boros mn 15A3 

1. ’bort tartalmazó, borral töltött, ill. borivásra való 〈ivóedény〉’ ❖ [Jókainé] színültig töltött tokaji boros pohárkáját magasra emelve, jó magyaros módon fel is köszöntötte sógorát (1900 Váli Mari 8506005, 344) | a poharakat persze ismerem, karcsú boros, széles sörös (1994 Szántó Piroska 1166004, 276).

1a. ’borospohárral, borospalackkal stb. megrakott’ ❖ Ürüljön boros asztalom, Némuljon meg a cimbalom (1793 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a katonák] mindnyája visszaemlékszik bizonyára azokra a csokoládés, boros, likőrös, kekszes, mortadellás ládákra, amiket a Karszt dolináiban közvetlen az olasz állások mögött leltünk (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 110) | Az idősebb férfi vendégek a mellékszobákban a boros asztal mellett töltötték az időt, és csak az ún. mestertáncra léptek ki, amelyet a feleségükkel jártak el (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’borral szennyezett, borral átitatott, összekent, telefröcskölt’ ❖ [Ady Endre] itt írta a szemünk láttára a „Beszélgetés egy szegfűvel” cimű versét hajnal felé, a szivarhamus és boros abroszon (1919 Kosztolányi Dezső C2751, 19) | Aztán boros, cigarettás bajuszával hozzáhajolt, hogy megcsókolja, de az [ti. az asszony] szótlanul eltaszította magától (1955 Tatay Sándor 9704001, 10) | Mikszáth úr beleprüszkölt a pohárba. „A kirielejzomát!” – hunyorgott, mert a szeme is boros lett (1979 Esterházy Péter 9129002, 321).

3. ’borral készített v. ízesített’ ❖ Hogy a’ ſzülés után ereje nagyobb légyen [az anyának], kevés sáfrányos boros leveſt kalánonként egyék (1791 Szent-Mihályi Mihály 7322002, 167) | Czompó, boros mártalékban (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 261) | Boros káposztával töltött liba (1990 Frank Júlia CD19).

3a. ’borral elegyített, kevert’ ❖ ezen sziv erösitö és boros orvosságok annyi vizzel, vagy savoval voltak meg elegyitve (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 127) | évtizedek óta ágyban feküdt, és boros teán élt (1929 Krúdy Gyula CD54) | a bort a vízzel lehet egymástól elválaszthatatlanul összevegyíteni, aminek révén az adagolás mennyiségéhez képest vízes bort vagy boros vizet kapunk (1941 Bánlaky József CD16) | Néhány korty után rájöttünk, hogy a boros kóla nem a mi műfajunk (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. ’bortól ittas, részeg’ ❖ Láttam egy paraſztot, de vólt már ez boros, Tolódván meg döfni: ſzántam, mert vólt koros (1790 Gvadányi József 7125004, 211) | Ha majszter uram borosan jőt haza, mindig volt csetepaté (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 58) | [Hintáss], aki borosnak látszott sokszor józanon is, most borosan józan volt, akár egy komoly úr, aki játékos leereszkedésből, és mindent megértve s megbocsátva, elegyedik fölényes nézőnek egy mulatókompánia közé (1926 Babits Mihály 9014127, 88) | Boros volt az úr s minél borosabb, annál ingerlékenyebb szokott lenni (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 141) | ez a mi egyébként hallgatag emberünk, kicsit már borosan […] megállás nélkül szidta az önállósodott hordót és valamennyi felmenőjét, a kádárral együtt, aki készítette (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. (/biz) ’bort (rendszeresen, ill. nagy mennyiségben) fogyasztó, borivó 〈személy〉’ ❖ Nem vagyok én boros ember – bor nekem a bánat! Megkövetem, ha szabadabb szóra nyitom számat! (1856 Arany János 8014085, 267) | kétféle az ember: az egyik sörös, boros a másik (2000 Népszabadság szept. 21. C5833, 27).

4b. ’bortól ittas személyre jellemző, rá valló, ill. részegség okozta, részeg állapotból adódó, következő’ ❖ Egykor Filep Király boros fvel itéletet tévén egy pere veſztett aſſzony ügyében, midn ez eſzre-vette vólna, hogy nem a’ Király hanem a’ bor hibázott, igy kiálta fel: Apellálok, ugymond, Filipre, de józon korában (1790 Andrád Sámuel ford. 7008014, 48) | a boros nyelv gáncsol, okol, tódít (1879 Arany János C0657, 352) | Jött boros kedvvel, paripásan, […] És mellém ült le ős Kaján (1907 Ady Endre C0536, 98) | a boros felejtés (1928 Juhász Gyula¹ 9284666, 55) | gyerekkorom tovatűnt figurái hová lettetek s hová lettem magam is tanúja boros nyerítésnek kerge bukásnak vicsorgó igyekezetnek gyásznak vihogásnak (1986 Szepesi Attila 9666006, 30).

5. (rég, irod) ’bortermő, borban bővelkedő 〈terület, vidék〉’ ❖ Gránáda, Andalusia … Spanyol Országnak leg-borosabb tartományai (1791 Mátyus István C3071, 192) | Adj kontzertet az Ekhónak Hazám’ boros halmain (1801 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 229) | Nem ad már hőt boros Falernum és fűzfa-nóta dalom (1908 Ady Endre CD0802).

5a. ’(jó) bortermést hozó, bortermő 〈időszak〉’ ❖ Igy neveztethetnék … októbert Bor havának … vagy pedig röviden … Borosnak (1795 Sándor István C1527, 136) | 1811-ben, azon hires üstökös csillagú ’s boros esztendőben (1837 Athenaeum C0015, 48) | egyre-másra ütik fel a fejüket a borhamisítók, készülve a következő boros szezonra (1998 Magyar Hírlap CD09).

6. ’boroz(gat)ással töltött 〈idő(szak)〉, ill. azzal egybekötött 〈étkezés, mulatozás〉’ ❖ lehet, hogy kissé fölhevült is volt a jó boros ebéd után, melyet csak elébb élvezett a vendéglőben (1884 Szathmáry Károly 8428007, 104) | Régtűnt boros esték meghitt csendessége ragyog vagy száz éved foltos derűjébe (1947 Takáts Gyula 9695007, 27) | hallottak már a rómaiak híresen-hírhedt boros tivornyáiról?! (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~hajó, ~rekesz, ~tömlő.

Sz: borosság.

Vö. CzF. ~, borosan; ÉrtSz.; TESz. bor; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.