böcs (3C) l. becs
becs fn 3B böcs (rég)
1. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vmely (tárgyi) dolognak tulajdonított (eszmei) érték’ ❖ [a német nép] is azóta nemesb felségbenn fényleni látja Nyelvét, hogy maga is többre emelte betsit (1777 Révai Miklós 7283006, 19) | Nevelik a’ Gyűjteménynek becsét következendő Ritkaságok is (1817 Tudományos Gyűjtemény C5490, 41) | A’ régi pénznek böcse úgyszólván megbukik; mert a’ kereskedésben már új hasonló nevű pénz is vagyon (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320005, 252) | Nem értette a kincs becsét (1922 Fényes Samu 9144002, 38) | Becsüket akkor látjuk világosan, ha rámutatunk: ezek az öreg kopott könyvek társadalomtudományunk egészének elsőrangú forrásai (1972 Tarnóc Márton 2018022, 523).
1a. ’becsérték’ ❖ [a szükségtelen] fákból álló erdket kéntelenittetnek ottan-ottan ki-vágni és el-égetni, ne hogy azoknak bvségében a’ fa-hajnak betse meg-óltsódjék (1789 Mátyus István 7222027, 377) | ma négyszáz, ötszáz sőt több aranyat is ér, pedig nem képzelet és szenvedelem de valódi becs szerint, egy egy három évü csikó is, azaz illy summán adhatni el az egy kissé jó reményüt (1838 Széchenyi István CD1501) | [tárgyául szolgálhat] a váltói szerződésnek mind az, mi adásvevésnek, annálfogva a kereskedésnek köz életi tekintetben tárgya lehet, s a minek következőleg becse, ára van; hanem a’ váltóban e becsnek, ezen árnak készpénzben kell meghatároztatnia és kifejeztetnie (1844 Császár Ferenc 8081022, 22).
2. ’vki, vmi értékének v. tekintélyének elismerése, megbecsülés, tisztelet’ ❖ meg-vetképen tekintek alá-réájok, kik nem olly gazdagok, nem olly betsben állok, mint én (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 94) | E’ két fiúnak nagyra termett Valója; Virtusokra, érdemekre, És díszre, becsre, hírre, névre vágyó Tűzlelke (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 55) | az emberiség szebbik felének keves becset ad, talán férfiui dölyfből, szeretetlenségből (1839 Erdélyi János² 8131109, 67) | a környék lakossága előtt nagy becsben levő savanyúvízforrás (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a Sanyi külön becsben őrzött tulajdona lett a megtépázott dühös kutya (1912 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Ezen gyárnak a készítményei olyan becsnek és hírnek örvendenek (1925 MűvészetiLex. C6812, 290) | mit kell azt annyira hangsúlyozni, hogy őt becsben tartják, ezt megszolgálta (1989 Berkovits György 2039021, 66).
Ö: bel~.
ÖE: ~érzés, ~mérték.
Sz: becsel, becsít.
Vö. CzF. bėcs¹; ÉrtSz.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT. becsü · becs; ÚMTsz.