bolharák fn 3A1 (Áll)

1. ’ált. egy-két centiméteres(, oldalról a bolhára emlékeztetően lapított testű), főként növény- és törmelékevő, édes- v. tengervízi ún. felemáslábú rák, amelynek úszó- és ugrólábai is vannak’ ❖ A’ balha-rák […] a halakra ragad (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 315) | A cetvadászok előtt már régóta ismeretesek az ú. n. „cettetvek” (Cyamus nem), amelyek tulajdonképpen parazitikusan átalakult, a bálna bőrére tapadt és abból élősködő bolharákok (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ha nagyobb számú fülesplanáriával, a hegyi patakok Planaria gonocephalajával néhány bolharákot, gammarust teszünk vizsgálati edényünkbe, könnyen megállapíthatjuk, hogy rákocskák a planáriáktól, azok érintése közben benyálkásodnak és mozgásuk rövid idő alatt gyámoltalanná válik (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a bolharákok (Gammarus spp.), gyakran találhatók tömegesen a nagyobb, laposabb kövek alján (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) ’〈ilyen rákok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Az európai édesvizekben általánosan elterjedt közönséges bolharák (Gammarus pulex L.) a legfontosabb képviselője a főképpen édesvízi fajokat magában foglaló Gammaridae-családnak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [az ún. tüskés bolharák] több rokonfaja a limnikus jellegű, nagyobb folyókra jellemző, pl. a pontuszi bolharák (Dicerogammarus haematobaphes) és a kétpúpos bolharák (D. [= Dicerogammarus] villosus) (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. (tbsz-ban) ’〈az ilyen rákok fajait magában foglaló rend, ill. alrend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Bolharákok (Amphipoda), a gyűrűsrákok egyik rendje (1893 PallasLex. CD02) | Gammarinea–Bolharákok (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 330).

2. (kissé rég) ’1–3 milliméter nagyságú, rendsz. sekély édesvizekben, tócsákban élő, szerves törmelékkel, apró élőlényekkel táplálkozó ún. ágascsápú rák, amely csápjával csapkodva, szökdelő mozgással halad a vízben’ ❖ heterogonia [ti. az a szaporodásmód, amelyet az ivarosan és a szűznemzéssel szaporodó nemzedékek váltakozása jellemez] fordul elő a bolharákoknál (Daphnidae) (1914 RévaiNagyLex. C5706, 28) | a bolharákoknak a második csáppárja […] tisztán a mozgás szervévé lett (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (kissé rég) ’〈ilyen rákok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ közönséges bolharák (Daphne pulex). Feje csőrré nyúlt meg. A nőstény 1-1·5, a hím 0·8-1 mm. hosszú. A nagy bolharák (D. [= Daphne] magna) nősténye 7·5 mm (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 111).

J: vízibolha.

Vö. ÉKsz.

bolharák főnév 3A1 (Áll)
1.
ált. egy-két centiméteres(, oldalról a bolhára emlékeztetően lapított testű), főként növény- és törmelékevő, édes- v. tengervízi ún. felemáslábú rák, amelynek úszó- és ugrólábai is vannak
A’ balha-rák […] a halakra ragad
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
A cetvadászok előtt már régóta ismeretesek az ú. n.úgynevezett „cettetvek” (Cyamus nem), amelyek tulajdonképpen parazitikusan átalakult, a bálna bőrére tapadt és abból élősködő bolharákok
(1929 Az állatok világa ford.)
Ha nagyobb számú fülesplanáriával, a hegyi patakok Planaria gonocephalajával néhány bolharákot, gammarust teszünk vizsgálati edényünkbe, könnyen megállapíthatjuk, hogy rákocskák a planáriáktól, azok érintése közben benyálkásodnak és mozgásuk rövid idő alatt gyámoltalanná válik
(1933 Az állatok világa ford.)
a bolharákok (Gammarus spp.species ’fajok’), gyakran találhatók tömegesen a nagyobb, laposabb kövek alján
(1995 Magyarország állatvilága)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként)
〈ilyen rákok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Az európai édesvizekben általánosan elterjedt közönséges bolharák (Gammarus pulex L.Linnaeus) a legfontosabb képviselője a főképpen édesvízi fajokat magában foglaló Gammaridae-családnak
(1933 Az állatok világa ford.)
[az ún. tüskés bolharák] több rokonfaja a limnikus jellegű, nagyobb folyókra jellemző, pl.például a pontuszi bolharák (Dicerogammarus haematobaphes) és a kétpúpos bolharák (D. [= Dicerogammarus] villosus)
(1995 Magyarország állatvilága)
1b. (tbsz-ban)
〈az ilyen rákok fajait magában foglaló rend, ill. alrend nevezéktani elnevezéseként〉
Bolharákok (Amphipoda), a gyűrűsrákok egyik rendje
(1893 PallasLex.)
Gammarinea–Bolharákok
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
2. (kissé rég)
1–3 milliméter nagyságú, rendsz. sekély édesvizekben, tócsákban élő, szerves törmelékkel, apró élőlényekkel táplálkozó ún. ágascsápú rák, amely csápjával csapkodva, szökdelő mozgással halad a vízben
heterogonia [ti. az a szaporodásmód, amelyet az ivarosan és a szűznemzéssel szaporodó nemzedékek váltakozása jellemez] fordul elő a bolharákoknál (Daphnidae)
(1914 RévaiNagyLex.)
a bolharákoknak a második csáppárja […] tisztán a mozgás szervévé lett
(1933 Az állatok világa ford.)
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (kissé rég)
〈ilyen rákok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
közönséges bolharák (Daphne pulex). Feje csőrré nyúlt meg. A nőstény 1-1·5, a hím 0·8-1 mm.milliméter hosszú. A nagy bolharák (D. [= Daphne] magna) nősténye 7·5 mmmilliméter
(1930 TolnaiÚjLex.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások