borvirág fn 3A2

1. (alacsony alkoholtartalmú) bor felszínén a levegővel való érintkezés hatására gombákból képződött fehéres hártya; pimpó’ ❖ A borok betegségeiről, és isméti helyreállitásáról ugy a bevezetés mint az 1–10. § érdekes tudnivalókat közöl. Figyelmet érdemel a borvirágról szóló 10. § (1846 Hetilap CD61) | Ha a bor nem telt hordóban vagy palackban sokáig áll, vékony pókhálószerü réteg szokta bevonni, mely mindinkább megvastagszik, s mely borvirág nevü penész (saccharomyces vini) sejtjeiből áll (1893 PallasLex. CD02) | a borvirág ellen a hordóba befüggesztendő tormagyökér (1970 Tilkovszky Loránt CD30).

2. (tréf) ’〈kül. orron, arcon:〉 a hajszálerek kitágulásával és vöröses foltok megjelenésével járó – a közhiedelem szerint iszákosság okozta – gyulladásos bőrbetegség’ ❖ majd minden embernek van az orrán kissebb vagy nagyobb csucsorodása, ha nem olly ocsmány is, mint az enyím. Van szemörcs, szeplő […], bor virág (1820 Fáy András¹ C1715, XIII) | részeges ember, kinek orrán már viritott a borvirág (1851 A Falu Könyve C1667, 32) | [a karikaturista néhány finom vonallal odarajzolta] a vénülő berlini kávéházi burzsujok húsos orrára a megpattant erecskékből álló borvirágot (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (Növ) ’〈elhomályosult motivációval vmely növénynemzetség v. -faj elnevezéseként〉’ ❖ Borvirág Oenanthe (1793 Főldi János C1760, 35) | Legyező bajnócza. Filipendula ulmaria […] Borvirág, kecskeszakálú fű, legyezőfű (1902 Wagner János CD35) | Bouvardia borvirág (1966 Csapody Vera–Priszter Szaniszló C5201, 230) | A kerti borágó (borvirág, B. [= Borago] officinalis) gyógynövény, ill. sokfelé ültetett kerti dísznövény (1995 MagyarNagyLex. C5817, 307).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

borvirág főnév 3A2
1.
(alacsony alkoholtartalmú) bor felszínén a levegővel való érintkezés hatására gombákból képződött fehéres hártya; pimpó
A borok betegségeiről, és isméti helyreállitásáról ugy a bevezetés mint az 1–10. § érdekes tudnivalókat közöl. Figyelmet érdemel a borvirágról szóló 10. §
(1846 Hetilap)
Ha a bor nem telt hordóban vagy palackban sokáig áll, vékony pókhálószerü réteg szokta bevonni, mely mindinkább megvastagszik, s mely borvirág nevü penész (saccharomyces vini) sejtjeiből áll
(1893 PallasLex.)
a borvirág ellen a hordóba befüggesztendő tormagyökér
(1970 Tilkovszky Loránt)
2. (tréf)
〈kül. orron, arcon:〉 a hajszálerek kitágulásával és vöröses foltok megjelenésével járó – a közhiedelem szerint iszákosság okozta – gyulladásos bőrbetegség
majd minden embernek van az orrán kissebb vagy nagyobb csucsorodása, ha nem olly ocsmány is, mint az enyím. Van szemörcs, szeplő […], bor virág
(1820 Fáy András¹)
részeges ember, kinek orrán már viritott a borvirág
(1851 A Falu Könyve)
[a karikaturista néhány finom vonallal odarajzolta] a vénülő berlini kávéházi burzsujok húsos orrára a megpattant erecskékből álló borvirágot
(1997 Magyar Hírlap)
3. (Növ)
〈elhomályosult motivációval vmely növénynemzetség v. -faj elnevezéseként〉
Borvirág Oenanthe
(1793 Főldi János)
Legyező bajnócza. Filipendula ulmaria […] Borvirág, kecskeszakálú fű, legyezőfű
(1902 Wagner János)
Bouvardia borvirág
(1966 Csapody Vera–Priszter Szaniszló)
A kerti borágó (borvirág, B. [= Borago] officinalis) gyógynövény, ill.illetve sokfelé ültetett kerti dísznövény
(1995 MagyarNagyLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások