bőgés fn 4B 

1. ’a bőg igével kifejezett cselekvés’ ❖ Hadd olvassa tehát [a Bibliát], de a bőgést [ti. az éneklést] hagya [!] annak, aki pénzért tselekeszi (1789 Kazinczy László C2554, 359).

2. ’〈kül. szarvasmarha, ritk. más nagyobb (vad)állat, ill. azok csoportja által adott〉 elnyújtott, mély, erős hang’ ❖ [az oroszlán] mély torkából iſzonyú bögését ki-adván (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 24) | a’ folyató, megrezzenő vagy ijedő és szoptatós szarvas’ bőgése mind annyiféle (1829 Pák Dienes 8346008, 119) | az amerikai bölény bőgéséből (1871 e. Eötvös József C1600, 164) | a borjak bőgése fölébresztette (1907 Gárdonyi Géza C1842, 203) | fiatal medve rekedt bőgése (1913 Laczkó Géza CD10) | hallani a gazdátlan, elbitangolt állatok fájdalmas bőgését (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Vad is) ’párzási ingertől hajtott szarvas jellegzetes, erős, elnyújtott hangja; szarvasbőgés’ ❖ Csak egy nagy agancsos vágta le szarvait a földbe sajátszerű bőgést hallatva, mely messze zúgott a rengetegben (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | A szarvas más bika bőgéséből pontosan meg tudja különböztetni az ellenség erejét és harci kedvének fokát (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 21) | a [szarvas]bikák bőgése (a vadásznak kedves, de zeneértő ember fülének cseppet sem dallamos hang) (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2b. (Vad is) ’szarvasok ilyen hanggal kísért párzása, ill. ennek időszaka; szarvasbőgés’ ❖ beköszönt a szarvasnász: a „bőgés” ideje (1895 Tanos Pál C4089, 85) | A magyar bőgéskor sajnos gyakran azt mondja: „Ni, ott megy a büdös, ezt pofonlövöm!” És gondolkozás, megnézés nélkül odadurrant. Nesze neked királyok vadja, vadak királya! (1943 Csekonics Endre 1026001, 5) | Az idei bőgés […] vontatottan indult, a gemenci rezervátumban […] azonban már javában tart (1963 Magyar Nemzet szept. 7. C0356, 3) | A területjelzésnek rendkívül fontos szerepe van a bőgés alatt (1995 Természet Világa CD50).

3. ’ember, kül. gyermek sírásának hangja’ ❖ A cseléd bőgésébe a kis baba erősen visított bele (1876 Ágai Adolf C0547, 295) | [az] üveges ajtón jól behallatszott a bőgés meg az ócska gyerekkocsi nyikorgása (1941 Nagy István⁴ CD10).

4. ’hangos, bősz v. artikulálatlan kiáltás, ordítás, ritk. éneklés hangja’ ❖ A roppant templomok ugy láttzik kérkednek Nevével a’ bennek lakó Muhamednek A’ mellyekbe sok szent bőgéseket halla Az ezekbenn igen gyönyörködő Alla (1785 Csokonai Vitéz Mihály C6221, 21) | [A lágyszívű kántor] bőgése zavarnak lett okozója (1844 Petőfi Sándor C3506, 139) | Éjjelente egy pár részeg rüpők egész városrészeket fölorditoz álmából vadállati bőgésével (1872 Vajda János 8503072, 117) | A sok ezernyi tömeg bőgése túlharsogta a lövések zaját (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 522).

5. (rendsz. birtokszóként) ’hangadásra való eszköz kellemetlenül nagy erejű hangja’ ❖ már füleikbe hatott a’ harangoknak innepes bgése (1808 Holosovszky Imre C2097, 121) | autókürtök bőgése (1910 Bán Ferenc CD10) | a puha csendbe barbár bőgéssel hasított bele a légvédelmi sziréna (1937 Szép Szó 2045027, 95).

6. (birtokszóként) ’motor(ral hajtott gép v. gépjármű) működését kísérő zaj, robaj’ ❖ Éles sikoltás vijjogja túl a gépek bőgését (1937 Hollós Korvin Lajos CD10) | [Gingusz] a kormány mellett terem és indít. – És Jolka? Mi lesz Jolkával? – próbálja túlkiabálni a motor bőgését Nusi (1962 Népszabadság nov. 1. C4814, 6) | alig hallatszott az autócsodák bőgése (1995 Magyar Hírlap CD09).

6a. (birtokszóként) ’fegyver által keltett, huzamosabb ideig hallható hangos, félelmetes dörgés, ropogás’ ❖ a bástyákban heverő ágyuknak bőgései (1804 Bessenyei György¹ C1097, 224) | Délután 5 óra előtt valamivel megszűnt az összes várfalakat kilenc ütegből törő 40 ágyú bőgése (1940 Bánlaky József CD16).

6b. (irod) ’természeti jelenség által hallatott erőteljes morajló, zúgó, mély hang’ ❖ [hallgatom] meszsze lév tengernek bgését (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 131) | Meg-szn’ füstölögni; de bgéssel végre Tüzes Lávát okád a’ rémlt térségre (1792 Vályi Nagy Ferenc C4342, 40) | a bolond vihar elveszti a csatát, Bus rekedt bőgéssel fáradtan áll tovább (1850 Tompa Mihály CD01) | reccsent, fűrészelt, morzsolt a víz… érctelen bőgését ma is hallom (1922 Révész Béla CD10) | [a hullámok] borzalmas bőgéssel becsapódva bombázzák a bazaltsziklás partot (1997 Természet Világa CD50).

Ö: szarvas~.

ÖU: borjú~, marha~, motor~, oroszlán~, ökör~, szamár~, tehén~.

Sz: bőgési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bőg; ÉKsz.; SzT.