bolondul tn ige 1a1
1. (rég) ’eszét veszti, megzavarodik, megbolondul’ ❖ rltem [=] bolondúltam (1784 Kisded szótár C0815, 95) | Tébolyodni. Stultescere. Bolondúlni (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 376) | Mint édes maszlag, mit a vad utába, Hogy bolonduljon, úgy dobtak neki (1878 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Nem bolondultam új gondokat venni a nyakamba (1906 Krúdy Gyula CD54).
1a. ’a józan ésszel ellenkező dolgot mond v. cselekszik’ ❖ Ne bolondulj fiam Zülfikár (1851 Jókai Mór C1523, 16) | az utolsó estén nem akart szóvitába keveredni, azért hagyta bolondulni (1860 Vas Gereben C4377, 80) | – Én bizony bemegyek. – Ne bolondulj már! Nem látod, milyen sebes a folyása? (1934 Nagy Lajos 9472007, 100) | Ne bolondulj ember, elment az eszed? (1955 Sütő András 9620004, 80).
1b. vmire bolondul (rég) ’a józan emberre nem jellemző döntésre jut, ill. ilyen állapotba kerül’ ❖ egy Romai Tsászár arra bolondúlt, az egész városnak pókháloit öszve szedette (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 280) | az ötven bankó forintnyi fizetésből ritkán kerül egy pár itcze jó bor, hogy mesterségesen bolonduljon jobb kedvre (1862 Vas Gereben C4383, 44) | nem tudná senki: mitől bolondulok ekkora nevetésre (1864 Vas Gereben C4381, 60).
2. ’(eszeveszett módon v. meggondolatlanul követve) rajong, lelkesedik, megvész vkiért, vmiért, ill. így vágyik vki, vmi után’ ❖ Gordon értéketlen ember, és így semmit sem fizethet. Az utánna bolondúlt köz-nép pedig … brivel fizetett (1781 Magyar Hírmondó C0269, 127) | Nemes arcz, szép vagyon, hosszú osztrák kard, gazdagon hímzett egyenruha, szóval mindennel birt ön, mi illy színházi fejedelemnőknek tetszik, és úgy látszott, hogy a szegény bangó effélékért igen bolondúlt (1843 Athenaeum C0027, 558) | bolondult mindenki azon fél eszü divat után (1859 Vas Gereben C4361, 61) | szép legény voltam. Bolondult utánam a fehér nép (1882 Tolnai Lajos C4199, 142) | Szeretëk táncóni, de hogy ojan nagyon bolondúnék érte, nem (1905 Az adavidéki nyelvjárás C0706, 44) | mérgesen förmedt a fiatalemberre, hogy ne bolonduljon a romlott Nyugat perverz ízlése után, hanem álljon neki: tanuljon a magyar mesterektől (1931 Szabó Dezső 9623013, 121) | [a jegyző] évek óta egy színésznőért bolondult (1935 Kosztolányi Dezső 9359257, 246) | Bolondult a szép rajzokért (1951 Örkény István 9500001, 172) | szívem asszony után bolondult (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).
2a. bolondul vkibe (rendsz. nm-i vonzat esetén) ’nagyon beleszeret, belebolondul vkibe’ ❖ [az utálatos kertészlány] egéſzſzen belém bolondúlt, és én tellyeſséggel nem ſzenvedhetem (1793 Boér Sándor ford.–Schröder² 7053004, 191) | [Zsuzsi] Jancsiba bolondult (1847 Kemény Zsigmond C2596, 28) | ha majd egykor beléd bolondul valami varga, az majd megtanit sütni, főzni (1857 Vas Gereben 8514012, 7) | A feleségem, Schwarcz Ibolya ortodox zsidó családból származott, én meg hívő keresztény voltam, mégis egymásba bolondultunk (1995 Magyar Hírlap CD09).
Ö: bele~, el~, meg~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bolond; ÉKsz.; ÚMTsz.