böcsület (3B) l. becsület

becsület fn 3B  böcsület (nyj v. biz)

1. (egysz-ban) ’az egyén v. közösség viselkedését, magatartását irányító, szabályozó, társadalmanként változó erkölcsi eszmény’ ❖ az igaz nemes ſziv, a’ Barátság; az igaz ſzeretet, és annak ſok meg-esmértetö jelei, egy ſzóval a’ jó erköltsöknek, és betsületeknek regulái (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | az erény és becsület parancsához hű maradni (1847 Remellay Gusztáv 8391003, 81) | a társadalmi Becsület […] azt kivánná, hogy miután tücsökmódra eltékozolták, amijök volt, ezentúl csak odáig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér (1914 Ambrus Zoltán C0604, 226) | Életünk belső és lényegi értékeinek kiválasztásában a divat rossz tanácsadó, hiszen a becsület, az igazság [nem változik évente] (1986 Csepeli György 1029005, 173).

1a. ’az ehhez való alkalmazkodás, ennek való megfelelés mint érték, ill. ennek megnyilvánulása, becsületesség, tisztesség’ ❖ [a halál] nékem ugyan nem váratlan, de a’ melly halálnak neme engemet igen írtóztatna, ha én az én betsületemet, inkább e’ Világnak ítéletiben, mint ſem a’ jó Lelki-isméretben keresném (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 38) | A fiamnak becsületére válik fogsága, ha mindjárt ellenségeinek – a hóhérnak keze által kelletik is nékie meghalni (1813 Katona József 8226001, 32) | Nyolcz garast se mernék ily koldus becsületére bizni (1855 Kövér Lajos 8256002, 96) | a mit reám fognak, az szörnyűség és becsületbe vágó dolog (1912 Csáth Géza 9085007, 54) | becsületben megőszült emberek (1967 Moldova György 9449004, 24) | [János] sötét szeme egyenes jellemről, becsületről, hűségről tanúskodik (1981 Dénes Tibor 9812003, 169) • a becsület mezeje (kissé rég) a) ’〈olyan helyzet, állapot kif-ére, amelyben az erkölcsi tisztesség alapján elvárható vmilyen magatartás, viselkedés〉’ ❖ divat volt meghalni a becsület mezején, szerelemből, butaságból (1925–1927 Krúdy Gyula CD54) | A főszerkesztő szerette, ha munkatársai megállották helyüket a „becsület mezején” (1927 Krúdy Gyula CD54) | A Hungáriába vagy a Bristolba kell menned, hogy észrevegyenek, te is a világon vagy, és a becsület mezején készülsz meghalni (1927 Krúdy Gyula CD54) | az illető pártfeladatból botlott meg a becsület mezején (1999 Magyar Hírlap CD09) b) ’csatatér, harcmező’ ❖ Ezt kivánja a’ betslet mezején megszlt vitéz barátod (1796 Magyar Kurír C0329, 273) | a bóldogult a becsület mezején halt dicső halált (1855–1868 Kiss József² 2012013, 187) | lassan leszorulok a legférfiasabb és a legkomolyabb pályáról, mint öreg katona a becsület mezejéről (1919 Krúdy Gyula CD54) | A kard ugyan még évszázadokig ott maradt a katonák oldalán, de a „becsület mezején” a sortüzek ropogása és a golyók sivító hangja közül egyre ritkábban hallatszott ki az acél csattogása (1997 Kelenik József CD17) • kitesz (vkinek v. vminek) a becsület(é)ért (ritk) ’mindent megtesz azért, hogy (vki, vmi v. vmilyen tekintetben) megfeleljen az elvárásoknak, az eszményinek, a tisztesség kívánalmainak’ ❖ Itt volt gr. Batthyány István is, ki a magyar lovak becsületéért eléggé kitett (1856 Gyulai Pál CD10) | a nemes városnak is ki kell tenni a becsületért (1884 Jókai Mór CD18) | [az anya,] mert fia ritkán látogatta, még inkább kitett gazdasszonyi becsületéért (1996 Szabó Magda 9630007, 52).

1b. (birtokszóként, -re raggal, hsz-szerűen, mondást jelentő igék mellett) ’〈állításnak, ígéretnek a becsületességgel, tisztességgel mint biztosítékkal történő megerősítéseként, nyomatékosításaként〉’ ❖ Betsletemre fogadom. E’ váratlan kinyilatkoztatása az Aſzſzonynak tiſzta valóság (1776 Klein Efraim 7182001, 235) | Latour (ki katona és gróf) katonai és nem tudom, mi más becsületére állítá ministereink előtt, hogy Jellachichot semmiképen és semmiben nem segíti (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Nyolc medvét lőttem már életemben és tizenhárom vadkant, de mind odaadnám, ha egy lőcsei szászt lőhetnék, becsületemre mondom (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 220) | Saját becsületemre esküszöm (1997 Magyar Hírlap CD09).

1c. (birtokszóként, -re raggal, msz-szerűen) ’〈állítás igaz voltának v. ígéret kötelező érvényének megerősítésére, nyomatékosítására〉’ ❖ Igazán szép leány, derék leány, mondhatom, válaszolt Ternyei; pompás leány, becsületemre! (1846 Petőfi Sándor 8366445, 19) | Hogy ő egyáltalán nem akar nekem hízelegni, de ha én komolyan ráadnám a fejem, pár hónap alatt lefőzhetném a legelső dívát. Becsületére, ő erre mérget vesz (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 7) | ezt most halál komolyan mondom, képviselőtársaim, becsületemre (2000 Országgyűlési Napló CD62).

1d. ’〈rendsz. nőre vonatkoztatva:〉(a) nemi erkölcs(öknek való megfelelés), kül. (a) szüzesség (megőrzése), ill. (a) házassági hűség (megtartása)’ ❖ Azt gondolta a semmirevaló, hogy egy jó erkölcsű asszonyságtól a becsületnek és az ártatlanságnak vesztesége kicsiny jutalom azért a fáradságért, melyet teendő vala férjének boldogításáért (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 252) | A nő tud szenvedni egyedül, s midőn neki is kínálkozik a tiltott vigasza hajdani eszményképben, akiből, ha akarja, csinálhat udvarlót, ha akarja, csinálhat férjet, akkor az asszonynak van ereje elutasítani e vigaszt magától, s halálra kínozni magát női becsületéért (1875 Jókai Mór CD18) | Elbuktam. Gondolta László lelke pirulva. Olyan hitvány vagyok most már én is, mint a többi. Becsületén esett foltot emberfia ki nem moshat soha, mert a lelkiismeretünk kiált örök vétót ellenünk (1914 Oláh Gábor 9487063, 126) | anyám örökké a tisztességről beszélt, a becsületemről, amit a végsőkig meg kell őriznem, mert ha férjhez megyek, a legnagyobb ajándék, amit jövendőbelimnek adhatok, a szüzességem (1983 Polgár András 1121001, 32).

2. ’hivatás, feladat, megbízás lelkiismeretes teljesítése, ill. az erre irányuló belső késztetés, kötelességtudás’ ❖ Szolgálatodban tunya vagy, és oly szaladozásra szoktatod magadat, mely becsületedet és ezzel együtt jövendőbéli szerencsédet is minden bizonnyal megrontja (1811 k. Verseghy Ferenc 7373011, 33) | a’ külső tanácsnak minden évdíj nélkül csupán becsületből szolgáló köztagjai (1843 Pesti Hírlap CD61) | Éveken keresztül soha engem professzoraim fel nem hívtak felelni, egészen becsületemre bízták az összes tudományokat (1934 Móra Ferenc C3203, 74) | A konferencia kötetté formálásának derekas feladatát a Békés Megyei Levéltár munkatársai végezték el becsülettel (1995 Csorba László CD58).

3. (rendsz. birtokszóként) (Jog is) ’személynek v. közösségnek vmely (erkölcsi) értéke miatti megbecsült volta v. jó hírneve, ill. az egyénnek mint személynek kijáró társadalmi(lag elfogadott) tisztelet, megbecsültség’ ❖ a’ ki Kriſtuſt követni akarja […] ez után ne fogdozza a’ földi gazdagságot, és a’ Világi betsületet (1772 Vajda Sámuel 7365001, 145) | eltiltás a közhivataloktúl, mi együtt jár polgári becsület s szolgálatjogok elvesztésével (1841 Szemere Bertalan C3935, 115) | Hat év börtön ellenére nevemet és becsületemet sárba tapossák (1973 Marosán György 9425003, 30) | tisztelet, becsület övezi a falujában (1989 Berkovits György 2039021, 66) | durván belegázol a szakmai becsületünkbe (1997 Országgyűlési Napló CD62) • kitelik a becsülete ’vki, es. vmi elveszíti mások megbecsülését’ ❖ Ha nem lépünk, akkor […] úgy gondolom, hogy becsületünk nagyon gyorsan kitelik (1990 Országgyűlési Napló CD62) | munkahelyén kitelt a becsülete: brigádvezető volt, ám kirúgták, mivel ő is, brigádja is állandóan részegeskedtek, vedeltek, dolgozni eszükbe sem jutott (1994 Új Könyvek CD29) | [a vendég] használhatja a vendéglátó lakását, védelmet élvez anélkül, hogy fizetné a költségek reá eső részét. Kellemes állapot, csakhogy illik viszonozni, különben hamar kitelik az illető becsülete (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szobából kikerült, divatjamúlt menyasszonyi ládának, sublótnak, padnak, székeknek rendszerint a kamra az első állomáshelye. Amikor ott is kitelt a becsületük, láb alatt voltak, a padlásra, az ól háta mögé vagy tűzre kerültek (1997 Magyar néprajz CD47).

3a. (rég) ’tisztelet(tudó), illem(tudó, a társadalmi normáknak megfelelő viselkedés)’ ❖ ha a’ helyſég Földes-aſzſzonyával beſzéllett volnais, nem viſeltethetett volna nagyob betsülettel (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 252) | a’ kérőket nagy becsülettel leültetik (1827 Magyar néprajz CD47) | No goromba paraszt, mindjárt becsületre tanitalak (1874 Hatvani Imre élete C0566, 33) | Azok marasztják, de a tiszteletes ur tudja, hogy csak becsületből marasztják (1877 Vértesi Arnold 8520002, 95) | Tudom én, mi a becsület, mikor ilyen kedves vendég érkezik (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 192).

3b. (birtokszóként) ’vminek a (nagy) értéke, becse, ill. megbecsülése’ ❖ [a gyöngynek a] nagyságától, és ragyogásától függ az ára, ’s betsülete (1775 Molnár János 7232028, 189) | A’ Deák és Görög Nyelveknek, st az élö külsö Nyelveknek-is betsületek mind örökké meg-marad (1795 Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7451001, 7) | abban a kis városban, hol ez a dolog történt, nagy becsülete van a nyomtatott betünek (1894–1906 Thury Zoltán 8479005, 198) | [ha sok a vendég], csak a székeknek van becsületük (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 80) | az értelem zuhanó becsületének […] aggasztó jele, hogy az utóbbi esztendőkben alig több mint kétszeres a túljelentkezés főiskoláinkra (1988 Beke Kata 1012003, 257).

4. (-vel raggal, hsz-szerűen) ’alaposan, jókora mértékben, jelentősen’ ❖ [a kopó] neki esett biz […] a’ tarisznyának ’s betsülettel fel abézolta [= felfalta] a’ kappant (1792 Magyar Hírmondó C5808, 203) | Egy krajtzár árra ſzilvával, almával vagy körtvéllyel betsülettel jól lakhatik egy ſzegény Ember (1793 Magyar Hírmondó C5811, 406) | Noha a hegyi kenguruk a Macropus-ok második és harmadik csoportba tartozó alakjaival, tehát a közepes és kisebb termetű wallabykkal határozottan rokonságban vannak, nagyjában mégis becsülettel rászolgálnak arra, hogy azokat külön nemzetségbe soroljuk (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az én falumban egykoron […] a parasztot ha megöregedett a fia éheztette és ütötte így segített neki hogy minél előbb föld alá kerüljön ez volt a hagyomány s mindenki becsülettel visszakapta mit apjának adott (1980 Hajnal Gábor 9214014, 20).

Ö: betyár~, zsivány~.

Fr: mundér.

ÖU: fegyver~, férfi~, katona~, köz~, vadász~.

ÖE: ~adás, ~bíró, ~büntetés, ~féltés, ~isten, ~jelvény, ~kereszt, ~lovag, ~mentő, ~rontó, ~szentség, ~tudás.

Sz: becsületi.

Vö. CzF. bėcsület · bėcsűlet; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. becsül; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.