bögy (3C) l. begy

begy fn 2Bbögy

1. (Áll is) ’kiöblösödő, kitágult rész a madár, ill. háziszárnyas nyelőcsövén a táplálék átmeneti raktározására és megpuhítására’ ❖ elsö nap, a’ mellyen Hizóba vetik a’ Pujkát, az illyen Dióból ötöt […] a’ Begyibe kell-tömni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332008, 149) | Hogy a’ gődény begyét maga magának kivágná ’s abból szomjas kisdedinek táplálékul önvérét bocsátaná, mint sok czímerekben láthatni, az csak mese (1829 Pák Dienes 8346010, 177) | [a keselyűk] hétszámra bírják a koplalást; de prédára akadva úgy teleszedik a begyüket, hogy nem is bírnak szárnyrakapni (1901 Herman Ottó 8183002, 95) | A kendermagos gyorsan kinyitotta a csőrét, és a begyéből a tűzre engedte a vizet (2000 Tasnádi Edit ford. CD48).

1a. (Áll is) ’ennek külső, látható része’ ❖ A’ vak tyúk egy szemre talált már. Ettl a’ begye félre nem áll (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 85) | [a vízityúk] szine fölül sötét olajzöld, alul palaszürke; combjain, valamint hasán, begyén és szárnyai szegélyén fehér, homlokán veres folttal és olajzöld lábakkal (1847 Peregriny Elek 8360012, 208) | [A nagy sárszalonka] torka fehéres, begye sárgás rozsdaszürke (1933 Az állatok világa ford. CD46) | hajad úgy ragyog, mint a holló begye (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 45).

1b. (Áll) ’némely alsóbbrendű állatoknak, pl. a szívó szájszervvel rendelkező rovaroknak a madarakéhoz hasonló nyelőcsőtágulata a felvett táplálék átmeneti raktározására’ ❖ Begy (ingluvies) […] megtaláljuk a szivó szájszervekkel biró rovaroknál s különösen a pillangóknál is; ezeknél a felszivott nedvek meggyüjtésére szolgál (1893 PallasLex. CD02) | A hangyák a felvett tápláléknak csak kis részét emésztik meg, a többit megőrzik begyükben és hazaviszik az otthon dolgozóknak és a fiasításnak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a dolgozó méh] a begyben összegyűjtött nektárt visszaöklendezi („kihányja”) (1996 Természet Világa CD50).

1c. (ritk) ’emlősállat nyakának (párzáskor) kidomborodó, szügy feletti része’ ❖ a’ Vadáſz ki-megyen, És tet [ti. a farkast] hirtelen agyon lövi begyen (1801 Perecsényi Nagy László 8325004, 61) | Begy, […] a szarvas nyaka (1860 Bérczy Károly C1039, 2).

2. (biz v. tréf) ’emberi has, gyomor’ ❖ nem minden állapotban jó az embernek a’ Méhek körl járni, úgy-mint izzadt testtel, kivált ha fok-hagymás szalonnával mindjárt reggel jól meg-raktad a’ begyedet (1782 Veszelszki Antal C4462, 51) | Éljen a ki hűn kapálja Szép Visonta borhegyét: Ez javítja a magyarnak Rég elromlott rosz begyét! (1858 Sárosi Gyula C3704, 241) | [Rezeda úr] Matskási felsálpecsenyéjével begyében ballagott (1933 Krúdy Gyula CD54).

2a. ’〈az ember bensője, lelke jelképeként〉’ ❖ Hadd! nyerem-meg, a’ mit irígyel a’ begyek [= begyük] (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 95) | jól tudgyuk mink a’ te begyednek minden titkait (1808 Verseghy Ferenc C4428, 99) | El se tagadhatnám, hogy begyem érted eped (1819 Perecsényi Nagy László ford.–Ovidius C3480, 127) | a ki a begyébe lát, az csak mosolyog e szemfényvesztő szerénységen (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | valami lehetetlen rögeszme lappangott ilyenkor a begyében (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | ezeket a reflexiókat nem hangosan tettem, jobbnak láttam begyemben tartani (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 53).

3. (/biz v. tréf) ’női mell, kebel’ ❖ Fertelmes dolog az is a’ mostani módis világban; hogy a’ menyetskék és leányok olly igen kiterjesztett mezítelen begygyel jelennek meg a’ közönséges [= nyilvános] helyeken (1792 Pesti magyar társaság C3482, 24) | ennek szép szeme van; annak homloka, bodros haja, kis szája, nagy begye (1812 Virág Benedek C2562, 523) | Juli nagyot fujt, kipöffesztette a begyét, sokatmondóan nézett körül (1931 Oláh Gábor 9487062, 67) | Micsoda begyek, akár a hegyek! (1979 Kornis Mihály 1082001, 160).

3a. (/nyj) ’ingnek, blúznak a mellrésze (és a mell közti tér)’ ❖ kését, gombjait apró cseprő lopott csecsebecséit inge bögyében tartotta (1867 Tolnai Lajos C4213, 133) | zsákmány van begyében (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002009, 69) | De hát a szoknyád […] lóg le rólad! És a pántlikád hol hagytad? És, ki rágta ki a kacád [= blúzod] begyit? (1916 Kassák Lajos CD10).

4. (rendsz. birtokszóként) ’domború, húsos rész az ujj hegyén’ ❖ ha valaki az bé-vetett Lenn-földön hüvelyke begyit le tészi, azon hüvelykinek alatta kilentz Lenn magnak kelletik találtatni (1774 Tudósítás a lenvetésről ford. C1864, 35) | a bába szemei a maga ujjainak begyekben vagyon (1805 Deáki Filep Sámuel ford.–Pilger C1370, 102) | Szép ujja begyébe tűje hegyét nyomta (1879 Arany János C0657, 102) | Ujjunk begyéből vér serken ki (1908 Ady Endre 9003171, 30) | böggyel befelé álltak ezek az ujjak (1950 Illyés Gyula 9274051, 11) | A nyomás megérzésére pl. egy négyzetcentiméternyi felszínre ujjaink begyén közel 200 […] ún. Meissner-féle tapintó test szolgál (1986 Az emberi test 1114003, 980).

Ö: arany~, galamb~, ujj~, vörös~.

Fr: nagy.

ÖE: ~toll.

Sz: begyez, begyű.

Vö. CzF. bėgy vagy bögy; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bögy lásd begy
begy főnév 2B
bögy 3C
1. (Áll is)
kiöblösödő, kitágult rész a madár, ill. háziszárnyas nyelőcsövén a táplálék átmeneti raktározására és megpuhítására
elsö nap, a’ mellyen Hizóba vetik a’ Pujkát, az illyen Dióból ötöt […] a’ Begyibe kell-tömni
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Hogy a’ gődény begyét maga magának kivágná ’s abból szomjas kisdedinek táplálékul önvérét bocsátaná, mint sok czímerekben láthatni, az csak mese
(1829 Pák Dienes)
[a keselyűk] hétszámra bírják a koplalást; de prédára akadva úgy teleszedik a begyüket, hogy nem is bírnak szárnyrakapni
(1901 Herman Ottó)
A kendermagos gyorsan kinyitotta a csőrét, és a begyéből a tűzre engedte a vizet
(2000 Tasnádi Edit ford.)
1a. (Áll is)
ennek külső, látható része
A’ vak tyúk egy szemre talált már. Ettl a’ begye félre nem áll
(1777 Baróti Szabó Dávid)
[a vízityúk] szine fölül sötét olajzöld, alul palaszürke; combjain, valamint hasán, begyén és szárnyai szegélyén fehér, homlokán veres folttal és olajzöld lábakkal
(1847 Peregriny Elek)
[A nagy sárszalonka] torka fehéres, begye sárgás rozsdaszürke
(1933 Az állatok világa ford.)
hajad úgy ragyog, mint a holló begye
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
1b. (Áll)
némely alsóbbrendű állatoknak, pl. a szívó szájszervvel rendelkező rovaroknak a madarakéhoz hasonló nyelőcsőtágulata a felvett táplálék átmeneti raktározására
Begy (ingluvies) […] megtaláljuk a szivó szájszervekkel biró rovaroknál s különösen a pillangóknál is; ezeknél a felszivott nedvek meggyüjtésére szolgál
(1893 PallasLex.)
A hangyák a felvett tápláléknak csak kis részét emésztik meg, a többit megőrzik begyükben és hazaviszik az otthon dolgozóknak és a fiasításnak
(1933 Az állatok világa ford.)
[a dolgozó méh] a begyben összegyűjtött nektárt visszaöklendezi („kihányja”)
(1996 Természet Világa)
1c. (ritk)
emlősállat nyakának (párzáskor) kidomborodó, szügy feletti része
a’ Vadáſz ki-megyen, És tet [ti. a farkast] hirtelen agyon lövi begyen
(1801 Perecsényi Nagy László)
Begy, […] a szarvas nyaka
(1860 Bérczy Károly)
2. (biz v. tréf)
emberi has, gyomor
nem minden állapotban jó az embernek a’ Méhek körl járni, úgy-mint izzadt testtel, kivált ha fok-hagymás szalonnával mindjárt reggel jól meg-raktad a’ begyedet
(1782 Veszelszki Antal)
Éljen a ki hűn kapálja Szép Visonta borhegyét: Ez javítja a magyarnak Rég elromlott rosz begyét!
(1858 Sárosi Gyula)
[Rezeda úr] Matskási felsálpecsenyéjével begyében ballagott
(1933 Krúdy Gyula)
2a.
〈az ember bensője, lelke jelképeként〉
Hadd! nyerem-meg, a’ mit irígyel a’ begyek [= begyük]
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
jól tudgyuk mink a’ te begyednek minden titkait
(1808 Verseghy Ferenc)
El se tagadhatnám, hogy begyem érted eped
(1819 Perecsényi Nagy László ford.Ovidius)
a ki a begyébe lát, az csak mosolyog e szemfényvesztő szerénységen
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
valami lehetetlen rögeszme lappangott ilyenkor a begyében
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
ezeket a reflexiókat nem hangosan tettem, jobbnak láttam begyemben tartani
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
3. (/biz v. tréf)
női mell, kebel
Fertelmes dolog az is a’ mostani módis világban; hogy a’ menyetskék és leányok olly igen kiterjesztett mezítelen begygyel jelennek meg a’ közönséges [= nyilvános] helyeken
(1792 Pesti magyar társaság)
ennek szép szeme van; annak homloka, bodros haja, kis szája, nagy begye
(1812 Virág Benedek)
Juli nagyot fujt, kipöffesztette a begyét, sokatmondóan nézett körül
(1931 Oláh Gábor)
Micsoda begyek, akár a hegyek!
(1979 Kornis Mihály)
3a. (/nyj)
ingnek, blúznak a mellrésze (és a mell közti tér)
kését, gombjait apró cseprő lopott csecsebecséit inge bögyében tartotta
(1867 Tolnai Lajos)
zsákmány van begyében
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
De hát a szoknyád […] lóg le rólad! És a pántlikád hol hagytad? És, ki rágta ki a kacád [= blúzod] begyit?
(1916 Kassák Lajos)
4. (rendsz. birtokszóként)
domború, húsos rész az ujj hegyén
ha valaki az bé-vetett Lenn-földön hüvelyke begyit le tészi, azon hüvelykinek alatta kilentz Lenn magnak kelletik találtatni
(1774 Tudósítás a lenvetésről ford.)
a bába szemei a maga ujjainak begyekben vagyon
(1805 Deáki Filep Sámuel ford.Pilger)
Szép ujja begyébe tűje hegyét nyomta
(1879 Arany János)
Ujjunk begyéből vér serken ki
(1908 Ady Endre)
böggyel befelé álltak ezek az ujjak
(1950 Illyés Gyula)
A nyomás megérzésére pl.például egy négyzetcentiméternyi felszínre ujjaink begyén közel 200 […] ún.úgynevezett Meissner-féle tapintó test szolgál
(1986 Az emberi test)
Fr: nagy
ÖE: begytoll
Sz: begyez, begyű
Vö. CzF. bėgy vagy bögy; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások