borda fn 6A 

1. (Biol v. Anat is) ’〈gerincesekben:〉 a testfalban kialakult, a hátcsigolyákhoz mozgékony ízülettel, emlősökben porcosan a mellcsonthoz is kapcsolódó s így mellkast alkotó ívelt, páros csontok egyike (costa)’ ❖ A’ meg-ſzikkadt halál, ſárgúlt tſontjaival Fel-kél temetöjén, ’s j tsúf bordájival (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 24) | ez a rossz tehén még a zsidónak sem kell; bordái szinte bőrénél is kijebb állanak (1844 Gaal József 8149005, 239) | [A halcsontos cetek] bordái közül csak egyetlenegy igazi borda van összekötve közvetlenül a szegycsonttal, az összes többi bordák álbordák (1929 Az állatok világa ford. CD46) | tiszta fénnyel ragyog fel melleden az ismeretlen stigma, bordáid közt a drága jel (1940 Pilinszky János 9531042, 18) | s mert a bajvívás okozta helyzet így parancsolta, – dárdát kellett döfnöm Amphinomos bordái közé (1952 Márai Sándor 9421019, 85).

1a. ’állat ilyen csontjain levő hús (mint étel); karaj¹’ ❖ A tegnapi vacsora például hamburgi bordából állott (1931 Kosztolányi Dezső 9359258, 228) | bevallom: a bécsi szelet, a párizsi szelet és a hamburgi rántott borda szintén egyforma (1976 Bajor Andor 1006010, 54) | 4 szép, nagy szelet kicsontozott borda (1994 Frank Júlia CD19).

1b. (rég, tréf) ’feleség, asszony; oldalborda’ ❖ az ő hű bordájával, Orsolya asszonyommal (1836 Jósika Miklós C2355, 83) | a cselédséget szalasztja szét az én kedves bordám (1855 Vas Gereben kis képes naptára C4374, 25) | megérdemelné a rossz borda, hogy hollók, varjak sirassák el (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 58) | [a paradicsom] mindenütt ott van, ahol Ádám megtalálja a bordáját (1915 Gárdonyi Géza C1823, 89).

2. ’Vmely tárgy, szerkezet (ívelten elnyúló) szilárdító, merevítő eleme.’

2a. (Hajó) ’〈hajóban:〉 a gerincre támaszkodó és a keresztirányú szilárdságot biztosító szerkezet ívelt, gerendaszerű eleme, amely a hajót borító lemezeket v. palánkot hordozza’ ❖ Hajó bordái Costae (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 134) | megnéztük egy Nyugotindiát járó nagy tengeri hajó gyomrát, veséit ’s bordáit, miket mulatt-matróz mutogatott meg (1844 Tóth Lőrinc 8490018, 39) | Amikor a sózotthúsos hordókat kezdték rakni, a bordák meglazultak s lentről betört a víz (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 352).

2b. (Ép, Műv is) ’〈teherhordó és terheletlen részekből álló épületszerkezeti egység, kül. boltozat részeként:〉 a szerkezetbe épített v. díszítő célzattal a felületből plasztikusan kiemelkedő, rendsz. kőből v. téglából kialakított teherhordó váz egy íve, szakasza’ ❖ a hevederek és bordák minden közvetitő tag nélkül, és mintegy levágva emelkednek fel a pillérből vagy falból (1876 Henszlmann Imre 8182001, 30) | az építésnek egymásután következő változatai meglepő határozottan érvényesűlnek […] a keresztboltozat bordáinak tagozásán (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hajóboltozatának terrakotta bordái (1939 Magyar művelődéstörténet CD43).

2c. ’vmely tárgy, szerkezet vázának részét képező v. a tárgyat merevítő, erősítő (ívelt) szerkezeti elem’ ❖ felmelegítéssel és kovácsolással […] fokozatosan előáll a meghajlított […] pengelap és a pengét merevítő […] borda (1914 RévaiNagyLex. C5707, 323) | A léghajótest alsó részén a hajó orrától faráig szövettel borított háromélű borda vonul végig (1915 RévaiNagyLex. C5708, 585) | Az esernyő bordáin végigfolynak az esőcseppek (1981 Grendel Lajos 1060001, 26) | egy üregben elhelyezett borda a konstruktőr számára a merevítést szolgálja (1999 Byte Magazin CD38).

2d. (Könyv) ’〈bőrkötésű könyv gerincén:〉 a fűzés csomói fölött kidomborodó keresztirányú sáv’ ❖ minél precízebbek a könyv hátának bordái, […] annál nyugodtabban tehetjük a könyvespolcra (1921 Lengyel Géza CD10) | A gerincen barna bőr, az öt borda között kevés aranyozott díszítéssel, az 1. és 2. borda között aranyozva (1997 Soltész Zoltánné CD40).

3. (ritk) ’egymás mellé illesztett párhuzamos lécekből, deszkákból stb. álló szerkezet, tárgy egy eleme’ ❖ A selmeczi talajba erőszakolt venyige vékony testnek ütött ki a bordákul szolgáló léczezetre, s a nap akadálytalanul sütött be (1881 Mikszáth Kálmán C3124, 24) | a leeresztett zöld zsaluk bordáin át (1900 Mikszáth Kálmán C3142, 129) | baltát talált s leverte minden hordó bordáját s alig tudott szabadulni az ital-árból (1910 Ady Endre C0533, 55) | Hajnalodik. A nap rózsaszínre, görcsösre festi a falak vakolatát, villogtatja az úttest köveit, mélyíti a kirakatredőnyök bordáit (1947 Tardos Tibor 2052011, 116) | finoman díszített, széles laposvasakból készültek a bordák [ti. a lépcsőkorlátéi] (2000 Lakáskultúra CD39).

4. ’〈vmely (növényi v. állati test)felületen:〉 hullámszerű, elnyúló kiemelkedés’ ❖ a’ veres hagymának gömböly szára, bordája (1792 Kisded szótár C0816, 24) | Jól fogd a szikla bordáját, Mert lezuhansz a torkolatba (1873 Dóczi Lajos ford.–Goethe C1428, 179) | Kora tavasszal a nyírfa fehér bordáiból patakzik az édes ital (1887 Baksay Sándor C0736, 159) | [a nyelesszemű tüdőscsigák háza] erősebben bordázott, utolsóelőtti kanyarulatán 40–50 borda van (1943 Soós Lajos CD25).

4a. (ritk) ’〈levéllemezen:〉 tápanyagokat szállító, kiemelkedő edénynyaláb, ér²’ ❖ Borda […] a levél alsó oldalán kiemelkedő ér, különösen a dohánykertészek nevezik így a dohánylevélen a főeret (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 234).

5. (Textil, Népr is) ’szövőszéknek v. szövőgépnek keretbe foglalt, fésűszerű alkatrésze, amelynek résein a hosszanti fonalak áthúzódnak, és amely bizonyos időközönként a szövésre ütődve azt tömöríti’ ❖ [a vetélő], a’ mellyen a’ ſzovátában [= szövőszékben] a’ bél-fonal a’ nyüstbe, bordába vett fonalon által-vettetik (1779 Baróti Szabó Dávid 7021009, 210) | a’ nyüstös fonalak között el-vetődött bél-fonál bordával veretik a’ többi vászonhoz (1793 Dugonics András C1457, 189) | a borda mellett kellett ülnöm egy helyben, s azon a lószőrt szálonkint keresztül hurczolgatnom (1874 Tatár Péter C1160, 5) | a kétzubolyos szövőszéken, a borda mögött állva és ülve végzett szövés gyékényszövő kultúránkban egy időben élt egymás mellett (1991 Magyar néprajz CD47).

5a. (Konyha, Népr) ’szövőborda darabjából készített v. ennek mintájára kialakított bordás felületű, táblaszerű konyhai eszköz, amelyen az orsó vékonyabb végének v. egy pálcikának a segítségével a csigatésztát felsodorják’ ❖ az apró [tészta]koczkákat borda felett csigává serítik (1896 Gyarmathy Zsigáné C1959, 64) | A csigacsinálók legősibb fajtája a borda (1934 Ecsedi István C6101, 184).

Ö: ál~, lengő~, oldal~, repülő~, sertés~.

Fr: valódi.

ÖU: szövő~.

ÖE: ~fa, ~faj, ~fájás, ~fog, ~köteg, ~közötti, ~porc, ~szekrény, ~szövés.

Vö. CzF. borda¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.