boszorkányság fn 3A8

1. ’boszorkányok létezése, ill. vkinek (állítólagos) boszorkány volta’ ❖ boszorkányság gyanujában levő asszony (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 100) | Te egyáltalában nem hiszesz boszorkányságban? (1917 Herczeg Ferenc 9241009, 53) | Már említettük a boszorkánysággal vádoltaknak azt a védekezését, hogy ők nem rontó boszorkányok, hanem táltosok, vagyis olyan tudományosok, akik az emberek javára használják tudományukat (1981 Dömötör Tekla 1039005, 59).

1a. ’ebben való hit, erről való meggyőződés, ill. vmely közösségnek a boszorkány alakját és tevékenységét övező hiedelemrendszere v. ideológiája’ ❖ Hasonló példát százankint beszélnek el, főleg a boszorkányság történetéből (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Walpurgis v. Waldburga, az első eichstädti püspök nővére […]. Emlékünnepe máj. 1. Ezen a réven kerülhetett összefüggésbe a boszorkánysággal. A középkori hiedelem szerint a boszorkányok Walpurgis éjszakáján tartják gyűléseiket (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 150) | A boszorkányság ideológiája – a boszorkányhiedelmeknek az a tárháza, amelyet adott esetben a boszorkánysággal gyanúsított személynek tulajdonítanak – természetesen társadalmanként igen változó lehet (1990 Magyar néprajz CD47) | a boszorkányság kutatása (1999 Új Könyvek CD29).

2. (kissé rég, ritk) ’a boszorkányok közössége v. csoportja’ ❖ minden esztendben, öszve szokott a’ boszorkányság gylni … a’ Szent Gellért hegyére (1790 Kömlei János ford.–Becker² C5062, 415) | Terűljünk a földön el, És borítsuk közel-távol Boszorkányságunk hadával (1873 Dóczi Lajos ford.–Goethe C1428, 148) | pirkadattal máglyákon veszejtem a boszorkányságot (1921 Szedő Mihály Dénes CD10).

3. ’boszorkány által végzett, boszorkánynak tulajdonított bűbájosság, varázslás, (ártó hatású) művelet v. tevékenység, ill. erre való képesség’ ❖ Az Inquisitió ezt a’ dolgot [ti. szerelmi bűbájossághoz készített szerek árusítását] Boszorkányságnak lénni itélte (1784 Magyar Hírmondó C0272, 398) | azt kérdezték tőlem, mit tudok felőle, hogy az én uram bűbájos, ördöngös, hogy éjszaka odacitálja a rossz lelkeket, s boszorkányságot csinál velük? (1879 Jókai Mór 8209006, 201) | [a javasasszonyok] mindenféle éjjeli bűbájosságoknál és boszorkányságoknál ő hozzája [ti. Szelénéhez] is fordultak (1904 ÓkoriLex. CD28) | Még nem tudja átadni a boszorkányságot valamejik hozzátartozójának, addig nem bir mëghalni. Az ű boszorkánytudományát ráhagyni valakire, […] mer ű ezt nem viheti magáva a sirba (1978 Az emberélet fordulói 1073002, 130).

4. (tagadó szerkezetben) ’rendkívüli, boszorkányos(, szemfényvesztő) ügyesség(et kívánó v. tükröző dolog, kül. cselekedet); ördöngösség’ ❖ a franczia nyelv nem oly nagy boszorkányság, hogy eggy ki mívelt elme aszt hamar meg ne tanúlhatná (1812 Cserey Farkas² C2562, 392) | Egyszerű nagyon a dolog s nincs benne boszorkányság; a jelenlegi kormány csupán azt a taktikát használta ki, hogy ami nem volt benne szabadelvű, azt megváltoztatta szabadelvűre (1874 Mikszáth Kálmán CD04) | A dolog magyarázata nem boszorkányság (1924 Tóth Árpád CD10) | A házi kenyérsütés nem boszorkányság! (1993 Frank Júlia CD19).

J: boszorkányosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. boszorkány; ÉKsz.; SzT.

boszorkányság főnév 3A8
1.
boszorkányok létezése, ill. vkinek (állítólagos) boszorkány volta
boszorkányság gyanujában levő asszony
(1875 Hasznos Mulattató)
Te egyáltalában nem hiszesz boszorkányságban?
(1917 Herczeg Ferenc)
Már említettük a boszorkánysággal vádoltaknak azt a védekezését, hogy ők nem rontó boszorkányok, hanem táltosok, vagyis olyan tudományosok, akik az emberek javára használják tudományukat
(1981 Dömötör Tekla)
1a.
ebben való hit, erről való meggyőződés, ill. vmely közösségnek a boszorkány alakját és tevékenységét övező hiedelemrendszere v. ideológiája
Hasonló példát százankint beszélnek el, főleg a boszorkányság történetéből
(1860 Vasárnapi Újság)
Walpurgis v.vagy Waldburga, az első eichstädti püspök nővére […]. Emlékünnepe máj.május 1. Ezen a réven kerülhetett összefüggésbe a boszorkánysággal. A középkori hiedelem szerint a boszorkányok Walpurgis éjszakáján tartják gyűléseiket
(1930 TolnaiÚjLex.)
A boszorkányság ideológiája – a boszorkányhiedelmeknek az a tárháza, amelyet adott esetben a boszorkánysággal gyanúsított személynek tulajdonítanak – természetesen társadalmanként igen változó lehet
(1990 Magyar néprajz)
a boszorkányság kutatása
(1999 Új Könyvek)
2. (kissé rég, ritk)
a boszorkányok közössége v. csoportja
minden esztendben, öszve szokott a’ boszorkányság gylni … a’ Szent Gellért hegyére
(1790 Kömlei János ford.Becker²)
Terűljünk a földön el, És borítsuk közel-távol Boszorkányságunk hadával
(1873 Dóczi Lajos ford.Goethe)
pirkadattal máglyákon veszejtem a boszorkányságot
(1921 Szedő Mihály Dénes)
3.
boszorkány által végzett, boszorkánynak tulajdonított bűbájosság, varázslás, (ártó hatású) művelet v. tevékenység, ill. erre való képesség
Az Inquisitió ezt a’ dolgot [ti. szerelmi bűbájossághoz készített szerek árusítását] Boszorkányságnak lénni itélte
(1784 Magyar Hírmondó)
azt kérdezték tőlem, mit tudok felőle, hogy az én uram bűbájos, ördöngös, hogy éjszaka odacitálja a rossz lelkeket, s boszorkányságot csinál velük?
(1879 Jókai Mór)
[a javasasszonyok] mindenféle éjjeli bűbájosságoknál és boszorkányságoknál ő hozzája [ti. Szelénéhez] is fordultak
(1904 ÓkoriLex.)
Még nem tudja átadni a boszorkányságot valamejik hozzátartozójának, addig nem bir mëghalni. Az ű boszorkánytudományát ráhagyni valakire, […] mer ű ezt nem viheti magáva a sirba
(1978 Az emberélet fordulói)
4. (tagadó szerkezetben)
rendkívüli, boszorkányos(, szemfényvesztő) ügyesség(et kívánó v. tükröző dolog, kül. cselekedet); ördöngösség
a franczia nyelv nem oly nagy boszorkányság, hogy eggy ki mívelt elme aszt hamar meg ne tanúlhatná
(1812 Cserey Farkas²)
Egyszerű nagyon a dolog s nincs benne boszorkányság; a jelenlegi kormány csupán azt a taktikát használta ki, hogy ami nem volt benne szabadelvű, azt megváltoztatta szabadelvűre
(1874 Mikszáth Kálmán)
A dolog magyarázata nem boszorkányság
(1924 Tóth Árpád)
A házi kenyérsütés nem boszorkányság!
(1993 Frank Júlia)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. boszorkány; ÉKsz.; SzT.

Beállítások