bortermő mn 1C

1. ’olyan 〈hely, terület〉, amely borszőlő termesztésére kül. alkalmas, ill. ahol jelentős mennyiségű bort termelnek; bortermelő’ ❖ leg-híresebb bor term hegyek (1790 Mindenes Gyűjtemény C0369, 286) | Az Érmellék kellemes, szelíd völgy; a hegyoldalon ama híres bortermő szőlők, a hegy alatt pedig gazdag szántóföldek (1847 Petőfi Sándor 8366456, 54) | Hazánkban, akárcsak a kontinentális Európa más bortermő tájain, a szőlőművelés elsődleges célja a borkészítés volt (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈vmilyen〉 bortermést hozó 〈év〉’ ❖ A Rajnavidéken jó bortermő-évet remélnek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a hires bortermő 1811-iki esztendőben (1899 Vay Sarolta C4394, 470) | 1410: Rossz bortermő év volt (1962 Réthly Antal ford. CD52).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bortermő melléknév 1C
1.
olyan 〈hely, terület〉, amely borszőlő termesztésére kül. alkalmas, ill. ahol jelentős mennyiségű bort termelnek; bortermelő
leg-híresebb bor term hegyek
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
Az Érmellék kellemes, szelíd völgy; a hegyoldalon ama híres bortermő szőlők, a hegy alatt pedig gazdag szántóföldek
(1847 Petőfi Sándor)
Hazánkban, akárcsak a kontinentális Európa más bortermő tájain, a szőlőművelés elsődleges célja a borkészítés volt
(1999 Magyar néprajz)
2.
〈vmilyen〉 bortermést hozó 〈év〉
A Rajnavidéken jó bortermő-évet remélnek
(1859 Vasárnapi Újság)
a hires bortermő 1811-iki esztendőben
(1899 Vay Sarolta)
1410: Rossz bortermő év volt
(1962 Réthly Antal ford.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások