böjti mn 18B4
1. ’olyan 〈nap v. időszak〉, amelyre a vallási előírás böjtöt rendel el, ill. amikor böjtöt tartanak’ ❖ Mi nállunk [Rómában] a’ meg-tiltott böjti napokon valósággal ſemmi húſt nem eſznek (1786 Szacsvay Sándor ford. 7301006, 46) | lesz húsunk ünnepnapokon, halunk bőjti időben (1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | A mózesi törvény csak egy bőjti napot ismer, a bűnbocsánat v. engesztelés napját (Jom Kippur, hosszúnap), amelyet általában ma is szigorúan megtart a zsidóság (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 260) | éppen akkor volt a Ramazán bőjti hónap; ilyenkor egy álló hónapon keresztül napkeltétől napnyugtáig sem enni, sem inni nem szabad az igazhívőnek (1937 Bartók Béla CD10) | [a vaj és étolaj használata] elsősorban a böjtöléshez kapcsolódott, s így főként a katolikus lakosságnál, az év két hosszú böjti időszakában számottevő (1982 NéprajziLex. CD47).
1a. ’böjtre, böjtölésre vonatk., azzal kapcs. 〈előírás, gyakorlat stb.〉’ ❖ a kath. püspök böjti parancsa a protestánsok lelkiösmereti meggyőződését […] sem sértette (1917 Márki Sándor CD55) | a böjti szigort enyhítő egyházi intézkedés (1991 Magyar néprajz CD47) | a nyugati kereszténység böjti gyakorlatából és absztinenciaszabályaiból a tejtermék, tojás fogyasztásának tilalma fokozatosan kikerült a 15–17. század folyamán (1997 Magyar néprajz CD47).
1b. ’a böjtre vonatk. előírásoknak megfelelő(en zsír és hús nélkül készült) 〈ennivaló, étel〉, ill. böjt idején szokásos 〈étkezés〉’ ❖ a’ szegényeknek szép böjti ebédet adatott (1785 Magyar Hírmondó C0273, 133) | [Mária Terézia] Bécsben bőjtben eltiltotta a nem bőjti ételeket a vendéglőkben és a nyilvános zenét (1891 Marczali Henrik CD55) | A délről érkező szerzetesek észak felé lépésről-lépésre magukkal hozták a kedvelt böjti eledelt: a pontyot (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a napraforgóolaj] főleg a szegények táplálkozásában és néhol a böjti étkezésben játszott fontos szerepet (1980 NéprajziLex. CD47).
1c. (rég) ’böjtre, ill. böjtölő személyre valló v. emlékeztető’ ❖ [a török seregbe beállt albánok] igen bjti módra tartatnak a’ Törököktl (1789 Magyar Kurír C0315, 1421) | Egy bőjti termet lép a terembe (1842 Kuthy Lajos C2861, 43) | Hát téged mi lelt, hogy olyan bőjti színben vagy? (1894 Malonyay Dezső C3022, 184).
2. ’nagyböjt idejére eső, ill. azt felölelő 〈nap v. időszak〉’ ❖ az évnek színi előadásokra legkedvezőbb szaka, t. i. a’ böjti hónapok már Győrnek vannak lekötve (1841 Pesti Hírlap CD61) | az 5-ik bőjti vasárnapra (1913 Csánki Dezső CD33) | Nem vallási tilalomhoz való igazodásból, hanem közösségi illemből, sok helyen ők [ti. a protestánsok] sem tartottak adventi és böjti időszakban lakodalmakat és mulatságokat (1990 Magyar néprajz CD47).
2a. ’nagyböjt idején szokásos, előforduló, ill. nagyböjt idejére való’ ❖ igen ’siros [= zsíros, bőséges] böjti hoval elegyedett szélveszes essök kezdettenek vala lenni (1786 Magyar Hírmondó C0274, 206) | [a képviselők a szónokot hallgatva] pirulnak és miként ha böjti prédikációt hallgatnának, bűnbánattal magukba szállanak (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Böjti szelek nyargalásztak a berekben, és hideg szél fütyült a kopasz réteken is, akár októberben (1968 Fekete István 9142006, 112) | [a nagyböjt harmadik vasárnapján a görögkatolikus hívek] fölkeresték az útszéli kereszteket, ahol közös ájtatosságot tartottak, böjti énekeket énekeltek (1990 Magyar néprajz CD47).
2b. • böjti boszorkány a) (rég v. nyj) bűdi boszorkány ’〈a népi hiedelemben:〉 vénasszony alakjában megjelenő, ártó szándékú természetfölötti lény’ ❖ nints máſsa itt a’ Vároſon: Fekete a’ haja, ’s borzaſsan áll, mint a’ bjti boſzorkánynak (1789 Fejér György ford.–Gottsched 7485001, 14) | mindég ki szoktam azokat nevetni, kik a’ bőjti boszorkányról, ’s más efféle piszkafán járó öreg aszszonyságokról beszéltek (1819 Vörösmarty Mihály 8524390, 76) | ugyan hová gondoltál, hogy kinyisd az ablakot naplemente után? Az kell, hogy bejöjjön a büdi boszorkány, elcserélni a gyerekedet, elváltani a magáéval? (1882 Jókai Mór CD18) | [Pengő Kovács:] Isten ments [elvinni az álmunkat]. (leül.) Mikor íppen jó álomcsinálót keresek itt. [Biróné:] Nono, nem vagyunk még bűdi boszorkányok (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 94) b) (rég v. nyj) ’téltemetéskor elégetett, öregasszonyt ábrázoló szalmabáb’ ❖ Böjti boszorkány, igy nevezték sok helyütt a farsang végén, v. böjt elején, másutt pedig husvéthoz közelebb eső időben „kihordani”, v. elégetni szokott szalma-bábot, melynek rendesen nő-alakja van s amelylyel eredetileg mindenütt a tél kiüzését, vagy kihordását jelképezték (1893 PallasLex. CD02).
J: böjtös.
Sz: böjties.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. böjt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.