bohóc fn 3A

1. ’feltűnő, gyakran groteszk jelmezt viselő, egyedül v. csoportosan fellépő, a közönséget eltúlzott gesztusokkal előadott (harsány) tréfákkal, es. zenével, akrobatikus mutatványokkal szórakoztató, rendsz. festett arcú (cirkuszi) artista, ill. ez mint foglalkozás’ ❖ Bajazzo (pojácza): bohócz (1835 Kunoss Endre C2852, 11) | a vásári bohóc mókáival ezer szomoru embert felvidámitott és tizezer vidám embert megkacagtatott (1922 Fényes Samu 9144002, 52) | A bohóc csörgősipkája tréfásan muzsikál (1935 Kárpáti Aurél 9312001, 37) | a cirkuszban olasz bohócok fognak fellépni (1967 Mándy Iván 9420015, 196) | Jó clownnak lenni igen nagy dolog. Gobbi Hilda azt mondta, ha tehetségesebb lett volna, akkor bohócnak megy (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’mókázásával, tréfáival másokat mulattató, szórakoztató személy’ ❖ Gyuszi a nyolcadik bohóca volt, egy […] kedves nebuló, ki akarata ellenére csöppent ebbe a szerepbe (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 65) | Maga tényleg bohóc… Miért nem komolyodik meg? (1971 Csurka István 9096006, 248).

2. (pejor) ’komolyan nem vehető, nevetséges személy’ ❖ Mit használ ennél a kihivás? Becsületest párbajra kényszerít, de ily bohócnak csak lábat ad [ti. segíti, bátorítja] (1840 Szigligeti Ede C3999, 32) | irigylendő helyzet, midőn valaki politikai pártvezér és bohóc lehet egy személyben (1862 Vajda János 8503085, 87) | a rossz bokszolót nem idegesíti, ha bohócot csinálnak belőle, ha kapja a pofonokat, míg ő képtelen eltalálni a másikat (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: zene~.

Fr: udvari.

ÖE: ~álarc, ~jelmez, ~ruha.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bohó; ÉKsz.; ÚMTsz.

bohóc főnév 3A
1.
feltűnő, gyakran groteszk jelmezt viselő, egyedül v. csoportosan fellépő, a közönséget eltúlzott gesztusokkal előadott (harsány) tréfákkal, es. zenével, akrobatikus mutatványokkal szórakoztató, rendsz. festett arcú (cirkuszi) artista, ill. ez mint foglalkozás
Bajazzo (pojácza): bohócz
(1835 Kunoss Endre)
a vásári bohóc mókáival ezer szomoru embert felvidámitott és tizezer vidám embert megkacagtatott
(1922 Fényes Samu)
A bohóc csörgősipkája tréfásan muzsikál
(1935 Kárpáti Aurél)
a cirkuszban olasz bohócok fognak fellépni
(1967 Mándy Iván)
Jó clownnak lenni igen nagy dolog. Gobbi Hilda azt mondta, ha tehetségesebb lett volna, akkor bohócnak megy
(1994 Magyar Hírlap)
1a.
mókázásával, tréfáival másokat mulattató, szórakoztató személy
Gyuszi a nyolcadik bohóca volt, egy […] kedves nebuló, ki akarata ellenére csöppent ebbe a szerepbe
(1925 Kosztolányi Dezső)
Maga tényleg bohóc… Miért nem komolyodik meg?
(1971 Csurka István)
2. (pejor)
komolyan nem vehető, nevetséges személy
Mit használ ennél a kihivás? Becsületest párbajra kényszerít, de ily bohócnak csak lábat ad [ti. segíti, bátorítja]
(1840 Szigligeti Ede)
irigylendő helyzet, midőn valaki politikai pártvezér és bohóc lehet egy személyben
(1862 Vajda János)
a rossz bokszolót nem idegesíti, ha bohócot csinálnak belőle, ha kapja a pofonokat, míg ő képtelen eltalálni a másikat
(1999 Magyar Hírlap)
Fr: udvari
ÖE: bohócálarc, bohócjelmez, bohócruha
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bohó; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások