boncolás fn 4A

1. ’a boncol igével kifejezett cselekvés’ ❖ Tagolás: bontzolás (1792 Kisded szótár C0816, 224).

2. (Orvos is) ’emberi, állati testnek, ill. a test vmely részének tudományos, oktatási, orvosi v. igazságügyi vizsgálat céljából való felnyitása, ill. részekre bontása és a test(részek) állapotának, szerkezetének elemzése mint tudományos eljárás’ ❖ mivel ők a’ te téſtednek formáján tsudálkoznak, el-végezték magokban, hogy téged’ fel-haſogatván, belsö réſzeidet meg-viſgálják, kivánván, hogy valami ujjságot találhaſſanak az ember bontzolásárol való tudománynak világosittására (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 170) | A kórházi orvosok nem voltak mindjárt tisztában bajával, amely halálát okozta, a rendőrség pedig büntényt sejtett, tehát a bonczoló házba kellett szállitani, hogy a bonczolás állapitsa meg halálos baját (1899 Friss Újság 8624001, 2) | Egyik nagybérlőnek hat lova pusztult el, s a boncolást végző állatorvos gyomrukban homokot talált (1937 Féja Géza 9138004, 216) | Az első lemezen a fej, az agy és a nyak; a másodikon a mell-, a hasüreg és a törzs anatómiája és boncolása figyelhető meg; a harmadik tartalmazza a végtagok és az érzékszervek boncolását (1997 Új Könyvek CD29).

3. (rég, Kém) ’vmely anyag összetevőinek vizsgálata, analízise, vegyelemzése’ ❖ Ha próbára vétetik a’ tenger víz, az ő bontzolása azt mutattya, hogy a’ közönséges konyha són kívűl találtatik benne nem tsak Glaubernek a’ tsuda sója, hanem büdöskő ſavannyal [= sóval] elegyedett méſz föld is, vagy is gyips (1809 Varga Márton 8510005, 142) | A vegytani bonczolások általában a következő létrészekre mutatnak az amerikai és afrikai guanóban: Viz… Égetés által szétbomló szerves anyagok (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045004, 410) | [a vízbuborékokban levő] levegőt bonczolás alá vették s ugy találták, hogy ugyanazon légnemekből van összetéve, mellyekből a földünket környező levegő (1855 Vasárnapi Újság CD56).

4. (vál) ’vmely szellemi, lelki stb. jelenség, tevékenység, mű vizsgálata, feltárása, elemzése, ill. elemző kritikája’ ❖ a’ Logika felhasogatja az Értelem’ munkájit. Ezen bontzolás által megtetszik […], hogy minémü eredeti részekbl álljanak az Értelem’ munkáji (1830 Köteles Sámuel 8254005, 7) | a’ részletes fejtegetés a’ tárgyak bonczolásával és szabályszerű elrendezésével lévén elfoglalva (1841 Kossuth Lajos CD32) | Ilyen százértelmű mondatok nagyon kielégíték Kőcserepynét, mert sokféle boncolás alá lehetett őket venni (1854 Jókai Mór C2244, 89) | [Gyulai] fejtegetéseinek, gyakran erősebb bonczolásainak és támadásainak hatása bizonyosan előmozditotta […] a fejlődést (1876 Dömötör János C1456, 163) | a hosszú fejtegetések, a beható boncolások, az öt- és tízlapos magyarázgatások (1908 Bíró Lajos CD10) | Az orosz lélek mintha egyenesen az apró tények megfigyelésére, s önnönmagának boncolására volna hivatva (1934 Babits Mihály 9014136, 197) | a kérdés kritikai boncolása (1974 Szűcs Jenő 9688001, 312).

J: boncolat.

Ö: élve~, hulla~, kór~.

ÖU: lélek~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. boncol; ÉKsz.

boncolás ❖ főnév ◦ 4A ◦
permalink
1.
a boncol igével kifejezett cselekvés
Tagolás: bontzolás
(1792 Kisded szótár)
2. (Orvos is)
emberi, állati testnek, ill. a test vmely részének tudományos, oktatási, orvosi v. igazságügyi vizsgálat céljából való felnyitása, ill. részekre bontása és a test(részek) állapotának, szerkezetének elemzése mint tudományos eljárás
mivel ők a’ te téſtednek formáján tsudálkoznak, el-végezték magokban, hogy téged’ fel-haſogatván, belsö réſzeidet meg-viſgálják, kivánván, hogy valami ujjságot találhaſſanak az ember bontzolásárol való tudománynak világosittására
(1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg)
A kórházi orvosok nem voltak mindjárt tisztában bajával, amely halálát okozta, a rendőrség pedig büntényt sejtett, tehát a bonczoló házba kellett szállitani, hogy a bonczolás állapitsa meg halálos baját
(1899 Friss Újság)
Egyik nagybérlőnek hat lova pusztult el, s a boncolást végző állatorvos gyomrukban homokot talált
(1937 Féja Géza)
Az első lemezen a fej, az agy és a nyak; a másodikon a mell-, a hasüreg és a törzs anatómiája és boncolása figyelhető meg; a harmadik tartalmazza a végtagok és az érzékszervek boncolását
(1997 Új Könyvek)
3. (rég, Kém)
vmely anyag összetevőinek vizsgálata, analízise, vegyelemzése
Ha próbára vétetik a’ tenger víz, az ő bontzolása azt mutattya, hogy a’ közönséges konyha són kívűl találtatik benne nem tsak Glaubernek a’ tsuda sója, hanem büdöskő ſavannyal [= sóval] elegyedett méſz föld is, vagy is gyips
(1809 Varga Márton)
A vegytani bonczolások általában a következő létrészekre mutatnak az amerikai és afrikai guanóban: Viz… Égetés által szétbomló szerves anyagok
(1855 Benkő Dániel ford.–Stephens)
[a vízbuborékokban levő] levegőt bonczolás alá vették s ugy találták, hogy ugyanazon légnemekből van összetéve, mellyekből a földünket környező levegő
(1855 Vasárnapi Újság)
4. (vál)
vmely szellemi, lelki stb. jelenség, tevékenység, mű vizsgálata, feltárása, elemzése, ill. elemző kritikája
a’ Logika felhasogatja az Értelem’ munkájit. Ezen bontzolás által megtetszik […], hogy minémü eredeti részekbl álljanak az Értelem’ munkáji
(1830 Köteles Sámuel)
a’ részletes fejtegetés a’ tárgyak bonczolásával és szabályszerű elrendezésével lévén elfoglalva
(1841 Kossuth Lajos)
Ilyen százértelmű mondatok nagyon kielégíték Kőcserepynét, mert sokféle boncolás alá lehetett őket venni
(1854 Jókai Mór)
[Gyulai] fejtegetéseinek, gyakran erősebb bonczolásainak és támadásainak hatása bizonyosan előmozditotta […] a fejlődést
(1876 Dömötör János)
a hosszú fejtegetések, a beható boncolások, az öt- és tízlapos magyarázgatások
(1908 Bíró Lajos)
Az orosz lélek mintha egyenesen az apró tények megfigyelésére, s önnönmagának boncolására volna hivatva
(1934 Babits Mihály)
a kérdés kritikai boncolása
(1974 Szűcs Jenő)
J: boncolat
Ö: élveboncolás, hullaboncolás, kórboncolás
ÖU: lélekboncolás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. boncol; ÉKsz.

Beállítások