálod, s ekkor az ebbe járó kerek léccel egy kis kócgolyót próbálsz lenyomni: azt tapasztalod, hogy e kócgolyót jó mélyen le lehet a csőbe nyomni (1843 Tarczy Lajos 8464002, 22) | A vérdíjban kapott aranyat Hamlet megolvasztá s beletölté két üres bodzafa pálczába (1858 Jókai Mór C2249, 82) | A vetélő közepén, vékony pálcára fűzve, kis nád- vagy bodzafa csévén […] van a fonal (1982 NéprajziLex. CD47).

J: bodza.

ÖE: ~gomba, ~vessző, ~virág.

Sz: bodzafás.

Vö. CzF. ~, borza¹ · borzafa; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bodza, bodzfa; ÉKsz.; SzT. borzafa; ÚMTsz. ~, bodzafacséve, bodzafacső, bodzafapuska

bodzafa főnév és melléknév 6A
I. főnév
1. (Növ is)
elsősorban a mérsékelt égöv alatt honos, szárnyasan összetett levelű, bogernyővirágzatú, bogyótermésű cserje v. fa, kül. az ún. fekete bodza fajba (Sambucus nigra) tartozó, tojásdad levelű, sárgásfehér virágzatú növény (fává nőve)
a’ bodza fa virágán kivül, mellyet herba thée gyanánt iſzik, nem ſzükſég eröſebb izzaſztó orvoſſágot adni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Volt a Gyurkovicsék kertjében egy ősrégi bodzafa, ennek az alacsony koronájában egy titkos kis zugot talált magának Liza
(1893 Herczeg Ferenc)
Pilisszántón, egy udvarban – ki tudja? ki tartja számon? Számontartom én, – van egy hatalmas bodzafa, diónak beillene
(1934 Erdélyi József)
A századfordulón több vidéken főztek rövidesen fogyasztásra kerülő lekvárt cukor nélkül bodzából, mind a bodzafa, mind a földibodza bogyóterméséből
(1997 Magyar néprajz)
2.
az ilyen fás szárú növények vmelyikének, kül. az ún. fekete bodzának a puha belű fája, kül. mint kisebb tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag
bodza fából kéſzittetett fetskendez
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Gyuri díszes rovásokat vájt a nyélnek formált bodzafába
(1911 Malonyay Dezső)
Furulyakészitéshez leginkább bodza- vagy juharfát használnak
(1979 NéprajziLex.)
II. melléknév
ebből az anyagból való 〈tárgy〉
[a kólikás lónak] egy egéſz portió orvosſágot kell bé adni, ha ahoz való Inſtrumentum nem vólna, tsak Bodzafa Tsövön is bé lehet néki torkába taſzitani
(1791 Fekésházy György)
Ha egy közönséges bodzafa puskának alsó végét erősen becsinálod, s ekkor az ebbe járó kerek léccel egy kis kócgolyót próbálsz lenyomni: azt tapasztalod, hogy e kócgolyót jó mélyen le lehet a csőbe nyomni
(1843 Tarczy Lajos)
A vérdíjban kapott aranyat Hamlet megolvasztá s beletölté két üres bodzafa pálczába
(1858 Jókai Mór)
A vetélő közepén, vékony pálcára fűzve, kis nád- vagy bodzafa csévén […] van a fonal
(1982 NéprajziLex.)
J: bodza
ÖE: bodzafagomba, bodzafavessző, bodzafavirág
Sz: bodzafás
Vö. CzF. ~, borza¹ · borzafa; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bodza, bodzfa; ÉKsz.; SzT. borzafa; ÚMTsz. ~, bodzafacséve, bodzafacső, bodzafapuska

Beállítások