bónyál ts ige 1a (nyj)

’vmibe bugyolál, takar’ ❖ tiszta lepelbe bonyálva lelkét mennyekbe bocsátják (1842 Bodor Lajos C1129, 41) | a kis szenvedőt karjára vette, paplanba bónyálta (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0552, 35) | – Ó! – nyögött föl Miklós, már zsongó, vattába bónyált fejjel (1956 Urbán Ernő 2005021, 74).

Ö: be~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. bonyolít; ÉKsz.; ÚMTsz.

bónyál tárgyas ige 1a (nyj)
vmibe bugyolál, takar
tiszta lepelbe bonyálva lelkét mennyekbe bocsátják
(1842 Bodor Lajos)
a kis szenvedőt karjára vette, paplanba bónyálta
(1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.Gerstäcker)
– Ó! – nyögött föl Miklós, már zsongó, vattába bónyált fejjel
(1956 Urbán Ernő)
Vö. ÉrtSz.; TESz. bonyolít; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások