boncolgat ts ige 5a

1. (ritk) ’〈kül. emberi tetemet〉 hosszasan, ill. rendszeresen boncol’ ❖ meg-hólt Spanyol Úri embernek testét […] bontzolgatná (1786 Mátyus István C3067, 26) | örömestebb bonczolgatám az ember holttestét (1846 Kelmenfy László C2042, 36) | A vármegye hozott magával orvost is. Most bonczolgatják a Rózsikát! (1884 Sikor Margit C3742, 18) | A dédapád a megye fizikusa [= orvosa] volt és a házinyulakat boncolgatta (1913 Babits Mihály C0694, 112).

2. (vál) ’hosszasan v. aprólékosan vizsgál, feltár, elemez, ill. ízekre szedve, kivesézve kritizál vmit’ ❖ többször azt bonczolgatja, a’ mit senki sem mondott, ’s csak maga [ti. a Hitelt bíráló Dessewffy József] képzelt vagy talált fel! (1831 Széchenyi István C3903, 307) | [az írónő] a mélyebb lélektani kérdéseket, szenvedélyesebb jellemeket szereti bonczolgatni (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | összehasonlítottam a szövegeket és boncolgattam a mondatokat (1936 Germanus Gyula 9189001, 273) | [a szerző] a konfliktusnak a cselekmény menetében betöltött szerepét boncolgatja (1959 Valóság 2056044, 123) | születtek jelkép erejű történelmi esszék is, amelyek Fráter Györgyről vagy Martinovicsról szólva a legidőszerűbb kérdéseket boncolgatták (1993 Csoóri Sándor 9090088, 1232).

Sz: boncolgatás.

Vö. ÉrtSz.; TESz. boncol; ÉKsz.

boncolgat tárgyas ige 5a
1. (ritk)
〈kül. emberi tetemet〉 hosszasan, ill. rendszeresen boncol
meg-hólt Spanyol Úri embernek testét […] bontzolgatná
(1786 Mátyus István)
örömestebb bonczolgatám az ember holttestét
(1846 Kelmenfy László)
A vármegye hozott magával orvost is. Most bonczolgatják a Rózsikát!
(1884 Sikor Margit)
A dédapád a megye fizikusa [= orvosa] volt és a házinyulakat boncolgatta
(1913 Babits Mihály)
2. (vál)
hosszasan v. aprólékosan vizsgál, feltár, elemez, ill. ízekre szedve, kivesézve kritizál vmit
többször azt bonczolgatja, a’ mit senki sem mondott, ’s csak maga [ti. a Hitelt bíráló Dessewffy József] képzelt vagy talált fel!
(1831 Széchenyi István)
[az írónő] a mélyebb lélektani kérdéseket, szenvedélyesebb jellemeket szereti bonczolgatni
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
összehasonlítottam a szövegeket és boncolgattam a mondatokat
(1936 Germanus Gyula)
[a szerző] a konfliktusnak a cselekmény menetében betöltött szerepét boncolgatja
(1959 Valóság)
születtek jelkép erejű történelmi esszék is, amelyek Fráter Györgyről vagy Martinovicsról szólva a legidőszerűbb kérdéseket boncolgatták
(1993 Csoóri Sándor)
Sz: boncolgatás
Vö. ÉrtSz.; TESz. boncol; ÉKsz.

Beállítások