borszőlő fn 1C (Szőlő is)

’〈a csemegeszőlővel szemben:〉 olyan szőlő, amelynek gyümölcsét jellemzően a bor alapanyagaként hasznosítják’ ❖ ? A’ Bor-ſzlnek nemeit el ſzámlálni lehetetlen, mind azért, mert ſok féle, mind azért, mert a’ külömböz Tartományokhoz képest külömböz a’ neve (1795 Gáti István 7116001, 61) | A bortermő szőllőtőnek körülbelül 1500 fajtája van, melyek részint a bogyók, részint a levelek alakja, részint egyéb alaktani jellegek alapján csoportosíttatnak. […] Ismertebb fajták a következők: 1. Borszőllők, a) fehér szemüek: alanttermő, Bálint, burgundi (Pineau blanc), ezerjó, […]; b) piros szemüek: bakator, burgundi (Pineau gris, Ruländer), dinka, kövi dinka (1897 PallasLex. CD02) | [Ferenc] nagy forditást tett a telkivel is, a régi tőkéket kihányta, a borszőlő helyett csemege-szőlőket ültetett, csemete-kertet csinált (1927 Móra Ferenc C3206, 16) | borszőlőt ültettek a gazdák (1999 Figyelő CD2601).

a. ’〈a csemegeszőlővel szemben:〉 ilyen növény gyümölcse’ ❖ egyėbféle gyűmőcs mind el vót fogyva, csak a borszőllő vót még, a mivel élhetett (1862 Vadrózsák C2827, 415) | [az ún. fehér saszlát] Svájcban, a genfi tó mellékén borszőllőül is termelik s belőle szűrik a „la côte” név alatt ismert bort (1913 RévaiNagyLex. C5705, 212) | a nem borcélú szőlőtermesztés esetében pedig – csemegeszőlőről van szó – a jövedéki törvény azon szabálya lesz érvényes, amely arról szól, hogy a nem borkészítés céljára felhasznált szőlővel külön kell elszámolni […]. A borszőlőt másra is fel lehet használni, nemcsak bor előállítására, hanem például üdítőitalok előállítására is (1999 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

borszőlő főnév 1C (Szőlő is)
〈a csemegeszőlővel szemben:〉 olyan szőlő, amelynek gyümölcsét jellemzően a bor alapanyagaként hasznosítják
?
A’ Bor-ſzlnek nemeit el ſzámlálni lehetetlen, mind azért, mert ſok féle, mind azért, mert a’ külömböz Tartományokhoz képest külömböz a’ neve
(1795 Gáti István)
A bortermő szőllőtőnek körülbelül 1500 fajtája van, melyek részint a bogyók, részint a levelek alakja, részint egyéb alaktani jellegek alapján csoportosíttatnak. […] Ismertebb fajták a következők: 1. Borszőllők, a) fehér szemüek: alanttermő, Bálint, burgundi (Pineau blanc), ezerjó, […]; b) piros szemüek: bakator, burgundi (Pineau gris, Ruländer), dinka, kövi dinka
(1897 PallasLex.)
[Ferenc] nagy forditást tett a telkivel is, a régi tőkéket kihányta, a borszőlő helyett csemege-szőlőket ültetett, csemete-kertet csinált
(1927 Móra Ferenc)
borszőlőt ültettek a gazdák
(1999 Figyelő)
a.
〈a csemegeszőlővel szemben:〉 ilyen növény gyümölcse
egyėbféle gyűmőcs mind el vót fogyva, csak a borszőllő vót még, a mivel élhetett
(1862 Vadrózsák)
[az ún. fehér saszlát] Svájcban, a genfi tó mellékén borszőllőül is termelik s belőle szűrik a „la côte” név alatt ismert bort
(1913 RévaiNagyLex.)
a nem borcélú szőlőtermesztés esetében pedig – csemegeszőlőről van szó – a jövedéki törvény azon szabálya lesz érvényes, amely arról szól, hogy a nem borkészítés céljára felhasznált szőlővel külön kell elszámolni […]. A borszőlőt másra is fel lehet használni, nemcsak bor előállítására, hanem például üdítőitalok előállítására is
(1999 Országgyűlési Napló)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások