boldogságos mn 15A3

1. (kül. katol) ’〈vallásos tiszteletben részesített (és szentté avatott) személyek, kül. Mária, Jézus anyja jelzőjeként〉’ ❖ [Könyörgés] Boldogságos Szüz Máriához az édes hazáért (1782–1784 Ányos Pál CD01) | Szivhezszólóan énekelt a kántor és vigan lobogott a két szál gyertya a boldogságos Szüz Anya szobra előtt (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 2) | [A fráter] más olvasmányba kezdett. – Itt folytatódik boldogságos szent Domonkos atyánknak … alázatosságos erkölcséről való írás (1907 Gárdonyi Géza C1842, 120) | mind a boldogságos Szűz, mind Zakariás azt mondja énekében, hogy a Krisztusban kijelentett kegyelem azoknak az igéreteknek kiszolgáltatása, amelyeket hajdan az Úr Ábrahámnak és a patriarcháknak tett (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [az alázatosak felemeléséért] magasztalja az Urat a Boldogságos Szűz hálaéneke (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

1a. ’〈(kellemetlen) meglepetést, ijedelmet stb. kifejező felkiáltásban〉’ ❖ Bóldogságos szz Anya! millyen vízhordót küldött nekünk Mártziné! (1802 Miklós sógor ford. C3103, 18) | Ez annyi, mint kilencszáz! Boldogságos Isten! (1847 Jókai Mór 8209021, 131) | boldogságos ég! … miként vigyáztam minden léptére! (1884 Bartalus István C0846, 95) | Hej, de áldott egy jó lélek is kend, gazdasszonykám! Boldogságos Máriám, de nem is volt nékem egész világéletemben még egy ilyen jóakaróm (1916 Kassák Lajos CD10).

2. (irod) ’boldog (lelki)állapotra valló, azt tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉’ ❖ [A szemed] fekete mégis világos, Véghetetlen boldogságos (1851 Lisznyai Damó Kálmán C2923, 13) | boldogságos mosolygással (1919 Szomory Dezső CD10).

3. (irod) ’megelégedést, örömöt nyújtó, boldogító’ ❖ [a szerelem] boldogságos részegség (1798 Kisfaludy Sándor C2687, 163) | Minden véle [ti. Rózával] töltött órám emléke átvonult lelkemen, mert azok boldogságos órák valának (1846 Petőfi Sándor C3509, 39) | Szakgass, égess, te édes kín, te boldogságos gyötrelem (1914 Oláh Gábor 9487063, 159) | [Rezeda úr] Budára járt fürdeni és egyéb boldogságos teendőket elintézni (1933 Krúdy Gyula CD54) | boldogságos és végtelennek tűnő, napsütötte délutánokon (1981 Mohás Lívia 1109003, 149).

4. (rég, ritk) ’〈uralkodó címeként:〉 nagyságos, fenséges’ ❖ a’ mi boldogságos császárunknak semmi dolga a’ ti uratokkal (1839 Figyelmező C0153, 264) | A boldogságos nagy padisah (Szolimán) korában, Hamzabég, a fejérvári mirliva (ezredes) embereiből többen Tatára fogságba kerültek (1860 Vasárnapi Újság CD56).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. boldog; ÉKsz.; SzT.

boldogságos melléknév 15A3
1. (kül. katol)
〈vallásos tiszteletben részesített (és szentté avatott) személyek, kül. Mária, Jézus anyja jelzőjeként〉
[Könyörgés] Boldogságos Szüz Máriához az édes hazáért
(1782–1784 Ányos Pál)
Szivhezszólóan énekelt a kántor és vigan lobogott a két szál gyertya a boldogságos Szüz Anya szobra előtt
(1899 Budapesti Hírlap)
[A fráter] más olvasmányba kezdett. – Itt folytatódik boldogságos szent Domonkos atyánknak … alázatosságos erkölcséről való írás
(1907 Gárdonyi Géza)
mind a boldogságos Szűz, mind Zakariás azt mondja énekében, hogy a Krisztusban kijelentett kegyelem azoknak az igéreteknek kiszolgáltatása, amelyeket hajdan az Úr Ábrahámnak és a patriarcháknak tett
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
[az alázatosak felemeléséért] magasztalja az Urat a Boldogságos Szűz hálaéneke
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
1a.
(kellemetlen) meglepetést, ijedelmet stb. kifejező felkiáltásban〉
Bóldogságos szz Anya! millyen vízhordót küldött nekünk Mártziné!
(1802 Miklós sógor ford.)
Ez annyi, mint kilencszáz! Boldogságos Isten!
(1847 Jókai Mór)
boldogságos ég! … miként vigyáztam minden léptére!
(1884 Bartalus István)
Hej, de áldott egy jó lélek is kend, gazdasszonykám! Boldogságos Máriám, de nem is volt nékem egész világéletemben még egy ilyen jóakaróm
(1916 Kassák Lajos)
2. (irod)
boldog (lelki)állapotra valló, azt tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉
[A szemed] fekete mégis világos, Véghetetlen boldogságos
(1851 Lisznyai Damó Kálmán)
boldogságos mosolygással
(1919 Szomory Dezső)
3. (irod)
megelégedést, örömöt nyújtó, boldogító
[a szerelem] boldogságos részegség
(1798 Kisfaludy Sándor)
Minden véle [ti. Rózával] töltött órám emléke átvonult lelkemen, mert azok boldogságos órák valának
(1846 Petőfi Sándor)
Szakgass, égess, te édes kín, te boldogságos gyötrelem
(1914 Oláh Gábor)
[Rezeda úr] Budára járt fürdeni és egyéb boldogságos teendőket elintézni
(1933 Krúdy Gyula)
boldogságos és végtelennek tűnő, napsütötte délutánokon
(1981 Mohás Lívia)
4. (rég, ritk)
〈uralkodó címeként:〉 nagyságos, fenséges
a’ mi boldogságos császárunknak semmi dolga a’ ti uratokkal
(1839 Figyelmező)
A boldogságos nagy padisah (Szolimán) korában, Hamzabég, a fejérvári mirliva (ezredes) embereiből többen Tatára fogságba kerültek
(1860 Vasárnapi Újság)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. boldog; ÉKsz.; SzT.

Beállítások