boncolat fn 3A (rég)

1. (Orvos is) ’emberi, állati testnek, ill. a test vmely részének tudományos, oktatási, orvosi v. igazságügyi vizsgálat céljából való felnyitása, ill. részekre bontása és a test(részek) állapotának, szerkezetének elemzése (mint tudományos eljárás)’ ❖ Tán az anatomia legjobb leszen; a’ sziv bonczolatáról értekezendem (1841 Emlény C0112, 27) | a’ bonczolatra rendelt holttestek (1843 Gaál Dániel ford.–Wagner² C1776, 77) | A bonczolat gyakran illy hullákban nem fedez föl egyebet, mint nagy vértelenséget, fehér lágy agyvelőt (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305003, 205) | Orvosrendőri bonczolat (1884 Bereg 8606001, 2) | A tudományos állattan megteremtőjének azonban Aristoteles tekintendő. Ő behatóan foglalkozott állatok megfigyelésével és összehasonlító bonczolatokkal (1904 ÓkoriLex. CD28).

2. ’vmely szellemi, lelki stb. jelenség, tevékenység, mű vizsgálata, feltárása, elemzése, ill. elemző kritikája’ ❖ [azok] csak ízletüket [= ízlésüket] akarák reánk tolni, a mi pedig teljes bonczolat nélkül nem igen szokott sikerülni (1830 k. Berzsenyi Dániel C1072, 189) | Sem hely, sem idő a szabadság eszméjének bölcsészeti bonczolatát tovább folytatni (1843 Kossuth Lajos CD32) | az összetett szenvedélyek bonyodalmainak lélektani bonczolatában (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a jó erdélyi mágnások nagyon csodálkoztak, hogy [a tudományos ülésen Gyulai] kocsisoktól és szolgálóktól került költemények boncolatával merte őket mulattatni (1935 Papp Ferenc¹ C3426, 475).

J: boncolás.

Vö. CzF.

boncolat ❖ főnév ◦ 3A ◦ (rég)
permalink
1. (Orvos is)
emberi, állati testnek, ill. a test vmely részének tudományos, oktatási, orvosi v. igazságügyi vizsgálat céljából való felnyitása, ill. részekre bontása és a test(részek) állapotának, szerkezetének elemzése (mint tudományos eljárás)
Tán az anatomia legjobb leszen; a’ sziv bonczolatáról értekezendem
(1841 Emlény)
a’ bonczolatra rendelt holttestek
(1843 Gaál Dániel ford.–Wagner²)
A bonczolat gyakran illy hullákban nem fedez föl egyebet, mint nagy vértelenséget, fehér lágy agyvelőt
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
Orvosrendőri bonczolat
(1884 Bereg)
A tudományos állattan megteremtőjének azonban Aristoteles tekintendő. Ő behatóan foglalkozott állatok megfigyelésével és összehasonlító bonczolatokkal
(1904 ÓkoriLex.)
2.
vmely szellemi, lelki stb. jelenség, tevékenység, mű vizsgálata, feltárása, elemzése, ill. elemző kritikája
[azok] csak ízletüket [= ízlésüket] akarák reánk tolni, a mi pedig teljes bonczolat nélkül nem igen szokott sikerülni
(1830 k. Berzsenyi Dániel)
Sem hely, sem idő a szabadság eszméjének bölcsészeti bonczolatát tovább folytatni
(1843 Kossuth Lajos)
az összetett szenvedélyek bonyodalmainak lélektani bonczolatában
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a jó erdélyi mágnások nagyon csodálkoztak, hogy [a tudományos ülésen Gyulai] kocsisoktól és szolgálóktól került költemények boncolatával merte őket mulattatni
(1935 Papp Ferenc¹)
J: boncolás
Vö. CzF.

Beállítások