borhordó mn és fn 1A

I. mn

1. (rég) ’bort felszolgáló 〈személy〉’ ❖ az ételnemüek túlságos sokasága alatt roskad az asztal, bort is annyit hoznak a vendégek háta megett levő borhordó ifjak, a mennyi éppen tetszik (1871 Orbán Balázs CD22) | [Jean] hajdan a nemzeti kaszinóban volt borhordó fattyu (1884 Erdélyi Gyula C1621, 58).

2. ’bor szállítására szolgáló 〈edény, eszköz〉’ ❖ bor’ hordó veder (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, B[r]) | [a hordó szó] eredeti jelentése ’borhordó edény’ volt (1999 Magyar néprajz CD47).

II. fn

1. (kissé rég) ’bort felszolgáló személy’ ❖ vólt jelen borral tele hordó, Vólt ki ki magának kellere [= pincére], bor’ hordó (1794 Farkas András C1686, 20) | [a lakodalom előtti napon] megvolt a terítési próba, és kiosztatott a szerep, melyet a maga sulyos felelősségére tartozik jól betölteni mindenki: a kenyérosztó, a tányérváltó, a borhordó (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

2. (rég) ’boroshordó’ ❖ a’ Magyarok’ Iſtenétl megáldott b eſztendben nints elég nagy Búza Tsüre, ſe elegend Borhordaja (1796 Szaller György 7307005, 2) | 1 hajó jött üres borhordókkal (1846 Hetilap CD61).

Vö. CzF.; TESz. bor; SzT.

borhordó melléknév és főnév 1A
I. melléknév
1. (rég)
bort felszolgáló 〈személy〉
az ételnemüek túlságos sokasága alatt roskad az asztal, bort is annyit hoznak a vendégek háta megett levő borhordó ifjak, a mennyi éppen tetszik
(1871 Orbán Balázs)
[Jean] hajdan a nemzeti kaszinóban volt borhordó fattyu
(1884 Erdélyi Gyula)
2.
bor szállítására szolgáló 〈edény, eszköz〉
bor’ hordó veder
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
[a hordó szó] eredeti jelentése ’borhordó edény’ volt
(1999 Magyar néprajz)
II. főnév
1. (kissé rég)
bort felszolgáló személy
vólt jelen borral tele hordó, Vólt ki ki magának kellere [= pincére], bor’ hordó
(1794 Farkas András)
[a lakodalom előtti napon] megvolt a terítési próba, és kiosztatott a szerep, melyet a maga sulyos felelősségére tartozik jól betölteni mindenki: a kenyérosztó, a tányérváltó, a borhordó
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
2. (rég)
a’ Magyarok’ Iſtenétl megáldott b eſztendben nints elég nagy Búza Tsüre, ſe elegend Borhordaja
(1796 Szaller György)
1 hajó jött üres borhordókkal
(1846 Hetilap)
Vö. CzF.; TESz. bor; SzT.

Beállítások