borigat (5a) l. borogat

borogat ts ige 5a  borigat (nyj) , borongat (rég)

1. (tárgy n. is) ’〈(több) tárgyat〉 álló v. függőleges helyzetéből egymás után (többször) felborít’ ❖ [Judit] duzzog idébb-tovább és nem szól napokig. Ilyenkor van osztán „csett-csatt” elé s hátra, Borogat és hány-vet, tör-rombol rakásra (1851 Arany János CD01) | halljuk a kertészt, hogy bukdácsol, borogat fönn [ti. a padláson] ijedtében (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Celine egy helyütt szomorkás iróniával megjegyzi, hogy szülei még vidáman borogatták a párizsi autókat 1968 tavaszán (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈kialakult rendszer elemeit〉 egymás után megváltoztatja’ ❖ ha jön is új oktatási törvény, az „kifutós” lesz, nem kell egyik pillanatról a másikra mindent borogatni (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’〈szállító- v. tartóeszközt, ill. (ennek tartalmát képező) szemes v. folyékony anyagot〉 többször, több helyre kiönt v. beönt’ ❖ tedd a’ kelt egy deszkára, nyitogasd-fel csínosan a’ leveleit, és borogasd a’ vagdaltat beléjök; azután takargasd-be ugyan csak levelekkel (1846 Zelena Ferenc 8534006, 83) | [Sipos úr] felemelte az élettelen ifjút; vizet borogatott a fejére, […] addig ápolta, locsolgatá, míg eszméletéhez tért (1860 Jókai Mór CD18) | a pártok természetesen a kampány során kezdték egymásra borogatni a szennyes vödröket (1996 Országgyűlési Napló CD62) | Tegnap vasúti blokádot állítottak a parasztok a lengyel–szlovák határon, több száz tonna import gabonát borogattak a sínekre (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈több azonos fajtájú dolgot〉 egymás után vmely irányba v. vmelyik oldalára fordít’ ❖ Mikor a’ kinn nevekedő kártifiola már virágozni kezd: nem árt a’ leveleit néhanéha bé felé borogatni (1805 Pethe Ferenc 8364011, 84) | messze fehérlő Bögréket leltek szájjal lefelé borogatva (1845 Arany János CD01) | [a szorosan egymás mellé vetett vályogot] egy heti szikkadás után, amikor már tartása van, felállítják, vagy oldalukra borigatják (1982 NéprajziLex. CD47).

4. ’〈hajlékony, puha dolgot, kül. textíliát〉 több helyre v. egymás után többször terít’ ❖ [A beteg] ágyékára, térd hajláſira, és hónallja alá […] meleg borba mártott ruhákat kell borogatni (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457033, 310) | [a balzsamozás során] a’ testre czédrusgyantába, jószagu és balzsamos olajba mártott leplek borongattattak (1834 Fillértár 8623004, 281) | rám is borogatja, terítgeti már enyészete fátylát (1909 Oláh Gábor 9487060, 85).

4a. (rég, ritk) ’〈vkinek test(rész)ét〉(ruhadarabba) burkolja, öltözteti’ ❖ [a perzsák] Gyermekségektl fogva kénnyeztettve, ’s burogatva hordozták fejeiket (1807 Zarka Mihály C4565, 11) | nehéz selyembe burogatott vastag, vagyis kövéres asszonyság (1842 Athenaeum C0024, 827).

5. (tárgy n. is) ’〈emberi v. állati test beteg, sérült v. fájdalmas részét〉(hideg v. meleg vízzel, es. gyógyhatású folyadékkal) átitatott, ill. összevarrott és (vmely anyaggal) megtöltött textildarabot ráterítve gyógyítja’ ❖ fodormenta ftt vizével szorgalmatosan borogassa [a sebet] (1796 Kiss József¹ C2700, 161) | Miskei nem tudom mi gyim-gyom füvekkel kezdette ezen ſzegény leánykának dagatt lábait-is borogatni (1809 Szekér Joákim 8435005, 31) | [ha a ló testének] némelly részein daganatok képültek [= képződtek], ezeket forró szappanosvizzel kell borogatni (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310009, 37) | Ha mi mindazon sebeket gyógyitni és borogatni akartuk volna, melyeket mi százszorta nagyobb vonásokban ütöttünk Magyarországon, mint maga a forradalom, akkor alkalmasint tüstént ránk riad fél Európa (1857 Széchenyi István CD1501) | [Kiszeláné] kezelte az orvosságokat, lázat mért, borogatott s Zsófit tartotta szóval (1930 Németh László² 9485003, 139).

5a. ’〈emberi v. állati test beteg, sérült v. fájdalmas részét hideg anyaggal v. tárggyal〉 gyógyítás céljából hűti’ ❖ Még nagyobb fokán a’ gyuladásnak, a’ talpba olly mély bevágások tétetnek, hogy tetemes vérzés következzék. Ha jeget, vagy havat lehet kapni, ezzel kell a’ lábakat borogatni (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310009, 41) | Serfőző András egy keményre gyúrt hógolyót tartott a kezében, és azzal borogatta vérző orrát (1986 Gion Nándor 9190004, 97) | [Grafnak] a régi hátizomsérülése újult ki […], a szünetekben jegestömlővel borogatták (1994 Magyar Hírlap CD09).

6. (rég) ’〈több dolgot ráhelyezett v. rádobott tárggyal〉 letakar’ ❖ Forró s aszályos meleg időben a gyenge ültetvényt megfogamzásig a spárgáknál használt cserepekkel borogatni is czélszerü (1854 Galgóczi Károly 8153003, 64) | A legénység azelőtt kevéssel kapott valami czombig érő szűrfélét, s azzal borogatta a libákat egymásután (1868 Honvédvilág C2106, 156).

Ö: fel~, ki~.

ÖU: be~, össze~, széjjel~.

Vö. CzF. ~, borongat; ÉrtSz.; TESz. borít; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, borongat